Horváth Imre (MSZP)

HORVÁTH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évek egyik kiemelt projektje volt a 112-es számon elérhető egységes segélyhívó rendszer kiépítése. A rendszernek az a lényege, hogy a segélyhívások az egész országból két hívásfogadó központba érkeznek, Szombathelyre és Miskolcra, majd az e központokban felvett adatok alapján kerül sor a rendőrség, a tűzoltók vagy a mentők riasztására.

A projektet már a tervek bejelentésekor is éles szakmai viták övezték, miszerint hogy elméleti megfontolások alapján helyes‑e a segélyhívások ilyen központosítása.

(13.20)

Ez a szakma kérdése, döntse el a szakma! Azonban a tapasztalatok fényében biztosan kijelenthető, hogy a kiépített rendszer gyakorlati működésében súlyos problémák vannak. Szinte hetente lehet történeteket hallani arról, hogy a 112-n keresztül csak rengeteg időveszteség árán lehet segítséget kérni. Azonban amikor a projektet beharangozták, az egyik fő érv az volt, hogy ezekben a központokban pontosan tudják majd azonosítani, hogy honnan érkeznek a hívások.

Ezzel szemben a legfőbb panasz éppen arra van, hogy az ország másik végében ülő, értelemszerűen nulla helyismerettel rendelkező operátorok pontos cím- és helymeghatározást követelnek a telefonálóktól, ami szintén időveszteséggel jár. Nemcsak a segélykérő állampolgárok, hanem a szakma képviselői is aggódva figyelik a rendszer működését. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete nyílt levélben hívta fel a figyelmet a segélyhívó rendszer működésének problémáira.

Mindezekre figyelemmel kérdezem államtitkár urat, tesznek‑e intézkedéseket azért, hogy a 112-es tárcsázásakor tényleg gyorsan érkezhessen segítség. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)