karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Teleki László (MSZP)

2014-11-11 · 25. ülésnap · felszólalás · 5:20

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/1706 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról

Szöveg4 885 karakter · 13 bekezdés · JSON

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én egy idézettel kezdeném, Martin Luther Kingtől idéznék: „Van egy álmom.” Ez az álom pedig az, ahogy már itt többször is hallottuk ma ebben a Házban, hogy a ’90-es években lehetőséget adott a foglalkoztatás azoknak, akik a bányákban különböző szinten dolgoztak és kaptak munkalehetőséget, és nevezhetjük azt célnak vagy éppen eszköznek, teljesen mindegy, de egy biztos, hogy a munka lehetőségét biztosították nagyon sok ember számára. Itt elhangzott, hogy közel 60-80 ezer embernek adott munkát a különböző bányászati szektor. Én megkockáztatom azt, hogy 100-120 ezer ember is volt, aki dolgozott különböző bányákban, és bányákon kívül olyan cégeknél és iparágaknál, amelyek kiszolgálói voltak a bányáknak. Tehát ezért azt gondolom, hogy nagyon nagy létszámról van szó.

Mégis onnan kell kezdenem, hogy egyszer: fontos számomra, hogy a foglalkoztatás a bányaiparban mit jelentett. Itt az olajbányászattól elkezdve, az ércbányászattól vagy éppen a szénbányászattól kezdve bármelyiket meg lehet jeleníteni, mindegyik területen nagyon sok mindent kaphatott az, aki különböző régiókban ezeken a területeken tudott munkát vállalni.

Azért tartom a foglalkoztatást első számú prioritásnak, mert többször elhangzik itt is, hogy vannak olyan rétegek, akik önmaguk hibáján kívül kerülnek olyan helyzetbe, és főleg a rendszerváltást követően nem biztosítva a rendszerváltást, amelynek alapján nagyon nehezen tudnak újra és újra munkához jutni.

Tehát ennek a törvénynek a legfontosabb prioritása, amit nem láthatunk, és nem látunk, az a komplexitása. A komplexitása pedig abban rejlik, hogy hogyan lehet összehangolni a bányászatot kellőképpen annak a foglalkoztatási ágazatnak a visszaállításával, ami nagyon-nagyon virágzott egy bizonyos időszakban. Ezért tehát azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy a hiányossága ennek a törvénytervezetnek.

De ha továbbmennék, akkor ? ahogy említettem ? voltak olyan cégek, gyárak, amelyek a bányászatból tudtak élni, és itt plusztevékenység zajlott és pluszlehetőséget biztosítottak, és nem biztos, hogy azon a földrajzi területen tudtak dolgozni, és nem is kellett, hanem máshol. Így például Zala megyében erős volt Nagykanizsán és Nagykanizsa környékén az olajbányászat, ott rengeteg embernek adott a bányászat is tevékenységet, és egyéb más olyan cégek, amelyek ebből még profitálhattak. Tehát ebből adódóan nagyon sok ember dolgozott.

(15.20)

De ha elmegyünk Ózd és környékére, akkor a felszíni és a mélybányászat adott lehetőséget arra és a kohászat, hogy azon a területen tudjanak kellőképpen dolgozni.

Ebből tehát csak azt akarom levezetni, hogy a foglalkoztatás minden területén jelen voltak azok a személyek, akik most akár nyugdíjasok, akár pedig munkanélküliek, de nagyon sokat tudtak tenni annak érdekében, hogy tudjanak dolgozni.

Amikor a komplexitást említem, azért említem a komplexitást ezen a területen, mert gondoljunk abba bele, hogy a közfoglalkoztatást ? és nem biztos, hogy ez jó megoldás ?, mondjuk, fel tudnánk számolni akkor, ha a bányákat újra tudnánk indítani, akár a régieket, amelyeket bezártunk, akár pedig az újakat, amelyeket meg tudnánk nyitni, akkor mindjárt azt mondjuk, hogy az a réteg, amely most jelen pillanatban segélyezésből képes csak megélni, azoknak munkát és lehetőséget tudnánk biztosítani, hogy tudjanak élni. Tehát ebből adódóan én azt gondolom, hogy a foglalkoztatás prioritása mindenképpen elsődleges az én szempontom szerint.

A másik, ami szintén hozzátartozik, a hazai energia biztosítása. Igaz, hogy kis arányban, de mégiscsak azért jelen lenne hazánkban, ez szintén ugyanolyan fontos az én értékrendem szerint, mert nagyon sokszor a külföldi energiát különböző energiahordozók kapcsán megvásároljuk akkor, amikor egyébként itt bent, tehát országon belül is meg lehetne ezt tennünk, és azt a foglalkoztatási erőt, amit most nem látunk dolgozni, pedig tudnánk aktivizálni azzal, ha hazai energiát tudnánk kibányászni.

Tehát ebből adódóan akár az energiahasznosítás, akár a humán erőforrás hasznosítása tárgykörében nagyon fontosnak tartanám, hogy ez a törvény, illetve ha nem is kimondottan ez a törvény, de ehhez kapcsolódóan ez komplexitásában meg tudna jelenni, mert akkor el tudnánk fogadni azt, hogy egy modernizációs rendszerben az új és a régi helyzetet szinkronba lehet hozni. De ma azt látom és azt érzékelem, hogy sem a foglalkoztatás nincs átgondolva a törvény kapcsán, sem pedig nincs komplexitásában kezelve az energiahordozók kibányászása, illetve komplexen való kezelése.

Ebből adódóan én a magam részéről, illetve a Magyar Szocialista Párt nem kívánja támogatni a törvénytervezetet, pontosan azért, mert a komplexitást nem látja ebben a törvényben. Amennyiben ezen változtatnak, úgy természetesen a Magyar Szocialista Párt tud más irányba is elmozdulni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Teleki László — 2014-11-11, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/25-104.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-25-104,
  title = {Teleki László — 2014-11-11, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/25-104.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}