karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

2017-11-14 · 257. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:46

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/18317 A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg4 713 karakter · 6 bekezdés · JSON

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Igyekszem hasonlóan hatékonyan elmondani a vezérszónoki felszólalásomat, mint Vejkey képviselőtársam. A szabályozás célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletével összefüggő eljárásainak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alól történő kikerülése vonatkozásában.

A Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvény alapján folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. Ennek keretében a prudenciális, azaz üzleti megbízhatóságot vizsgáló felügyelés, valamint a piacfelügyelés és a fogyasztóvédelem eszközeivel helyszínen kívül és a helyszínen is figyelemmel kíséri a pénz- és tőkepiaci intézmények, pénztárak, biztosítók, pénzügyi infrastruktúrát alkotó intézmények tevékenységét, szükség esetén pedig intézkedéseket hoz. A felügyelés célja a kockázatok időben történő felismerése és megfelelő kezelése, elkerülendő, hogy azok veszélyeztessék a rendszer stabilitását, a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalmat.

A jelen törvénymódosítás részletszabályokat tartalmaz. A Magyar Nemzeti Bank felügyeletének az lenne a feladata, hogy ne mulasszon, és párthovatartozástól függetlenül ellenőrizze megfelelően a brókercégeket, illetve a különböző bankokat, egyéb szer­ve­zeteket. Láthattunk már példát arra, amikor a pénz­ügyi felügyelet mulasztott, nem végezte el a fela­datát, nem ellenőrizte vagy nem megfelelően ellenőrizte a brókercégeket, és emlékezzünk vissza, hogy 2015 január-február-márciusában három pénz­ügyi szolgáltató, a DRB Bank, a Buda-Cash és a Quaestor dőlt be, több száz milliárd forint kárt hagyva maga után és több tízezer károsultat. Tette ezt úgy, hogy szoros felügyelet alatt állt a pénzügyi felügyelet által. 2014 decemberétől 2015 januárjáig a pénzügyi felügyelet kint ült például a Quaestornál. Azt nem tudjuk, hogy milyen megállapításokat tett, de tény, hogy jelen volt. Azt azonban tudjuk, hogy egy hónappal később bedőlt egy 220 milliárdos cég, 32 ezer károsultat hagyva maga után.

A Jobbik egyébként már akkor valódi szigorításokat tartalmazó törvénymódosításokkal élt, amelyek valódi megoldást nyújtottak volna a pénzügyi visszaélések megakadályozásában. 2015 májusában több törvényjavaslat is benyújtásra került a Jobbik által. A módosítások célja az volt, hogy a pénzpiaci felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank vizsgálati módszereinek hatékonyabbá tételét megoldjuk, illetve a pénzügyi visszaéléseket megelőzzük. Mindhárom törvénymódosítást leszavazta a kormánypári többség.

A három törvényjavaslatunk ‑ ha megengedik, hogy ezt két percben ismertessem, bár nem ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódik ‑ a Jobbiknak olyan javaslatai voltak, amelyek megelőzhették volna azokat a történéseket, amelyek a brókercégek bedőléséhez vezettek. A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosítottuk volna, ez lett volna az egyik törvényjavaslatunk; a másik a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának hatékonyabbá tétele érdekében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt módosította volna; a harmadik pedig a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek a pénzügyi visszaélések megelőzése érdekében szükséges módosításáról címet viselte. Még egyszer mondom, hogy annak idején, 2015-ben a kormánypárti többség ezeket egytől egyig lesöpörte az asztalról, pedig ezek segíthettek volna a hasonló esetek megelőzésében. Számtalan szigorítást tartalmaztak az ellenőrzési metodikára, új nyomkövető rendszerre, a büntetési tételekre ‑ akár 2 milliárd forintos büntetési tételt is lehetővé tett volna ‑, a beszámolási kötelezettségre, az adatnyilvántartásra és a beszámolás gyakoriságára vonatkozóan, továbbá a könyvvizsgálat szabályozásában is számos hatékonyságnövelő, illetve a könyvvizsgálatot végző személyekre vonatkozóan is számos szigorítást tartalmaztak ezek a javaslatok.

Mivel ezek annak idején nem kerültek elfogadásra, így továbbra is csak azt tudjuk mondani, hogy különböző részletszabályokat lehet hozni, és lehet azokkal változtatni a pénzügyi felügyelet rendszerén, de valódi hatékonysági áttörést nem fogunk ezzel elérni. Javaslom a kormánynak, hogy a jövőben az ellenzéki javaslatokat is vegye figyelembe ‑ leg­alábbis abban a néhány hónapban, ameddig a kormányzati pozíciót önök töltik be ‑, és az ehhez hasonló javaslatainkat a jövőben szíveskedjenek megfogadni. Ennyit szerettem volna a törvényjavaslat kapcsán elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Kepli Lajos — 2017-11-14, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/257-82.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-257-82,
  title = {Dr. Kepli Lajos — 2017-11-14, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/257-82.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}