{"cycle": 40, "id": "27-32", "date": "2014-11-18", "ulnap": 27, "seq": 32, "speaker": "Schmuck Erzsébet (LMP)", "p_azon": "s769", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/1996 Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról", "iromany": "T/1996", "duration_s": 705, "position": "jegyző", "chars": 9083, "paragraphs": ["SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy újabb olyan pénzügyi salátatörvény került a Ház elé, amellyel az Orbán-kormány és Matolcsy György jegybankelnök hatalmas pénzeket költhet homályos ügyletekre. A mostani javaslat szerint állami segítséget kapnak a jellemzően külföldi bankok, hogy cserébe eladják a magyarországi leánybankjaikat. Egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha a vevők ezek után Fidesz közeli pénzemberek lennének. A legutóbbi salátatörvény ennek ágyazott meg, és a mostaniból úgy látszik, ez az önök feltett szándéka ? kerül, amibe kerül.", "Nem szeretném, ha ok nélküli kritizálással vádolnának meg, ezért gyorsan elmondom, hogy a salátatörvénynek mely részét tudjuk elfogadni. Természetesen az uniós irányelvek kötelező átvétele ilyen elem. Azt is üdvözli az LMP, hogy megerősítik a 100 ezer eurónál kisebb betétek állami garanciáját. Még az is örömteli, hogy a bajba jutott bankokat és brókercégeket szanálással, tehát nem adóforintokból akarja kisegíteni a Nemzeti Bank. A klasszikus módszerekkel ez nagyon jól működhetne. A gond akkor kezdődik, amikor Matolcsy úr a formabontó ötleteit próbálgatja megvalósítani. Unortodox kísérletei már eddig is nagyon sokba kerültek az országnak. A most tárgyalt törvényjavaslat ezt a költséget és kockázatot növeli.", "A napokban már meg is alakult a MARK, a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt., amelyet azzal a céllal hozott létre a Magyar Nemzeti Bank, hogy átvállalja a kereskedelmi bankok befuccsolt ingatlanhiteleit. A tervek szerint ez újabb 300 milli­árd forint közpénzzel csökkentené az ország pénzügyi tartalékait. Hogy aztán mihez kezd majd az MNB a kétes értékű ingatlanfejlesztésekkel, plázákkal, hotelekkel és luxusirodaházakkal, azt talán Matolcsy György sem tudja. Ezek nemhogy hasznot nem hajtanak, de a karbantartásukra és az őrzésükre is költeni kell.", "A bankok megsegítésének létezik egy klasszikus környezet- és közpénzkímélő módja. Eszerint a jegybankok a bajba került hitelintézet szolgáltatásait és hitelállományát szabályozott keretek között megpróbálják mielőbb átadni egy másik piaci szereplőnek. A biztosított betétesek védelmét szem előtt tartva törekszenek ilyenkor az érintett problémás intézmény legfontosabb szolgáltatásainak ? mint például a számlavezetés ? folytonosságára.", "A szanálás, tehát a pénzintézetek támogatásának e formája az adófizetőknek egy fillérjébe sem kerül. A szanálás a közpénzekből finanszírozott drága bankmentések alternatívája, mert inkább egyfajta biztosításként működik. A szanálási alapot a bankok és más pénzügyi intézmények tagdíjbefizetései finanszírozzák. A Matolcsy György vezette jegybank azonban büszkén emlegeti, hogy nem a klasszikus eszközöket alkalmazza. Bevallom, ilyenkor mindig elfog az aggodalom, és sok százezer magyar család is joggal aggódhat. A problémák rendszerint akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy Matolcsy úr egyéb, rendkívüli helyzetekre tartogatott pénzügyi eszközöket kíván alkalmazni.", "E rendkívüli banksegítő eszközöknek két fő típusa ismert. Megoldás lehet az úgynevezett hídbank alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a stratégiailag fontos hitelállomány egy ideiglenesen létező, köztulajdonban álló bankhoz kerül a későbbi piaci eladásig. Ekkor legalább tudjuk, hogy nem bóvlit veszünk.", "Egy másik megoldás a rossz bank létrehozása, amikor éppen hogy a problémás, kétes értékű eszközöket emelik ki a bankok mérlegéből; ezt hívják a hitelállomány, a hitelportfólió megtisztításának. A Matolcsy vezette jegybank ez utóbbi megoldás, a rossz bank mellett tette le a voksát. A magyar kormány és a Nemzeti Bank elképzelései szerint a jegybank és az állam finanszírozná ezt a rossz bankot, tehát nem a szanálást, amelybe a kétes hiteleket gyűjtenék össze.", "A vállalati hitelezés fellendítésének jelszavával bekerülési áron közel 800 milliárd forint rosszul kihelyezett, igen kockázatos vállalati hitelállományt akarnak kiváltani, megvásárolni, legalább 300 milli­árd forintot elköltve. A gond az, hogy alapjaiban elhibázott a kormány és a jegybank rosszbank-koncepciója legalább öt okból.", "Először is: a problémás hiteleknél rendkívül nehéz a valódi értékük, reális áruk megállapítása. Másodszor: nemcsak a szükséges tőke előteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy ezektől a rossz hitelektől csak nagyon lassan lehet megszabadulni, emiatt jó néhány évig le lesznek kötve, és semmiféle hasznot nem fognak hajtani. Az évek alatt egyszerűen elinflálódnak majd a rossz bank létrehozására fordított közpénzek. Harmadszor: ezeket az úgynevezett egyéb pénzpiaci eszközöket ? mint a rossz bank, ingatlanvásárlások, rendkívüli hitel ? a Matolcsy vezette jegybank vélhetően a jövőben is átláthatatlanul, kontroll nélkül fogja alkalmazni közös pénzünk és tartalékaink terhére. Ha ez a trend folytatódik ? márpedig ezt látjuk ?, az a jegybanki hitelességbe és a magyar államba vetett bizalom megingásába is kerülhet. Ezenfelül, ha a jegybanki vásárlások kritikus szintet érnek el, jelentős torzulásokat okozhatnak a piaci árakban. Végül arról se feledkezzünk meg, hogy a közvetlen jegybanki, állami beavatkozásokkal a jegybank ugyanazon a piacon befektetőként és szabályozóként, felügyeletként is jelen van; olyan ez, mint amikor a focimeccsen a bíró is beszáll a játékba.", "Matolcsy úr mindezeket figyelmen kívül hagyva azt nyilatkozta, hogy a rosszbank-koncepció megvalósítására szerinte kényszer van. De vajon mi az a kényszer, amely azt indokolja, hogy a rossz vállalati hitelállomány költségeit az államra, az adófizetőkre terheljék? Azt mondják, máskülönben nem élénkülne a vállalati hitelezés. De ez hogyan lehetséges? Talán mégsem teljesít jobban a gazdaság? Csupán az állami stadionépítések húzzák fel a gazdasági mutatókat? Vagy mert a 6 milliárdos reklámtender ellenére a növekedési hitelprogramból még mindig csak a kisvállalkozásoknak csak egy szűk köre részesül? Vajon mi lehet ez a kényszer, amely a jegybanki tartalékok egyre gyorsabb felélését, elköltését indokolja?", "De nézhetjük máshonnan is. Ha ennyire sok elszórható pénzünk van, akkor mi szükség az országot súlyos adósságba verő paksi hitelre? ? kérdezzük.", "(10.30)", "Vagy ha az oroszok helyett most a bankokkal szeretnénk üzletelni, miért nem a Nemzeti Eszközkezelő forrásait bővítjük százmilliárdokkal? Létrehozhatnánk egy kiterjedt állami ingatlanpiacot, ami egy bérlakásprogram egyik fontos pillérét is jelenthetné. A rosszbank-koncepció megvalósítása során legalább 300 milliárd forintért elsősorban kereskedelmi ingatlanok, irodák, plázák és hotelek finanszírozása mögötti hiteleket venne át a bankoktól a kormány és a jegybank, eközben a hitelüket fizetni nem tudó, rászoruló családok megsegítésére ennek az összegnek a tizede sem jutott az elmúlt években. Az LMP számára elfogadhatatlan, ha a rendelkezésre álló hazai forrásokból bedőlt kereskedelmi ingatlanokat vásárolnak ahelyett, hogy az önhibájukon kívül bajba jutott családokon segítenének. Persze, a kormány és Matolcsy úr pénzügyi mutatványainak rendszerint alapos oka van, általában nem az, amit mondanak.", "Kapirgáljuk meg egy kicsit a felszínt! Nézzük meg, mi lehet a rossz bank valódi értelme! A jegybankelnök szavai szerint néhány külföldi tulajdonosú magyarországi bank felől olyan jelzéseket kaptak, hogy elhagynák az országot. Matolcsy úr szerint, ha sikerül kitisztítani a rossz hiteleket a banki mérlegekből, akkor ígéretes, új vevők jelentkezhetnek egyes bankokra, vagyis a jegybank a rosszul kihelyezett vállalati hitelek átvállalásával támogatná a bankrendszer tulajdonviszonyainak nagymértékű átalakítását. Ez a kormány bevallott törekvése évek óta. Most látszik, hogy erre szórnák az adófizetők pénzét is, ha kell, ha nem.", "De legalább ugyanekkora probléma, hogy a Matolcsy György vezette jegybank költekezése nem átlátható, nem nyomon követhető. Márpedig minden ilyen állami szerepvállalás kockázatátvállalás, amely potenciálisan a jegybanki tartalékokat érinti, Magyarország jövőjének felélése. E területen azonnali változások szükségesek. A takarékosabb állam és a jobban működő gazdaság érdekében a jegybanki tevékenység átláthatóságát, ellenőrizhetőségét mindenképpen növelni kell. Ezzel nem várhatunk egy percet sem. Az MNB a devizahitelek 309 forinton történő forintosításából közel 100 milliárd forintos profitot zsebel be. Azt az elmúlt hónapokban megtapasztaltuk már, hogy mit csinál az MNB a gyenge forinton elért nyereséggel. Tudjuk azt, hogy összesen 350 milliárd forintot költött el offshore-hátterű luxuspaloták, műtárgyak vásárlására és Matolcsy unortodox közgazdaságtani elméleteit népszerűsítő alapítványok pénzelésére.", "Ezért arra kérjük a kormányt és képviselőtársaimat, hogy amíg a jegybank átláthatósága nem biztosított, ne tegyék lehetővé a fenti legújabb ötleteket, akadályozzák meg, hogy a jegybanki függetlenség álarca mögött az Országgyűlés megkerülésével száz- és ezermilliárd forintok vándorolhassanak magánzsebekbe. Értjük, hogy jó lenne Fidesz közeli pénzemberek kezére átjátszani néhány kereskedelmi bankot, de ennél ezer égetőbb probléma van Magyar­országon, amire így nem jut pénz. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiból.)"]}