Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisz­telt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy ez az összesen kettő szakaszból álló törvényjavaslat nem fog nagy vitát kiváltani. A törvényjavaslat egy olyan, korábban általunk elfogadott törvényt módosít, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tör­vényt, amely az elektronikus ügyintézést általános jelleggel kötelezővé tette azoknál a szervezeteknél, ahol az e‑ügyintézés biztosításához szükséges fel­té­te­lek rendelkezésre állnak.

Nyilván nem elsősorban a szervezetek érdeke, tehát a közigazgatás vagy más szervezetek érdeke az e‑ügyintézés, hanem alapvetően a polgárok érdeke az, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudják az ügyeket intézni. Tehát az elektronikus ügyin­té­zés ‑ bár kétségtelenül vannak technikai feltételei, amelyeket meg kell teremteni ‑ jelentősen gyor­sít­hat­ja a közigazgatást, és jelentősen gyorsíthatja mind­azokat az ügyfajtákat, ügyintézést, amelyre az elektronikus ügyintézés szabályai kiterjednek.

Ezen túlmenően egyébként európai uniós irány­elvek is előírják ezt számunkra, de önmagában az elek­tronikus ügyintézés mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban, mind az élet bár­mely más területén ‑ gondoljanak csak arra, hogy mond­juk, telekommunikációs szolgáltatások igény­be­vételénél vagy más szolgáltatások igénybevételénél is ‑ az elektronikus ügyintézés igen elterjedt már és igen széles körű. De a javaslat arról szól, hogy elő­állhat olyan helyzet, hogy egyes állami szervek még nem tudják biztosítani az elektronikus ügyintézésnek azt a szintjét, azt a biztonságát, ami ahhoz szükséges, hogy az állampolgárok is biztonságosan intézhessék az ügyeiket. Ezt a törvényjavaslat úgy fogalmazza meg, hogy vannak olyan szervezetek, akik önhi­bá­ju­kon kívül akadályozottak abban, hogy az e‑ügyin­té­zés feltételeit biztosítsák. Nos, azt javasoljuk, hogy a kormány rendeletben határozhassa meg azokat az elektronikus ügyintézést biztosító szerveket, amelyek a törvényben foglalt feltételeket önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni, tehát önhibájukon kívül aka­dá­lyozottak abban, hogy az e‑ügyintézés feltételeit biztosítsák.

Ennek a rendeletnek az lenne a jelentősége, hogy ezekben az esetekben nem általánosan kötelező az elektronikus ügyintézés ezeknél az ügytípusoknál. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez örökérvényűen így történne, ez csak egy átmeneti állapot lehet, csak át­me­netileg határozhatja meg a kormány azokat a szervezeteket, amelyeknél az elektronikus ügyintézés nem biztosított. Hangsúlyozom, hogy ez nem első­sor­ban a szervezetek, az érintett szervezetek érdeke, mert az érintett szervezetek érdeke az, hogy minél hama­rabb biztosítani tudják az elektronikus ügyin­tézés feltételeit, hanem elsősorban az állampolgárok érdeke az, hogy zökkenőmentesen és világosan tud­ja­nak információt szerezni arról, hogy mely szer­ve­ze­tek­nél teljesülnek az elektronikus ügyintézés fel­tételei.

Gondoljunk csak abba bele, senkinek sem érdeke, hogy lassú szerverek és leterhelt elektronikus ügyintézési lehetőségek mellett az állampolgárok azon bosszakonkodjanak, hogy nem tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Tehát szükség van arra, hogy a kormány, ha ez a helyzet előáll, akkor egyes szervezeteket ebbe a bizonyos akadályozott, az elektronikus ügyintézés szempontjából akadályozott körbe soroljon.

Tisztelt Ház! Fontos szabály, hogy a kormány a rendeletben meghatározza az akadályozottság idő­tar­ta­mát is, tehát nyilván, ahogy mondtam, nem lehet állandósítani ezt a helyzetet, hanem a tör­vény­től, tehát az elektronikus ügyintézésre és a bizalmi szolgáltatások általános szabályaira vonatkozó tör­vény­től főszabályként nem lehet eltérni, csak átme­ne­ti­leg lehet ezt az akadályozottságot megállapítani. Kérem tisztelettel, hogy fogadják el a törvény­javas­latot. (Taps a kormánypártok soraiban.)