Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Két viszonylag egyszerű kérdést szeretnék feltenni. Az egyik az alacsonyabb jövedelmi sávba tartozók helyzetének a megnehezítéséről szól, amit az elmúlt hétéves időszakban tapasztalunk. Sokszor mondom önnek, most egyszerűbben teszem fel a kérdést: miért van az, miért alakult ki az a helyzet, hogy a minimálbéren messze jóval arányaiban magasabb a járulék-, adóteher, mint mondjuk, hét-nyolc évvel ezelőtt volt?

Biztos tudja, hiszen ezt a leckét már többször átvettük közösen, hogy amikor a minimálbér 60 200 forint volt 2010-ben, akkor az erre rakódó járulék-, adóteher 32 ezer forint volt, amit a munkavállalók, munkaadók megfizettek. Most, amikor 84 ezer forint ‑ vásárlóerő-értéken vissza lehet számolni, hogy ez nem éri el a 70 ezer forintot ‑, most meg 73 ezer forint a járulék-, adóteher. Magyarra fordítva a szót: 41 ezer forinttal több. Ha hagyták volna ezeket a pénzeket a cégeknél és béresülhettek volna, akkor már 110 ezer forint környéki nettó minimálbér lenne.

A másik kérdésem nem ehhez a témához, hanem a nyugdíjprémium kérdésköréhez kapcsolódik. A gazdasági növekedés tekintetében, ha a 3,5 százalékot meghaladja ez a növekedés, és az államháztartási egyenleg is tartható, akkor van nyugdíjprémium. 2017 ilyen esztendő, de szeretném tisztelettel kérdezni, hogy a 2014 miért nem volt ilyen esztendő, amikor 4,2 százalékos gazdasági növekedés volt, és az államháztartási egyenleg is tartható volt.

Miért? Miért nem volt tehát a 2014-es esztendőben nyugdíjprémium? Talán nem azért, mert 2014 már nem volt választás előtti utolsó esztendő? Köszönöm szépen, elnök úr.

(14.20)