Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Sóhajt. ‑ Z. Kárpát Dániel: Nehéz lesz.) Ön tisztában van vele, a többiek kedvéért mondom, hogy a Római-part beépítési viszonyairól általában elmondható, hogy a terület beépítése az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején kezdődött meg, a XX. század első felében felgyorsult, beépítési szerkezete, arculata a nyolcvanas-kilencvenes években döntően elnyerte a mai képét, a településkép a kétezres évekre gyakorlatilag kialakult. Ennek a kialakult településképnek a lényege, hogy van egy rész, a klasszikus óbudai rész, amely az Öv úttól északnyugatra fekszik, és eleve egy védett terület volt, és az elmúlt évtizedek alatt gyakorlatilag beépítették azt a zöldövezeti hullámteret, amely most már lakosságszáma, ingatlanvagyona alapján védelmet igényel.

Még egy mondatot engedjenek meg elöljáróban. Meggyőződésem, személyes meggyőződésem is, hogy a Római-part árvízmentesítése és egyáltalában az árvízvédelmi vagy ehhez hasonló munkák nem indulatok, nem érzelmek, nem is politikai harcok eredményeként jönnek létre, hanem alapvetően szakmai döntést igényelnek. Nyilvánvaló, hogy minden szak­mai döntéshez kell valamilyen konszenzus. Csak pél­daképpen mondom, hogy az 1800-as években, amikor Budapest belterületének az árvízvédelmét és a mai rakpartokat a Közmunkák Tanácsa megépítette, akkor is nagyon kemény viták voltak, de ezek szakmai viták voltak, és nem a politikai indulat vitte el az ebben részt vevő személyeket és társadalmi csoportokat.

Egyébként ‑ mint közismert ‑ a római-parti beruházásban a Fővárosi Önkormányzatnak van elsődleges felelőssége, a beruházás műszaki előkészítését a Főpolgármesteri Hivatal végezte és végzi, az alapvető döntéseket és döntést Budapest Főváros Közgyűlése hozza meg. A védművek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak, ezért fenntartásukról és fejlesztésükről törvényi előírásokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik. Ezeknek a szavaknak egyébként súlya van, mert a Fővárosi Önkormányzatnak mint testületnek az állampolgárok élete és vagyonvédelme szempontjából felelőssége van, ugyanakkor döntési jogosultsága is.

Megállapítható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vízjogi létesítési engedélyezési terv alapvetően kielégíti a szakmai feltételeket, amelyeket a megbízó, Budapest Főváros Önkormányzata tervezésifeladat-szabásba adott.

Az árvízvédelmi fejlesztésnek összhangban kell lennie az érintett terület hasznosítási elképzeléseivel és a kialakult parthasználattal. Ezt azon képviselőtársaim számára mondom, akiknek a helyszín és a szituáció nem ismerős, hogy a gyakorlatban és az igényeket tekintve három lehetséges védelmi vonal került szóba. Amint említettem, az árvízi védekezésért Budapest Főváros Önkormányzata felelős. A fő­vá­ros ‑ mint ahogy képviselő úr is mondta ‑ döntött korábban a három közül a parti nyomvonal megvalósításáról. Ezzel a döntéssel a főváros a Nánási út-Királyok útja és a vízpart között elterülő körülbelül 70 hektár nagyságú, jelenleg üdülő építési övezetbe sorolt területsáv árvízvédelmét is meg kívánja valósítani, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi fejlesztésének keretein belül.

A kérdéshez még hozzátartozik ‑ ahogy képvi­selő úr is mondta -, hogy Budapest Főváros Önkormányzata határozott arról, hogy nem ír ki népszavazást a római-parti mobilgáttal kapcsolatban, ugyanakkor tudomásom szerint intézkedett arról, hogy a két beömlőpatak-parton, tehát a leginkább frekventált két veszélyeztetett területen a szükséges munkálatokat megkezdik.

Személy szerint is és a kormány nevében is bízom abban, hogy mind a terület lakossága ‑ és ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert egy fővárosi nagy népszavazás egy sor olyan embert bevon ennek a kérdésnek az eldöntésébe, amelyben nem érintett ‑ előbb-utóbb dűlőre jut (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a megfelelő döntést meg fogja hozni. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)