karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Riz Gábor (Fidesz)

2014-11-20 · 29. ülésnap · felszólalás · 18:43

napirendi pont: Általános vita folytatása T/1794 Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről

Szöveg14 900 karakter · 39 bekezdés · JSON

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésnek egy sajátos területével szeretnék foglalkozni, a hazai turizmus alakulásával, illetve a hozzá kapcsolódó legfőbb mutatókkal, amelyek indokolják, hogy a turizmushoz kapcsolódó intézmények és azok fenntartása és a beállított költségek mennyiben fedezik egymást, és az eredmények mennyiben indokolják és mutatják azt, hogy a befektetés okszerű és jogszerű volt.

Ahogyan a kormány a költségvetés benyújtásakor fontos alapelveket fogalmazott meg, ezek közül néhányat szeretnék csak citálni most a parlament elé, mert úgy gondolom, hogy a turizmus egy olyan sajátos terület, amely sok-sok mindennel összefügg, mutatóit és tevékenységét is tekintve.

Az egyik legfontosabb elv, hogy a családok elsődlegességet élveznek a következő évi költségvetésben. Ennek eredményeként nagyságrendileg mintegy 240 milliárd forint marad a magyar családok zsebében, ami már a korábbi években is, de a következő években is meg fogja mutatni azt, hogy ennek egy része megjelenik majd a szabadidő hasznos eltöltésében, a turizmus és annak bevételei oldalán.

A munkahelyteremtés szintén kiemelt terület a költségvetés következő évében. Ennek megint fontos eredménye és úgy gondolom, hogy egzakt módon mérhető mutatója lesz az, hogy hány olyan új munkahely jön majd létre, amely a hazai turizmus fejlődése, fejlesztése kapcsán valósul majd meg. Hiszen ha csak közvetlenül a szállásadókat vesszük, azok mellett a vendéglátókat, a vendéglátásban részt vevőket, akkor még nem beszéltünk azokról a kézművesekről, rendezvényszervezőkről, kulturális vállalkozókról, akik további munkahelyeket tudnak létrehozni az ágazat fejlesztése kapcsán.

Ha az egészségügyre is több pénz jut a következő évben, akkor fontos a turizmusnak arról a sajátos területéről szólnunk, amelyet gyógyturizmusnak nevezünk. Ennek preventív gyógyító és rehabilitációs jellegét is szeretném kiemelni.

A mezőgazdaságnak nyújtott támogatás áttételesen segíti a hazai turizmus fejlesztését, hiszen azok a termékek, amelyek a vidék Magyarországán keletkeznek, jönnek létre, részben megjelennek helyi értékekként a hungarikumtörvény értelmében, vagy pedig hungarikumként, amelyek kiemelt nemzeti termékproduktumként Európa asztalára is kikerülnek.

Ha több uniós forrás érkezik a következő években Magyarországra, annak részben a hazai turizmus is haszonélvezője lesz, hiszen a 12 000 milliárd forintos fejlesztési csomag azt is jelenti, hogy részben megújul a turizmus infrastruktúrája, részben pedig tovább bővíthető azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a száma, amelyek ezen a területen élnek meg. De ugyanígy fontos szót ejtenünk arról is, hogy ha a közlekedés fejlődik, akkor a turizmus célterületei könnyebben, gyorsabban és kényelmesebben érhetőek el.

Maga a turizmus mint költségvetési fejezet a Nemzetgazdasági Minisztériumnál kerül beépítésre. A turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó szolgáltató ágazata, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatás vonatkozásában. A turizmusért felelős szakterület feladata a gazdaságpolitikai eszközökkel, illetve a jogszabályi környezet alakításával a turizmus, a vendéglátás és az egészségipar versenyképességét megőrizni, erősíteni, hozzájárulva ehhez új munkahelyek teremtéséhez és a gazdasági növekedés elősegítéséhez. Célja a Magyar Turizmus Zrt. irányításán keresztül a bel- és külföldi turisztikai kereslet ösztönzése.

Maga a turizmus és a kapcsolódó feladatok három bekezdésben kerültek rögzítésre a 2015. évi költségvetésben. Konkrétan, az idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése fejezeti kezelésű előirányzaton 360 millió forint került biztosításra. Ezen előirányzatból valósul meg egyes helyi önkormányzatok turisztikai tevékenységének támogatása, amely az idegenforgalmi adó kiegészítésére szolgál.

A következő főbb tétel az agrármarketing célelőirányzat, amelynek a Magyar Turizmus Zrt. a kedvezményezettje, és ezáltal lát el olyan feladatokat, ami a közösségi agrármarketing-tevékenységet segíti. Ez egy 855 millió forintos csomag. Elsősorban belpiaci agrár- és bormarketing-tevékenység ellátására, a kapcsolódó működési költségek fedezésére, valamint az esetleges célfeladatokra biztosít forrást. A következő maga a turisztikai célelőirányzat, amelynek kedvezményezettje továbbra is a Magyar Turizmus Zrt., és mintegy 4 milliárd 929 millió forint összegű maga az a csomag.

Emellett fontos még megemlíteni, hogy a Forma-1 világbajnokság magyar nagydíj 2012-16 között történő megrendezésével kapcsolatos rendezői jogdíjak itt kerülnek nevesítésre, mert ezek nem kerülnek átadásra a Hungaroring Sport Zrt. egyéb támogatásai közé.

E gazdasági területen a legfontosabb feladatunk a nemzeti adottságokat figyelembe vevő egészségturizmus, a természeti és környezeti értékek bemutatását elősegítő öko- és aktív turizmus, a kulturális örökség turizmus, illetve a rendezvényturizmushoz igazodó hazai kínálati paletta folyamatos szélesítése.

A korábbi európai uniós fejlesztési lehetőségek kihasználásával egyre gazdagabb a hazai kínálati piac. A területileg, szezonálisan jelentősen eltérő adottságokkal bíró turisztikai desztinációk igyekeztek a sajátosságaikra alapuló és jellemző turisztikai csomagokat összeállítani a korban, érdeklődésben jelentősen különböző célcsoportoknak. Ennek eredményeképp egyre stabilabb a hazai turisztikai szolgáltató rendszer, és a hazai GDP kedvező alakulásában is jelentős szerep jut az idegenforgalmi, illetve a turizmuságazatnak.

Néhány mutatót szeretnék megosztani az Országgyűlés jelen lévő képviselőivel. Fontos tudnunk, hiszen ezek meghatározzák a hazai turizmus következő évi tevékenységét is, és minősítik az ez év eddig eltelt időszakát. A mutatók két fő időpontra fókuszálnak. Az egyik az augusztus, amely kiemelt turisztikai időszak, a másik pedig a január-augusztus közötti időszakot vizsgálja.

Különbséget teszünk a kereskedelmi szálláshelyek esetében a szállodáknál, mert az egy külön kategóriát képvisel, el fogom majd mondani a részletes elemzésben, hogy miért. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és kapacitáskihasználtsága 2014 augusztusában: konkrétan 134 739 szoba, mintegy 355 977 férőhellyel várta a vendégeket, ami jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évekhez hasonlítva.

(17.50)

2014. január-augusztusban a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 51 százalékos volt, és érdekes, hogy az ötcsillagos szállodákban ezt jóval meghaladó, 66 százalékos, a gyógyszállodákban pedig 62 szá­zalékos volt a kapacitáskihasználtság.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása is ? 2014 augusztusában ? a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek számával mérhető. Ez mintegy 1 338 816 fő volt, akik 3 869 244 éjszakát töltöttek el a magyar szálláshelyeken, és mintegy 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az átlagos tartózkodás idő tekintetében egy érdekes jelenségnek vagyunk a tanúi, hogy miközben 2,9 éjszaka volt az, amelyet átlagosan vendégként magyarországi szálláshelyeken töltöttek, addig az előző év augusztusához képest ez egy 2,3 százalékos csökkenést jelent, azzal a relációval, hogy nőtt közben minden tekintetben a vendégéjszakák és a vendégek száma is.

A 2014. január-augusztusi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma összességében 7,1 százalékkal, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Fontos különbséget tennünk külföldi-belföldi vendégek tekintetében is, hiszen ? ahogyan az elején említettem ? a családoknál maradó források egy része jól kimutathatóan megjelenik a hazai turizmusban.

A külföldi vendégek száma mintegy 3 120 467 fő, ez 4 százalékos, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 8 581 343 éjszaka volt, ami pedig 2,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A belföldi vendégeknél ugyanez 10 százalékos növekedés a számát tekintve, és 8,4 százalékkal emelkedett az eltöltött éjszakák száma a tavalyi évhez viszonyítva. Az adatokból jól kirajzolódnak azok a hazai trendek, amelyek az elsősorban az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék és a rövid, intenzív pihenőidők hazai kialakításának gyakorlatát jelentik.

Fontos néhány szót ejtenünk a kereskedelmi szálláshelyek bevételei alakulásáról is: 2014 augusztusában 11,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és ez 24,7 milliárd forint bevételt jelentett az ágazatban. 2014 első nyolc hónapjában a szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei 125 milliárd forintot tettek ki, és ez 11,2 százalékos növekedést jelent a korábbi időszakhoz képest. Itt is a külföldi vendégektől származó szállásbevétel 9,2 százalékkal, míg a hazai pedig 14 százalékkal nőtt.

A szállásdíjbevételek mellett fontos azt is megemlítenünk, hogy 46 milliárd forint származott abból, hogy a kapcsolódó vendéglátás és egyéb szolgáltatások is részesültek ebből az üzletágból. Ha csak a rendezvényturizmust vesszük figyelembe, amely nem mérhető hasonló, egzakt számokkal, mint a szálláshely, illetve az eltöltött vendégéjszakák, ott is jelentős növekedés volt a konferencia-, a koncert-, illetve azokon a rendezvényeken, mint például ha a saját megyémet vizsgáljuk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, akkor a miskolci operafesztivál vagy pedig a kocsonyafesztivál, de a sörfesztiválnál is örvendetesen nőtt a vendégek és az eltöltött éjszakák száma.

Egy nagyon lényeges intézkedés segítette a belföldi turizmust: a Széchenyi-pihenőkártya rendszerbe állítása. Néhány adat ezzel kapcsolatban: 2014. január-augusztusban a Széchenyi-pihenőkártya-tu­laj­­donosok 12 milliárd 207 millió forint értékben, 11 százalékkal meghaladó mértékben járultak hozzá a bevételekhez, mint az előző év hasonló időszakában.

A szállodák vendégforgalmának alakulása is imponáló volt ebben az évben. 2014. január-augusz­tusban a vendégéjszakák 72,9 százalékát regisztráló szállodák vendégforgalma 6,8 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 4,5 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához hasonlítva. Itt is a külföldi vendégek száma tovább gyarapodott, őket meghaladóan csak a belföldi vendégek voltak, akik több időt töltöttek el a szállodákban.

Néhány beszédes adat azzal kapcsolatban, hogy a külföldi vendégek, akik Magyarországot célországként jelölik meg, milyen országból érkeztek, és hogyan alakult az elmúlt években az ő érdeklődésük az ország turizmusa iránt.

2013. évi adatok alapján a legfontosabb tíz küldő országunk közül a ’14. január-augusztus közötti időszakban Csehország nőtt a legimponálóbban, mellettük az Amerikai Egyesült Államokból érkezettek mintegy 10 százalékkal növekedtek a korábbi időszakhoz képest, de a lengyelek is megtisztelték még mindig a magyar turisztikai kínálatot, nyilván elsősorban a gyógyturizmusban, hiszen ők jellemzően a fürdőturizmust és annak kínálatát látogatják. Kisebb mértékben, de pozitívan változott az orosz, román, osztrák, brit, olasz vendégéjszakák száma is az elmúlt időszakban. Érdekes adat, hogy közben jelentősen csökkent a holland érdeklődők száma úgy a vendégéjszakák, mint a vendégek számát tekintve is: mintegy 13 ezer fővel kevesebb holland érkezett az országba, mint az azt megelőző évben.

A szállodák igénybevételénél elsősorban a magas igényeket kielégítő, öt-, illetve négycsillagos szállodák vendégforgalma nőtt az elmúlt évben jelentősen, mintegy 24, illetve 20 százalékkal.

A küldő országok vendégforgalmának szállodában történő alakulása: elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból jövő vendégek mintegy 10,5 szá­zalékkal, a Csehországból jövők pedig 9,7 százalékkal bővítették az itt eltöltött vendégéjszakák számát. De megjelentek már a palettán a Koreai Köztársaságból jövő, Indiából jövő vendégek is, akik 30 százalékkal, illetve 35 százalékkal változtak a korábbi évhez képest, ami mindig nyilván annak ismeretében érdekes, hogy mennyi volt a bázisév előző mutatója.

Fontos még néhány gondolatot mondanunk a gyógyszállodák vendégforgalmáról, hiszen Magyarország elsősorban a gyógyturizmusáról ismert. Itt is a vendégéjszakák száma 7,8 százalékkal nőtt, és a hazai vendégek 5,7 százalékkal bővítették az ágazathoz tartozó gyógyszállodáknak a vendégéjszakáit. A gyógyszállodák vendégeinek 56 százaléka és vendégéjszakáinak 45 százaléka származott a belföldi forgalomból, és nem győzöm elégszer hangsúlyozni: ha több pénz marad az embereknél, akkor többet fognak tudni költeni a pihenésre és a rekreációra.

Eltérően részesednek a turisztikai régiók a hazai vendégforgalomból. Hagyományosan a Budapest-Közép-Duna-vidék régióban a legmagasabb az itt eltöltött éjszakák száma, és az itt elköltött forintok mértéke is. Ezt követi, és ez számomra mint Észak-Magyarországról érkezőnek hízelgő, Észak-Magyar­ország a második olyan régió, amely a legdinamikusabban, 13,3 százalékkal növekedett az év első időszakában. A többi régióban is növekedést mutattak ki, leszámítva egyet, a Tisza-tavat, ahol egészen szerény mértékben, csak 3,3 százalékkal nőtt az eltöltött éjszakák száma, illetve a vendégek száma.

A külföldi vendégek is hasonlóképpen érdeklődtek, elsősorban a Dél-Dunántúl, a fürdőturizmus, illetve Észak-Magyarországon pedig a rendezvényturizmus iránt, de hagyományosan a gyógyturizmus volt a célterület.

Ha a küldő országokat hasonlítjuk össze a célterület tekintetében, akkor a külföldi vendégéjszakák 84 százalékát a Budapest-Közép-Duna-vidék régió adta. Itt egy sajátos jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt pár évben jelentősen megemelkedett például Budapest kapcsán az úgynevezett buliturizmus, azaz az egy-egy hétvégére ideérkező fiatalok száma, akik Nyugat-Európából érkeznek jellemzően, az Egyesült Királyságból, Németországból, Olaszországból, és egy hosszú hétvégét eltöltve, kerékpárral, ilyen kerékpáros sörözővel járják Budapest utcáit ? ezt csak mint egzotikumot szerettem volna említeni.

(18.00)

Hagyományosan a Nyugat-Dunántúl iránt érdeklődnek az orosz turisták, elsősorban Hévíz az egyik olyan célterület, amelyet előnyben részesítenek. Itt a helyi ingatlankereskedők meg is tudják erősíteni, hogy nemcsak időszakosan, hanem állandó jelleggel is több vendég érkezik ebből a célországból.

Budapesten is az V., VII., illetve a VI. kerület az, amely döntően részesedik a budapesti idegenforgalomból, míg Nyugat-Magyarországon Hévíz, Siófok, Bük, illetve Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Eger, Gyula a hagyományos célterület.

A hazai infrastruktúra kialakításához jelentős mértékben járult hozzá az elmúlt tervezési időszak sok-sok milliárdja, amelyek régiónként a sajátos turisztikai alapfeltételekre alapozva segítették a kapcsolódó infrastruktúrát, illetve a szálláslehetőségeket és a szolgáltatásokat bővíteni.

Úgy gondolom, azok a számok, amelyek a korábbiakban elhangzottak, indokolják azt, hogy ez a területen méltán kerül fókuszba, és méltán tart számot arra, hogy a költségvetés tárgyalásakor a turisztika fejezetére vonatkozóan a parlament valamennyi tagja támogatásáról biztosítja a költségvetést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Riz Gábor — 2014-11-20, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/29-158.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-29-158,
  title = {Riz Gábor — 2014-11-20, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/29-158.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}