Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önt hallgatva mindig fölvetődik a kérdés, hogy hol volt az MSZP-féle igazságos Magyarország, amikor közel félmillióan voltak munkanélküliek 2010-ben, vagy hol volt az MSZP-féle igazságos ország, amikor 741 ezerrel kevesebben dolgoztak 2010-ben és előtte, mint most, s hol volt az igazságos Magyarország az önök kormányzása idején, amikor egyhavi nyugdíjat és egyhavi bért vettek el a közalkalmazottaktól és a nyugdíjasoktól.

Ezzel ellentétben Magyarország mostani kormánya önöktől és a korábbi kormányzati politikáktól eltérően elkötelezte magát a munkaalapú társadalom megteremtésében, és megfogalmazta a „segély helyett munkát” elvet. A gazdasági növekedés egyre több munkalehetőséget teremt, beleértve a közép- és felsővezetői munkaköröket is, például a diplomával rendelkező nők számára is. A szellemi foglalkozást végző nők száma 100 ezerrel nőtt 2013 óta, ezen belül a vezető beosztásban lévők száma 7,5 százalékkal emelkedett.

A 2010 előtti szocialista kormányzással szemben mi valóban sokat tettünk a szociális partnerekkel együttműködve a munkavállalók helyzetének javítása érdekében. A bérek átlagos reálértéke ma már 36 százalékkal magasabb a 2010. évinél a családi adókedvezményekkel együtt, ami maximálisan szolgálja az uniós bérfelzárkózás ügyét, miközben a jövedelmi különbségek ‑ beleértve a nemek közötti bérkülönbségeket is ‑ mérsékeltebbek az uniós országok többségénél tapasztalhatónál.

A hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően a minimálbér 2010 és 2018 között 88 százalékkal emelkedik, ami kiemelkedő mértékű az Európai Unió és az OECD viszonylatában egyaránt. Ez egyébként a szakmunkás-minimálbér esetében, a garantált bérminimum esetében több mint 100 százalékos emelkedést jelent. A minimálbér családi kedvezmény nélküli nettó összege 2018-ban csaknem 92 ezer forint lesz, egy gyermek nevelése esetén pedig már biztosan meg fogja haladni a nettó minimálbér a 100 ezer forintot.

Hangsúlyozni kell, hogy a kormány a munka tör­vénykönyve megalkotásakor kiemelten figyelte a munkavállalók érdekeit, éppen ezért a munkavál­lalók munkajogi védelmét a munka törvénykönyve széleskörűen biztosítja az ön állításaival szemben. A hatályos szabályozás kellő védelmi szintet biztosít a munkavállalók jogainak védelme céljából. A munka világában a kollektív autonómia érvényre jutása érdekében az Alaptörvény rögzíti a szervezkedési jog védelmét. A munka törvénykönyve ezzel összhangban szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. A munkáltató köteles a szakszervezetek számára a működés alapfeltételeit biztosítani, és nem utasíthatja vissza a kollektív tárgyalási ajánlatot sem. Mindezzel tehát a törvény biztosítja a kollektív szerződéssel történő munkajogi szabályozást.

A szociális párbeszéd jelenlegi rendszere teret enged a szociális partnerek döntéshozatalban való részvételének. A szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek is lehetőséget ad arra, hogy aktív és intézményes szerepet töltsenek be a nemzeti politikai döntéshozatali folyamatokban.

Tekintettel a hazai versenyszféra egyre növekvő munkaerő-keresletére és a munkaerő-kínálat jelentős csökkenésére, a munkanélküli-ellátások rendszerében indokolt fenntartani azt a hatékony, működő támogatási rendszert, ami mielőbbi elhelyezkedésre vagy átképzésre történő belépésre ösztönzi a munkanélkülivé válókat, akik száma egyébként is folyamatosan csökken, ezt a statisztikai adatok egyfolytában mutatják, folyamatában mutatják. Kérem képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)