{"cycle": 40, "id": "266-68", "date": "2017-12-12", "ulnap": 266, "seq": 68, "speaker": "Csepreghy Nándor", "p_azon": "c040", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Miniszterelnökség államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/18783 Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről", "iromany": "T/18783", "duration_s": 633, "position": "Miniszterelnökség államtitkára", "chars": 9555, "paragraphs": ["CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslattal lényegében a kormány befejezi a 2014-ben elindított munkát, az erre a ciklusra előirányzott célkitűzéseket bezárva lényegében területrendezési szinten tetőt húz az építésügy új intézményrendszere fölé. Ezért is gondoljuk azt, hogy ez a törvényjavaslat lényegében mérföldkő a kormány építésügyi bürokráciacsökkentési intézkedéseinek sorában.", "Az építésügy esetében hosszú távú kormányzati cél immár évekre visszamenőlegesen, hogy egyszerre próbáljunk meg ösztönzőleg hatni a hazai építkezésekre, azok fellendítésére, és a minőség tekintetében is olyan változtatásokat hozzunk, amelyeknek a következménye a magasabb esztétikai minőséget képviselő és magasabb mérnöki tudást, tehát a fenntarthatóság szempontrendszerét is figyelembe vevő építészeti gyakorlat létrehozása vagy támogatása.", "Ezekkel párhuzamosan megfogalmazott másik célunk volt a minőségi építészet szempontrendszerének alkalmazása, és az ezen elvárásoknak való megfelelés szemléletformálásának az igénye határozta meg az összes olyan törvényjavaslatot, amit az Országgyűlés megtárgyalhatott, és amelyek részét képezték a különböző szakmai szervezetekkel, így az Építész és Mérnöki Kamarával folytatott szakmai diskurzusoknak is. Természetesen az építészet területének érintettjei nemcsak a hazai mérnöktársadalom és adott esetben kivitelező cégek, illetve különböző állami szakhatóságok mint engedélyező hatóságok, hanem a lakosság is, akinek igen tevékeny részvétele van abban, hogy milyen építészeti örökség születik meg ezekben az években.", "A kormány még 2015-ben elfogadta az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervet és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározatot, amely kijelölte az alábbi feladatokat, amelyek egyrészt hozzájárulnak az építésügyi bürokrácia egyszerűsítéséhez, és ahogy az előzőekben is mondtam, támogatják a minőségi építészet fejlődését Magyarországon.", "A kormányhatározatot követően a legjelentősebb intézkedések közül engedjék meg, hogy csak párat citáljak most önök elé. 2015 végén az építésügyben bevezetésre került az egyszerű bejelentési eljárás, amely leginkább a családi építkezések megvalósulását támogatta, mivel jelentősen lerövidült a különböző eljárások időtartama. Az intézkedéseknek természetesen statisztikai eredménye is van: míg 2014-ben 4133 egylakásos lakóépületre adtak ki engedélyt, 2016-ban a szám most már engedély nélkül, lényegében bejelentések alapján 9420 darab volt, tehát több mint a duplája, két év alatt a magáningatlanok építése esetében több mint duplájára tudta a kormány ezekkel az intézkedésekkel emelni a lakáscélú ingatlanok építésének a volumenét.", "2016-ban megszületett a településkép védelméről szóló törvény, és ezzel a településkép védelme és a településrendezés lényegében új alapokra került. Célunk az volt, hogy egy társadalmi konszenzuson nyugvó, a polgárok által formált és az önkéntes jogkövetésen keresztül betartott, közérthető, a helyi kultúrát megőrző szabályozás vegye kezdetét Magyarországon. A települési arculati kézikönyvek, ezek alapján a településképi rendeletek gőzerővel készültek el, illetve készülnek még a napokban is, hiszen szeretném emlékeztetni az Országgyűlés nyilvánosságát, hogy 2017 végéig van lehetőségük a települési önkormányzatoknak az arculati kézikönyvet elkészíteni. Mivel felmerült már a vita első szakaszában, hogy a kisebb bevétellel rendelkező önkormányzatok korlátozott anyagi forrásokkal rendelkeznek ennek a munkának az elvégzése érdekében, ezért a kormány ezeket a településeket településenként egymillió forint támogatásban részesítette.", "A Lechner Tudásközpont folyamatosan készít statisztikai mutatókat arról, hogy a települések hogyan állnak a digitális egyeztető felületeken ezekkel a munkákkal, és itt örömmel jelenthetem, hogy a települések 97 százaléka, tehát több mint 3100 település megkezdte a településképi arculati kézikönyvek, rendeletek feltöltését ebbe az informatikai rendszerbe. Az egyeztető felületen a települések 63 százaléka már be is fejezte ezt a munkát, tehát lényegében a kész kézikönyv már ott feltöltött formában elérhető bárki számára. Ha a települési önkormányzat 2017. december 31-ig, tehát idén év végéig nem alkotja meg a települési rendeletét, akkor a fővárosi és a megyei kormányhivatal illetékese jár el ebben a kérdésben, ami azért is egy fontos válasz, mert az előző viták során ez szóba került, hogy a mulasztás esetlegesen milyen következményeket von maga után.", "2017 tavaszán megszületett Magyarország versenyképessége javítása érdekében egyes törvények módosítása, amelyek lehetővé tették a megyei és a települési önkormányzatok számára az ingyenes digitális földhivatali alaptérképekhez való hozzáférést. A megyei és a települési önkormányzatok tervezési költsége ennek köszönhetően több millió forinttal csökkent, és mivel e tervek jelentik az alapját a beruházásoknak, áttételesen ez az intézkedés a beruházások gyors megvalósulásához is jelentős mértékben járul hozzá.", "Tisztelt Országgyűlés! Így érkeztünk el a bürokráciacsökkentés utolsó, mégis talán egyik legfontosabb állomásához, a területrendezési tervek megújításához. A területrendezési törvény rendelkezései a legfontosabb eszközei mind Magyarország országos jelentőségű értékei megóvásának, mind az önkormányzatok és a településrendezési feladatok koordinálásának.", "A Miniszterelnökség által előkészítetett új területrendezési törvénnyel a kormány és az Országgyűlés irányt mutat, keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházás számára, tekintettel arra, hogy a területrendezési és a településrendezési tervek határozzák meg az ország egyes térségei és a települések pontos területfelhasználását, így azt, hogy hol mit és milyen feltételek mellett lehet megvalósítani. A korszerű településrendezéssel Magyarország versenyképessége a mi meglátásunk szerint jelentősen erősödik.", "A törvényjavaslat az építésügyi bürokráciacsökkentés kiemelt része az alábbiak szerint. Három, törvénnyel elfogadott területrendezési terv ‑ úgy az országos, a Balaton kiemelt üdülőkörzet, valamint a budapesti agglomeráció ‑ helyett ezt a hármat egy törvény fogja felváltani. A balatoni 43 darab vízparti rehabilitációs miniszteri rendeletet e törvény elfogadását követően kivezetjük, és helyette egy kormányrendelet kerül majd a későbbiekben elfogadásra.", "A törvényjavaslat előkészítése során csaknem ötszáz partnerrel egyeztettek kollégáink, köztük úgy szakmai, mint civil szervezetekkel egyaránt. A partnerségi egyeztetés mellett ismertető előadásokat, rendezvényeket és több szakmai fórumot is tartottunk, 2017 januárjától összesen 35 darabot. Az eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, ezáltal könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek, amelyek a beruházások, többek között a „Modern városok” program elemeinek az alapját is jelentik.", "Fontos, hogy a természetvédelmi, környezetvédelmi, épített környezeti értékek védelme nem csökken, sőt a legtöbb esetben erősödik. A megyei önkormányzatok településkoordináló szerepét erősítjük, így a területfejlesztési források felhasználása is hatékonyabbá válhat. Meglévő, szerzett jogokat a törvényjavaslat nem von el, így kártérítési igény sem keletkezhet ebből fakadóan.", "Átállunk a digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép használatára, az elavult és pontatlan alaptérképeket felváltja a digitális földhivatali alaptérkép. Az ingyenes alaptérképhez való jogosultságot az építésügyi bürokráciacsökkentés részeként már tavasszal támogatta az Országgyűlés, az alkalmazása pedig mostantól indulhat.", "A területrendezési és települési tervezés ezentúl egységes alaptérképként fog megtörténni, amelynek előnyei, hogy a tervek jobban meg fognak egymásnak felelni, amely gyorsabb ‑ másfél-két év helyett fél év ‑ és olcsóbb, 30 százalékos költségcsökkenést elő­idéző tervkészítést eredményez, nagyobb összhangot teremtve a beruházások és egyéb fejlesztések megvalósítását szem előtt tartva. A települési szabályozási tervek készítésének hónapokra, de nem ritka esetben akár évekre is történő elhúzódása oka a jelenlegi, a települési tervekkel nem kompatibilis országos területrendezési szabályok megfeleltetéséből fakadó, elsősorban térképészeti és jogszabály-értelmezési értelemben vett problémák.", "(13.10)", "Külön bonyodalom, hogy a hatályos területrendezési tervek sem egymással, sem az időközben frissített ágazati adatszolgáltatásokkal nincsenek összhangban, ami tovább elhúzza az amúgy sem rövid egyeztetési és tervezési időt.", "Ennek vetünk most véget: az új terület­ren­de­zé­si­terv-törvény mind az ágazati adatszolgáltatással, mind a települési szabályozás alaptérképeivel konform lesz, ráadásul digitális formában, digitális, postázási időtől mentes egyeztetőfelületen válik elérhetővé. A digitális alaptérképre való átállás a megyei önkormányzatoknak nagyjából 10 millió forint, a ki­sebb települési önkormányzatoknak 4 millió forint, a nagyobb települési önkormányzatoknak akár 20 mil­lió forint, Budapest esetében akár 90 millió forint költségcsökkenést is eredményez.", "Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen elmondható, hogy a mostani törvényjavaslat megfelel a XXI. századi digitalizáció kihívásainak, igyekszik tovább erősíteni Magyarország és a magyar települések versenyképességét, egyensúlyba kívánja hozni a gazdaságfejlesztési célokat a települések életminőségét befolyásoló szempontokkal, ezért örömmel javasoljuk az Országgyűlésnek azt elfogadásra. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}