Dr. Vitányi István József (Fidesz)

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kicsit előrehozom a mondandómat, amit majd a legfőbb ügyész beszámolójához terveztem elmondani, és Bárándy Gergely folyamatos zaklatása miatt kénytelen vagyok én is hozzászólni. (Derültség. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Bocs!)

A helyzet az, hogy itt senki sem állította azt, hogy az egyik mondás annullálja a másikat ‑ ilyet nem mondott itt senki. Én azt tartom, hogy vannak bizonyos erkölcsi normák, amelyeket be kell tartani. Ha én valami olyat mondok, ami nem helytálló, és valaki más ugyanolyat mond, akkor nekem nincs erkölcsi alapom a másikat kritizálni. Én Bárándy Gergelyt jó politikusnak tartom; a jó politikus egyik erénye, hogy hamar felejt. Én nem felejtek hamar, én amit ígérek a választópolgároknak, azt be is tartom, ezért ülök itt már ötödik ciklus óta a parlamentben. És sajnos a parlament padsorai közé is befurakodott az a dolog, ami sajnos mostanában az Igazságügyi bizottság üléseit jellemzi, nem a szakmaiság, hanem a személyeskedés, a számonkérés, kit miért ítéltek el, miért vádolnak, miért nem helyezték vád alá, miért ennyit kapott, miért nem. Én 16 évig az Alkotmányügyi bizottság tagja voltam, aminek most részbeni utóda az Igazságügyi bizottság, de ilyenek nem fordultak elő.

Én Bárándy Gergelynél nyomatékos enyhítő körülményként értékelem, hogy közeledik a választás, az MSZP-lista rövid, valahogy fel kell kerülni, szerepelni kell. Megértem, úgyhogy ezért is én nem neheztelek rá, csak azért jobb, ha mindenki belenéz a tükörbe, és mit lát a tükörben, az gondolja meg, hogy mit mond. Úgyhogy én tisztelettel kérem, hogy ne hozzuk ide a parlament padsoraiba azt a nívótlan, minden nívót nélkülöző magatartást, ami az utóbbi időben az Igazságügyi bizottság ülésén folyik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.50)