{"cycle": 40, "id": "250-246", "date": "2017-10-24", "ulnap": 250, "seq": 246, "speaker": "Dr. Fónagy János (Fidesz)", "p_azon": "f006", "faction": "Fidesz", "kind": "napirend utánihoz hozzászólás", "role": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 261, "position": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "chars": 3260, "paragraphs": ["DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Örömmel veszem, hogy felemlítette ezt a témát, hiszen ha jól emlékszem, egy héttel ezelőtt az időkorlát miatt nem tudtam a kormány álláspontját kifejteni.", "(16.00)", "Mint ahogy ön is mondta, Csehszlovákia 1992. október 23-án Dunacsúnynál megkezdte a Duna egyoldalú elterelését és a bősi erőmű üzembe helyezését. Ezzel egyidejűleg Magyarország egyoldalúan a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult. A nemzetközi bíróság 1997 szeptemberében kihirdette ítéletét. A nemzetközi bíróság ezen ítélete hatályban tartotta a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló 1977. évi államközi szerződést.", "A felek 2014 ősze óta módosított keretek között tárgyalnak. Az 1977-es szerződés és jogvita összetett, egymásba fonódó jogi, politikai, műszaki kérdései közül ‑ tulajdonjog, hajózás, áramtermelés - levá­lasz­tották az elterelés által érintett szigetközi-csallóközi Duna-szakasz rehabilitációját. A jelenlegi tárgyalások prioritása a felső Duna-szakasz rehabilitációja, amelynek feltétele, hogy Szlovákia lényegesen több vizet juttasson a közös víztérbe. Az összes többi kérdésre a szigetközi részmegállapodás megkötése után indokolt visszatérni.", "A magyar és szlovák kormánymeghatalmazottak 2016 januárjára rögzítették a szigetközi-csallóközi rehabilitáció lehetséges főbb irányait. A rehabilitáció elsődleges célja a kétoldali mellékágrendszer összekapcsolása, az elterelés előtti helyzethez hasonló élővilág kialakításának érdekében, valamint, és ezt szeretném hangsúlyozni, az árvízi védekezés feltételeinek javítása. E célból a felek törekednek egy közös magyar-szlovák természetvédelmi terület létrehozására az érintett térségben.", "A rehabilitáció keretében Szlovákia a közös víztérbe a mostaninál több vizet juttatna. A 2016. márciusi szlovákiai parlamenti választások után, mint ön is említette, a szlovák főtárgyalót leváltották, a tárgyalások 2016 decemberében folytatódtak. Ennek megfelelően a közös állapotfelmérés és modellezés csak ez év nyarán indult meg. Amennyiben mindkét fél tartja az előzetesen elfogadott munkatervet, akkor várhatóan 2018 második negyedévének végére rendelkezésre állnak azok a vizsgálati eredmények, amelyek megalapozzák az elterelés által érintett terület rehabilitációjáról, így az új vízmegosztásról szóló politikai megállapodást.", "A kormány változatlanul arra törekszik, hogy az ökológiai szempontból szükséges, de árvízvédelmi szempontból még kezelhető maximális többlet-víz­mennyiséget biztosítson az elterelés által érintett folyószakaszokra. Visszautasítunk minden olyan híresztelést, miszerint Magyarország a Szap és Szob közötti Duna-szakaszon vízlépcső, vízerőmű vagy bármilyen egyéb jelentős természetátalakító műtárgy építését tervezi vagy támogatja. Egyedül a már jelentősen átalakított, mesterségesen fenntartott szigetközi szakaszon elkerülhetetlen újabb műtárgyak építése, mert a jelenlegi vízpótló rendszert 22 éve ideiglenes jelleggel alakították ki.", "A kormány célja, hogy a beavatkozások műszakilag indokolt minimális szinten maradjanak és hogy a rehabilitáció eredményeként minél nagyobb mértékben csökkentsük a Duna jogellenes eltereléséből származó természeti károkat. Köszönöm szépen, elnök úr."]}