Dr. Lukács László György (Jobbik)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár az imént már járt a Ház falai között ez a vita, de mégis érdemes ismét és újra és újra is elmondani és leszögezni, hogy mik vezet­het­tek arra, hogy az elmúlt időszakban a daganatos bete­gek gyógyszerválasztásának a lehetőségei szű­kül­tek.

Mint mondtuk és már többen utaltunk rá, az elmúlt hetekben nemcsak a sajtót, hanem a szakmát és a lakosokat is egy kiemelten fontos és érdeklő vita zajlott a nyilvánosság előtt. Ugyanis döntés született arról, hogy az egészségbiztosító új eljárás keretében, amit nevezzünk vaklicitnek, tervezi a jövőben beszerezni az egyes daganatos megbetegedések terápiájára szolgáló készítményeket. Ez a jövőben a rákbetegek egy részének árverseny alapján jelöli ki azt a gyógyszert, amellyel el kell kezdeni a kezelésüket, holott korábban a kezelőorvos döntése befolyásolta ezt a választást.

Mindkét oldal érvei érthetőek, és talán nem is tiszte a pártpolitikának, hogy bárki mellett lándzsát törjön, hiszen az egyik oldalon egy zárt kasszából gazdálkodó egészségbiztosító költséghatékonysági érvei állnak, a másikon pedig a betegek érvei, akik a legsikeresebb terápiát szeretnék kiválasztani szakmai döntésekkel megtámogatva.

Mégis talán felelősségteljesen kell kiderítenünk, és el is kell magyarázni itt a Ház plénuma előtt, hogy mi motiválta a kormányt, amikor bevezette ezt a mindenki által terápiaszűkítőnek hívott rendet. Mi befolyásolta a kormányt, amikor úgy döntött, hogy az orvosoknak jövőre az új betegeknél ‑ ezt is hangsúlyoztuk ‑ nem lesz lehetőségük mérlegelni a daganatos betegek terápiája kapcsán, hanem a legolcsóbb készítményt kell az első körben kiválasztaniuk. Ennek megválaszolása talán azért is fontos, mert a daganatos megbetegedéseknél alkalmazott terápiák esetében talán komolyabban kell, mint minden más betegségnél, a mellékhatásokkal számolni, így egy egyénre hozott egy-egy jó döntés lehetőséget nyújt egy biztonságosabb és kényelmesebb terápia igénybevételéhez. A döntés megindokolásához mindenképpen szükséges beszélni a tervezett költségvetési kihatásokról is, vagyis hogy mennyi megtakarítást vár ettől rövid és hosszú távon az egészségbiztosító, hiszen maga a NEAK fogalmazott így közleményében, hogy egy költségmegtakarítási mértékkel számol. Sőt, azt is fontos leszögezni, és még erre sem hallottunk választ, és kérem államtitkár urat, válaszolja meg, hány betegségcsoportot és évi hány fő beteget érinthet ez a döntés, hiszen még nem látott eddig napvilágot, hogy hány olyan daganatos beteg lesz, aki ettől a dön­téstől a terápiájának a megváltozásával számolhat.

Most tehát a leglényegesebb a felmerült kérdések megválaszolása, államtitkár úr. Kérdezem ezért önt: miért döntött úgy a kormány, hogy ezeket a változtatásokat végrehajtja? Folytatott-e a döntés meghozatala előtt a kormány konzultációt szakmai és betegszervezetekkel? Hány fő beteget érinthet évente az új vaklicites eljárásrend bevezetése? És mekkora megtakarítást vár el a kormány az egészségbiztosító oldalán a döntéstől, és mekkora egészségnyereséget akar ezzel vásárolni máshol? Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)