Magyar Levente

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat célja egy olyan kérdés rendezése, amelyben talán megalapozott reményeim szerint túlságosan heves vita nem várható, tekintve, hogy ez a kérdés általános konszenzust élvez a magyar parlamenti pártok és a kormányzat köreiben, ahogyan azt gyakorlatilag az egész Európai Unió minden politikai ereje is egyöntetűen támogatja.

A törvényjavaslat arra irányul, hogy az Európai Unió és Grúzia ? Georgia, ahogy ma már Magyarországon hivatalosan nevezzük ezt az országot ? közötti társulási megállapodást, amit ez év június 27-én írtak alá a felek, ratifikálja, azaz kihirdesse a Magyar Országgyűlésben.

Tisztelt Ház! Egy olyan kérdésről van szó, még egyszer, amely egyöntetű támogatást élvez, legalábbis legjobb reményeim szerint. Amikor 2009-ben, tehát idestova öt évvel ezelőtt az Európai Unió meghirdette a keleti partnerség politikáját, ennek elsődleges célja az volt, hogy azon volt szovjet tagköztársaságok esetében, amelyek a kelet-európai régióhoz tartoznak, kinyissa a majdani egykori esetleges uniós csatlakozás, uniós integrációjának a perspektíváját. Magyarország e politikai szándéknak, e geopolitikai törekvésnek kezdetektől fogva, azt lehet mondani, élharcosa volt, amennyiben minden fórumon, minden alkalommal, minden eszközzel támogattuk ezt a folyamatot, amely perspektivikusan azt célozza, legalábbis a mi értelmezésünkben, erről az Unió szintjén némileg vita van, hogy ezek országok, nevezetesen többek között Grúzia, Georgia egykoron az európai integráció teljes körű tagjává válhassanak, amennyiben az erre irányuló szándékuk töretlenül fennáll.

(12.20)

Tisztelt Ház! Nekünk, a magyar kormánynak ez, azon túl, hogy gazdasági és biztonságpolitikai kérdés, egy egészen egyértelmű elvi kérdés is, tekintve, hogy e hosszú évtizedekig, majdnem egy évszázadig a szovjet kommunista rabigát nyögő országok is megérdemlik azt az esélyt, amit Magyarország megkapott 1989 után, nevezetesen, hogy felépíthessenek egy olyan társadalmi-gazdasági berendezkedést, amely minden szempontból kompatibilis a nyugati értékekkel, a nyugati értékrenddel, és intézményesen is a nyugati közösségek, biztonságpolitikai és politikai közösségek részévé válhassanak.

A társulási megállapodást úgy tudjuk leginkább megragadni, ami a lényegét illeti, hogy ez egy politikai társulás egy gazdasági integráció mellett, tekintve, hogy egy úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás is immanens részét képezi a megállapodásnak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljes körű szabadkereskedelmi intézkedést vezet be Grúzia és az Európai Unió viszonylatában, ezzel is elősegítve Grúzia és a többi érintett ország ? de erről majd részletesen lesz szó a további törvényjavaslatok kapcsán ? Európai Unióhoz való gazdasági közeledését.

Tisztelt Ház! Ez a kérdés ma, azt gondolom, hogy különös relevanciával bír, tekintve a destabilizált kelet-ukrajnai, így az egész térségbeli biztonságpolitikai helyzetet. Mindeddig ilyen jellegű biztonságpolitikai relevanciája nem volt a kelet-európai térség Unióhoz való közeledésének, azonban az elmúlt egy év során éppen az e tárgykörben fennálló viták nyomán kipattant feszültség, háború ma már ezt egy konkrét biztonságpolitikai kihívásként is feltünteti, amit mindenáron az Európai Uniónak kezelni kell. Azt gondolom, hogy ennek a megállapodásnak a ratifikációja ebbe az irányba mutat, és egy kézzelfogható hozadékot jelent e tekintetben.

Tisztelt Ház! Magyarország azon európai uniós tagországok nagyjából első harmadában van, amely reményeim szerint hamarosan ratifikálja ezt a megállapodást. Ily módon is szeretnénk kifejezni azt, hogy egy sor térségbeli szomszédos állam mellett ? itt elsősorban a baltiakról, Szlovákiáról, Romániáról van szó ? nekünk ez egy húsbavágó biztonságpolitikai, még egyszer, gazdasági és talán első helyen elvi kérdés, hogy ezen országokat ilyen módon is hozzásegítsük ahhoz, hogy az európai közösséghez közeledjenek, és majdan, amennyiben az erre irányuló szándék mindkét részről fennáll, az Unió teljes jogú tagjaivá válhassanak. Magyarország, ahogyan a déli irányú bővülést is, a keleti irányú bővülést is maximálisan támogatja, ahol az adott országok fejlettségi szintje, politikai helyzete megengedi az európai integrációhoz való csatlakozást.

Tisztelt Ház! A társulási megállapodás tartalmáról én ennyit szerettem volna mondani, tekintve, hogy ez egy mintegy 1500 oldalas dokumentum, a részletekbe nem mennék bele. Elsősorban a politikai hozadék itt a fontos, illetve az a szimbolikus gesztus, hogy most ezt a Magyar Országgyűlés elfogadja, még egyszer, ezzel csatlakozva azon uniós tagállamokhoz, amelyek különösképpen fontosnak tartják ezt a kérdést. Reményeink szerint a jövő évi, tehát 2015 májusában rendezendő rigai keleti partnerségi csúcs idejére mind a 28 tagállam részéről megtörténik a ratifikáció, erre jó esély van. De hogyha nem is tartható ez az ütemterv néhány nyugat-európai uniós tagország bonyolult, belső eljárási struktúrái miatt, arra minden megalapozott remény fennáll, hogy a 2015. év során a ratifikáció teljeskörűen befejezésre kerüljön az Unió részéről, és ilyen módon hatályba lépjen ez a rendkívül fontos megállapodás.

Grúzia Magyarország kiemelt partnere a kétoldalú viszonylatban, és a keleti nyitás politikájának egyik fókuszpontjában, a Kaukázus-térségben egy rendkívül fontos partnerünk. Néhány héttel ezelőtt tartottunk gazdasági vegyes bizottsági ülést Grúziával, néhány nappal ezelőtt látogatott el az országba a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter, aki a miniszterelnöktől kezdve az összes közjogi méltósággal találkozott, és rendkívül baráti fogadtatásban volt része. Ez is jelzi azt, hogy ezek a népek ? nevezetesen Grúzia és a grúz nép ? számítanak Magyarország támogatására és segítségére, ami az uniós integrációjukat illeti, illetve ezen folyamat elősegítését.

Tisztelt Ház! Annyit hadd emeljek még ki, hogy e társulási megállapodás hatálybalépésével egyfajta intézményesülés indul meg az uniós és grúz viszonylatban a politikai párbeszéd tekintetében, és még egyszer, gazdasági vonalon egészen konkrét eredmények lépnek életbe.

Tisztelt Ház! Kérem az önök támogatását ezen törvényjavaslat elfogadásához, ami az egész Európai Unió támogatását élvezi. Ezt a megállapodást fél évvel ezelőtt aláírták a felek, tehát a szöveg gyakorlatilag véglegesnek tekinthető. Én ezt egy formai, ugyanakkor nagy, szimbolikus jelentőséggel bíró aktusnak tekintem, hogy a Magyar Országgyűlés mihamarabb elfogadja ezt a törvényjavaslatot.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót.