Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi szolgáltatások között Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszanak a biztosítások. A pénzügyi szolgáltatások terén a kormány fokozottan törekszik arra, hogy az emberek minél alaposabb, szakszerűbb és mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak, ezért ezen a területen is új törvény megalkotására teszünk javaslatot. Az új szabályozás célja elsősorban az, hogy növeljük a fogyasztók, az emberek biztonságát akkor is, amikor biztosítási formában ugyan, de a pénzügyeikről döntenek, ezért szigorítjuk a tájékoztatási követelményeket, erősítjük a fogyasztóvédelmet, és megkönnyítjük az ügyfelek számára a szükséges információhoz való hozzáférést.

A törvényjavaslattal uniós jogalkotási kötelezettségünknek is eleget teszünk. A közösségi szabályok átültetése során kiemelt figyelemmel voltunk a magyar piaci sajátosságokra, ezért egyes kérdéskörökre nagy hangsúlyt helyeztünk. Ilyenek például az ügyfelek tájékoztatása, a szerződések felmondásának joga, illetve az emberek által ilyen célokra befizetett pénz védelme. Mindezeknek megfelelően az önök előtt lévő törvényjavaslat a biztosítási szektor alapvető szervezeti szabályait tartalmazza.

Tisztelt Ház! A pénzügyi szolgáltatások és intézmények közötti határok egyre inkább elmosódnak, ezért a biztosítási intézményekre vonatkozó szabályozásnak igazodni kell a banki szabályozás filozófiájához. Ennek megfelelően a javaslatban a biztosítók és a viszontbiztosítók működésében rejlő kockázatokhoz igazodóan változnak a tartalékképzés és a tőkemegfelelés szabályai. Ennek lényege, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb biztonságot kell nyújtani az embereknek, amikor pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezt az úgynevezett Szolvencia II. irányelv fogalmazza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes esetekben emelkedik a biztosításokkal foglalkozó társaságok kötelező tőkéjének mértéke, és módosul a tőkeszámítás módja is, igazodóan az esetleges kockázatokhoz. Mindamellett a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság rendszeresen felülvizsgálja és értékeli, hogy a biztosítók tevékenysége, belső folyamatai, a kockázatok felmérésére és kezelésére való képessége mennyiben felel meg a követelményeknek. Értékelésének eredményeként a felügyeleti hatóság időben hozhatja meg a szabályszerű működés megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A nagy biztosítók mellett, amelyek a már említett Szolvencia II. keretrendszer hatályai alá tartoznak, gondoltunk az úgynevezett kis biztosítókra is. A kis biztosítók esetében fennmaradnak az eddigi Szolvencia I. rendszer egyszerűsített követelményei. Lényeges újítás, hogy esetükben megkülönböztetjük a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő, a gyakorlatban elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kis biztosító egyesületeket. Ezekre egyszerűsített személyi és működési szabályok vonatkoznak majd. Ezzel elismerjük annak fontosságát, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodók minél egyszerűbben köthessenek esetleges veszteségeikre biztosítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint már hangsúlyoztam, egyik legfontosabb szempontunk az ügyfelek, a fogyasztók érdekeinek védelme, ezért részletesen szabályozzuk a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit, illetve a biztosítási szerződések teljesítésével kapcsolatos egyes garanciális szabályokat. Az életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatban például szűk kivételi körrel, de általános szabályként rögzítjük, hogy a fogyasztót az életbiztosítás megkötését követő időszakban megilleti az indokolás és költség nélküli felmondás joga. A befektetés jellegű életbiztosításokkal kapcsolatban javasolt módosítás lényege az, hogy az ügyfelek a korábbinál hathatósabb védelemben részesüljenek az ilyen célra befizetett megtakarításaikkal kapcsolatban. Nagy hangsúlyt helyeztünk az ügyfelek egyértelmű és részletes tájékoztatására, amelynek minden körülmények között bizonyíthatóan meg kell történnie, emellett beemeltük a jogszabályba a gyakorlatban már kipróbált úgynevezett teljes költségmutatót, rövidítve TKM-et. Ennek az egy értéknek az alkalmazásával a fogyasztók számára könnyen összehasonlíthatóvá válnak az egyes megtakarítás jellegű biztosítási termékek, illetve az azokkal kapcsolatos költségek.

A tájékoztatásnak szintén nagy jelentőséggel bíró eleme a panaszkezelési szabályokkal kapcsolatos felvilágosítási kötelezettség. Ez a szabály a biztosítókat arra ösztönzi, hogy a vitás helyzeteket már korai szakaszban rendezzék az ügyfelekkel, ellenkező esetben az ügyfél kérelmére a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytathat le. A javaslat az európai uniós előírásoknak megfelelően biztosítja a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódot, amely a díjakban és a szolgáltatások teljesítésében feltétlen módon jelenik meg. A biztosítási csalások és visszaélések kiszűrését hivatott elősegíteni a veszélyközösség érdekében történő adatcsere lehetősége. Erre természetesen csak az Alaptörvénynek és az egyéb alkotmányossági követelményeknek megfelelő garanciákkal biztosítva van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Banknak lehetősége van arra is, hogy a veszélyközösség egészének érdekében a tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező biztosító állományát átruházza, így az ügyfelek biztosítási jogviszonya változatlan tartalommal fennmaradhat, biztosítva ezzel az ügyfél kockázatainak folyamatos védelmét.

A felszámolási eljárás szabályai is kiegészültek több garanciális elemmel. Ezek közül kiemelem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseket, ahol a biztosító csődje esetén az ideiglenes helytállás biztosított ezekért a szerződésekért az új szerződések megkötéséig.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban külön szerkezeti egységben kaptak helyet a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok. Lényeges változás ebben a körben, hogy a korábban független biztosításközvetítőnek számító úgynevezett többes ügynök függő biztosításközvetítőnek minősül majd, ami változásokat jelent a működési és felelősségi szabályokban. Erre a módosításra azért van szükség, hogy az ügyfelek a szerződés megkötése során egyértelműen tájékozódhassanak arról, hogy a közreműködő személynek milyen érdeke fűződik az ügyhöz.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a biztosítási szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozza, és kiegyensúlyozott, fogyasztóbarát környezetet és intézményi működést vetít előre. Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)