Kulcsár Gergely (Jobbik)

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a költségvetés honvédelmi fejezetéhez szeretnék főként hozzá­szólni. Ezzel kapcsolatban elsőként azt szeretném mondani, hogy nem okozott meglepetést számunkra a honvédelmi fejezet, mondhatni, sajnos. Hisz nemhogy áttörés, de még előrelépés sincsen a honvédelem területén a 2015-ös költségvetésben. Úgy is mondhatnánk, hogy a honvédelmi területen ez az egy helyben járás költségvetése. Sőt, sok tekintetben visszalépés következett be. Azért is nagy probléma ez, mert a honvédelmi képességeink és maga a honvédségünk sajnos nagyon alacsony színvonalat képvisel. No, nem a katonáink hozzá­állása vagy szaktudása miatt, hanem a támogatottság területén van a baj.

A teljes hadügyi költségvetés mindössze a GDP 0,75 százaléka. Ebből a szempontból is hátralépés volt ez az év, hisz az idei költségvetésre 0,79 százalék volt a mutató. Ez 250 milliárd forintot jelent nagyjából, és ez a GDP-arányos 0,75 százalék magasan alatta van a NATO-elvárásoknak is, hisz a NATO a 2 százalékot várja el. De ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a haza védelmét maradéktalanul el tudja látni, még a 2 százaléknál is magasabb GDP-arányos támogatásra lenne szüksége a honvédelmi területnek.

A másik nagyon nagy problémája ennek a fejezetnek a hadsereg fejlesztésének kismértékű finan­szí­rozása. Minimálisan szükségszerű fejleszté­seket kívánnak csak megejteni, amire 2015-ben csak 8,3 milliárd forintot szánnak.

Az is sok mindent elmond erről a honvédelmi költségvetésről, hogy az egész honvédelemre költött összegnek több mint 10 százalékát a Gripenekre költjük, ez is sokatmondó adat. A létszámkeretet illetően a honvédség létszáma 25 533 fő, nagyjából annyi, mint az előző évben, viszont van egy 2013-as országgyűlési határozat, aminek értelmében a Magyar Honvédség létszámát 29 700 főben határozta meg. Ehhez tartani kellene a kormánynak, illetve a tárcának magát, és nem látunk olyan lépéseket, és a költség­vetésben sem szerepelnek olyan adatok, amelyek arra engednének következtetni, hogy a hadsereg létszámának növelése irányába haladunk.

A költségvetési törvényben négy prioritást említ a törvénytervezet. Az egyik a katonai élet­pályamodell, a másik a Magyar Honvédség alapvető működési-fenntartási feltételeinek a biztosítása. A harmadik a nemzetközi kötelezett­ségvállalásokhoz kapcsolódó feladatok, a KFOR-kontingens, balti légvédelem és az EU-V4 harc­csoportja, a negyedik pedig a hadfelszerelési kiadások előirányzatainak biztosítása. Ezeken pár gondolat erejéig végig­mennék.

A katonai életpályamodell. 2015. július 1-jétől lép életbe az a bérfejlesztés, amit a tárca tervezett. Magyarország Alaptörvénye is úgy rendelkezik, úgy fogalmaz, hogy a honvédeket az áldozatvállalásukkal arányos illetmény illeti meg. A mai napon ez nem így van, és a 2015-ös évben sem így lesz. A katonai életpályamodell nehezen nevezhető életpálya­modell­nek a számokból kiindulva, ez 10 ezer forintos bérfejlesztést jelent egy katonának. Úgy gondoljuk, hogy ez nagyon-nagyon kevés.

A prioritások között említi a törvénytervezet a honvédség alapvető működés-fenntartási feltételei­nek biztosítását, talán ez az egyetlenegy, ami megvalósul. A honvédség működése így biztosítható, de ezt én nem is működésnek, hanem inkább vegetálásnak mondanám.

A nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz kap­cso­lódó feladatok: itt több dolog van, amivel nem értünk egyet, és a Jobbik álláspontjával ellentétes. A nemzetközi kötelezettségvállalások között az afga­nisztáni szerepvállalás például nem kötelezettség­vállalás, erre nem kötelez a NATO alapszerződése, ez a misszió nem a kötelességünk, és úgy gondoljuk, hogy a magyar katonáknak nem Afganisztánban vagy Szomáliában lenne a helye. Erre az afganisztáni szerepvállalásra 2,8 milliárd forintot szán a költ­ségvetés, míg a bérfejlesztésre 2,2 milliárd forintot, ami nincsen arányban, úgy gondoljuk, azokkal a célokkal, amiket a tárca vezetője is hangoztat.

Ki kell emelnem még a honvédelmi költség­vetésből azt a sort, amely az üzemeltetési, valamint előörs- és technikai őrzés-védelmi költségek. Ezen költségek megspórolhatóak lennének, és ez 42 milliárdos összegre rúg, ami hatalmas véleményem szerint. Ha az alakulatok maguk védenék a saját és egyéb katonai objektumokat ? ember lenne rá, mégis az önkéntes védelmi tartalékosokkal védetik ezeket az objektumokat, külön fizetésért; gyakorlatilag ezek fegyveres biztonsági őrök.

Amit még fontosnak tartok hangsúlyozni a költségvetéssel kapcsolatban a honvédelmi területen, ez a magyar hadiipar. Azt sem látjuk, hogy a magyar hadiipart hogyan kívánja fejleszteni a tárca, ugyanis nagyon gyenge lábakon áll a hadiipar, viszont hatalmas potenciál van benne. A kormány feladata lenne az is, hogy ezt felélessze, gazdaságosabbá tegye, és a termékei segítségével modernizálni is lehetne az ország haderejét. Ha ez megvalósulna, ha lenne valójában magyar hadiipar, akkor a hadsereg fejlesztésének a költségeit csökkenteni lehetne, a hadiipar bevételeiből az állam részesedne és gyarapodna, illetve egyedi profillal megáldott had­erővel rendelkezhetne Magyarország, ami nemzet­biztonsági okokból sem elhanyagolható.

Ahogy már említettem, nagyon keveselljük azt, amit a fejlesztésekre kíván fordítani a kormány.

(16.00)

Ezzel kapcsolatban is adunk be módosító javaslatot, a 12 milliárd forintot pluszban szeretnénk a haderőfejlesztés technikai-személyi feltételeinek megteremtésére szánni. Tudjuk, hogy még ez is kevés. Ennél az összegnél is jóval nagyobb összegre lenne szükség ahhoz, hogy valóban erős, ütőképes hadserege legyen Magyarországnak.

A honvédelmi költségvetésen túl még két költségvetési módosító javaslatra szeretném felhívni a figyelmüket, ami nem a honvédelemmel kapcsolatos. Az egyik az lenne ? és örülök, hogy itt van Kontrát Károly államtitkár úr is ?, hogy a debreceni, menekülteket befogadó állomás zárttá tételével kapcsolatos költségek sort tennénk bele a költségvetésbe. Plusz 50 millió forintot irányoznánk oda. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellátottak pénzbeli juttatásaiból vonnánk ez ezt az 50 millió forint összeget.

Többször felhoztuk már ezt a témát az Országgyűlésben, hogy a debreceni befogadó állomást zárttá kellene tenni. A legutóbbi szóbeli kérdésemre államtitkár úr nem válaszolt arra, hogy a kormánynak szándékában áll-e a jövőben zárttá tenni a menekülttábort, mert ezzel egy csapásra meg lehetne teremteni Debrecen közbiztonságát és a debreceni emberek érdeke ez. Remélem, hogy most majd választ kapok államtitkár úrtól erre a kérdésemre is.

A másik módosító javaslat, amit benyújtottam, és nagyon fontosnak tartok, ez a Balmazújvárost és Hajdúböszörményt összekötő útszakasz felújítása, erre 2,2 milliárdot szánnék, illetve a 2,2 milliárd forintot a rendkívüli kormányzati intézkedésektől vonnám el. A balmazújvárosi és hajdúböszörményi embereknek nem kell bemutatni ezt az útszakaszt. Minden egyes országgyűlési választás során a fideszes képviselőjelölt mindig megígéri, hogy rendbe teszik ezt az utat, de a mai napig nem történt semmi, és már lassan életveszélyessé válik ez az útszakasz, olyan rossz az állaga.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna. (Taps a Jobbik soraiban.)