{"cycle": 40, "id": "249-41", "date": "2017-10-19", "ulnap": 249, "seq": 41, "speaker": "Korózs Lajos (MSZP)", "p_azon": "k254", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/17578 A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/17578", "duration_s": 848, "position": null, "chars": 11232, "paragraphs": ["KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem éppen ott folytatom, ahol abbahagyta Gúr Nándor képviselőtársam, de visszakanyarodok a mondandója közepére, ahol a szociális területet érintette szőrmentén képviselőtársam. Annál is inkább, mert én három tétellel szeretnék ennek keretében foglalkozni, mármint a szociális területen belül: a családtámogatással, a szociális ellátásokkal, illetve a nyugdíjakkal.", "Ismeretes a kiadványból vagy az összeállításból, hogy mintegy 1100 milliárd forinttal nőtt a nemzeti össztermék, ehhez képest úgy látom, hogy a szociális ellátórendszer egy ilyen maradékelven működött ebben az évben is, mert lényegesen kevesebb forrás jutott jó néhány tételre. Ha megnézzük a táblázatokat, akkor az látszik, hogy kevesebb jutott a munkanélküli-ellátásokra, sokkal kevesebb jutott a segélyezésre, és kevesebb jutott a szociális szolgáltatásokra. Meg kell mondani, hogy a nyugdíjak esetében, illetve a keresetfüggő anyasági támogatásoknál több jutott, de szeretnék itt egy kitérőt tenni, majd igyekszem rávilágítani, hogy ez a többletkiadás miből fakadt.", "Nézzük sorban, először a családtámogatásokat! 2016-ban 263 milliárd forintot tett ki a családi adó- és járulékkedvezmény, ami ugyan folyamatosan emelkedett az elmúlt években, addig a családi pótlékra fordított összeg viszont csökkent. 319 milliárd forintot terveztek elő, és 316 milliárd forint jutott erre a tételre, és hasonlóan kevesebb jutott a tervezettnél a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyesre, a gyermeknevelési támogatásra, lánykori nevén a gyetre, és a pénzbeni és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra is. Eközben a biztosításhoz között anyasági ellátások túlteljesültek, a csecsemőgondozási díj 8 százalékkal, a gyermekgondozási díj 11 százalékkal.", "Érdemes itt egy rövid kitérőt tenni, ahogy említettem, majd igyekszem megvilágítani, hogy miből is adódik ez a többletkiadás. Ez egyébiránt az Egészségbiztosítási Alap indoklásából le is szűrhető, ugyanis azt mondja, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása mellett 2016. január 1-jétől már korlátlan időtartamban lehet dolgozni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásról. 2015-ben 1600 édesapa vette igénybe a gyedet, és 2016-ban már 4370-en. Kérdezhetnénk, hogy mitől van ez a háromszoros növekedés. Kérem szépen, ez nagy valószínűséggel elsősorban abból adódik, hogy a nők olyan nyomorultul keveset keresnek, hogy a család olyan döntést hoz, hogy inkább a magasabb jövedelemmel rendelkező édesapa megy el gyedre azért, hogy magasabb összegű gyedet folyósítsanak neki, és az édesanya az, aki főállásban dolgozik, ugyanis a gyed maximális összege 2016-ban 155 400 forint volt.", "(13.30)", "Ehhez képest itt meg kell jegyeznem, hogy a gyes viszont változatlanul még mindig az öregségi­nyugdíj-minimum legkisebb összegével egyezik meg immáron kilencedik éve. Ez 28 500 forint, de tekintettel arra, hogy ott nyugdíjjárulékot vonnak belőle, 25 650 forint kerül kifizetésre a gyeses kismamáknak.", "A továbbiakban az alanyi jogú családi juttatásoknál az úgynevezett Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Alapból kerülnek finanszírozásra ezek a kiadások. Azt tudjuk, hogy ez többnyire egy virtuális kassza, de mégis évek óta ezen a néven szerepel számos szociális és családi juttatás a költségvetés, azt hiszem, XX. fejezetében. Viszont megakadt a szemem itt az Állami Számvevőszék egyik megállapításán. Azt gondolom, ez egy nagyon erős kritika a költségvetési intézmények irányában. Azt mondja ugyanis az ÁSZ, szeretném szó szerint idézni, keresem is (A papírjai között lapoz.), hogy a Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Alap Családi támogatások címéről teljesített kiadások esetében az ellenőrzés megbízhatósági hibát állapított meg.", "Az előirányzatok terhére történő kiutalások nem feleltek meg a számviteli törvény előírásainak, az ellátás megállapításáról, illetve összegének változásáról szóló, idevonatkozó határozat ellenére nem álltak rendelkezésre a folyósított ellátások elszámolásának bizonylatai. A Járási szociális feladatok ellátása jogcímcsoportból teljesített kiadásoknál megbízhatósági hiba volt, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást érintően a szociális törvény előírásai ellenére sem végezték el a jogosultság évenkénti felülvizsgálatát. A Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén előforduló megbízhatósági hibák összértéke meghaladja a lényegességi szintet. Magyarul: a szervezet kiadási adatai nem megbízhatóak. Nem tudom, hogy mit fűzzek még én ehhez hozzá.", "Nézzük a szociális ellátások területét! A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekétkeztetési feladatai támogatásának számait tekintve látható, hogy kiadáscsökkenés volt az előző évhez képest. Ha a 2015-ig külön soron szereplő nyári szociális étkeztetést is hozzáadjuk az összegekhez, akkor látható, hogy több mint 8,5 milliárd forint a csökkenés mértéke: a járási szociális feladatokra, tehát a központi segélyekre 70,5 milliárd forintot terveztek, de csak 64,7 milliárd forint jutott erre a tételre, közgyógyellátásra 15,9 milliárd helyett 14,2 milliárd forint jutott, és érdemes megjegyezni, hogy a segélyezés világába tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény évi kétszeri támogatását tartalmazó költségvetési sora, ez a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra vonatkozik, több mint 25 százalékkal alulteljesült, 1,4 milliárd forinttal jutott kevesebb a tervezettnél. Mivel az ellátás fix összegű, ezért csak arra gondolhatunk, hogy ennyire elszámolták a szegény gyerekek számát, vagy ennyivel csökkent a jogosultak száma, de ha ilyen csökkenés volt, nem tudom, hogy ez mitől állhatott elő.", "Az is említésre méltó, hogy közfoglalkoztatásra a tervezett 340 milliárd forinthoz képest 267 milliárd forintot költöttek. Érdemes idézni a javaslat indokolásából, azt írja az indokolás, hogy: „Az önkormányzati segélyezési rendszer 2015. március 1-jétől kezdve jelentősen átalakult.” Ismeretes, hogy több támogatási, ellátási formát a kormány megszüntetett, eltörölték a rendszeres szociális segélyt, eltörölték a lakhatási támogatást, eltörölték az adósságkezelési szolgáltatást, két méltányosságból adható önkormányzati támogatást, a méltányossági közgyógyellátást, és megszüntették a méltányossági ápolási díjat is. Itt az igénylési jogosultságok és a finanszírozási változások következtében a jogcímnél a 2016. évben jelentősen lecsökkent a folyósított támogatások összege. Ezt nem csak mi mondjuk, ez a zárszámadás IX. fejezeti kötetének indokolásában is szerepel. Ezek után, nem tudom, mondhatja-e azt egyáltalán a kormány, hogy mennyire figyel oda a szegényekre.", "Kitértem a járási hivataloknál adható szociális támogatások ügyére. Kezembe akadt egy összeállítás, amely azt mondja, hogy százas nagyságrendben vannak olyan települések, amelyek rendkívüli szociális támogatást igényeltek a kormánytól. Kérem szépen, az látszik, hogy a települések százmilliós nagyságrendben kértek támogatást a szociális helyzet kezelésére például Hajdú-Bihar megyében, százmilliós nagyságrendben kértek támogatást Szabolcs megyében, ugyanígy százmilliós nagyságrendben Borsod megyében. Persze vannak furcsaságok is ebben a dologban.", "Ugyan nem az előző évi zárszámadáshoz tartozik, de itt mégiscsak megjegyzem, hogy ha egy Kaposvár megyei jogú városnak a kormányhoz kell fordulni, hogy a szociális problémákat megoldja, ez meglehetősen pikáns helyzet, mint ahogy pikáns helyzet az is, amikor Hajdúszoboszló vagy a viszonylag jómódú Szentendre fordul a kormányhoz segítségért. Ezt csak azért jegyzem meg persze, mert attól, hogy Szentendre jómódú város, még ott is élhetnek szegények, vagy attól, hogy nagy turisztikai bevétele van Hajdúszoboszlónak, attól még élhetnek ott szegények, de azt is gondolom, hogy ha nem ilyen hebehurgya módon, rapid módon alakítják át a támogatási rendszert, és nem ilyen drasztikusan szüntetik meg az általam előbb felsorolt ellátási, támogatási formákat, akkor talán ez a helyzet elő sem fordulhatott volna.", "A nyugdíjak esetében néhány keresetlen mondat. 2016-ban 1,6 százalékkal emelkedett a nyugdíj mértéke, de ebben a fejezetben, amire ki akarok térni, inkább az úgynevezett méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély és a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás kérdését hozom elő. Kérem szé­pen, a kivételes nyugellátás-emelés, amit a köznyelvben méltányossági nyugdíjemelésnek hívunk, előirányzata 700 millió forint, a kivételes nyugellátás megállapítására 200 millió és segélyezésre 500 millió szerepel. Megnéztem, hogy 2016-ban 66 771 fő kérelmezett méltányossági nyugdíjemelést, és őközülük 29 744 ember kapott. Azt is meg kell hogy jegyezzem, hogy a legtöbb embernek nincs sajnos tudomása arról, hogy van ilyen lehetőség. Tarthatatlan, elmondtam a múlt héten is itt a napirend előtti hozzászólásomban, éppen az idősek világnapjához kapcsolódóan, hogy tarthatatlan az a helyzet, hogy az öregséginyugdíj-minimum változatlan kilenc éve. Tarthatatlan az a helyzet, hogy közel 300 ezer nyugdíjasnak az ellátása, az öregségi nyugdíja, illetve a nyugdíjszerű ellátása nem éri el az 50 ezer forintot. És tarthatatlan az is, hogy évről évre segélyezésre és méltányossági nyugdíjemelésre ugyanazokat az összegeket állítják be, kizárólag a 700 millió forintot, illetve a 200 és 500 millió forintot.", "Kérem szépen, azért időzök ennél a dolognál még egy percnél többet, a múlt héten is rávilágítottam, mert azon túlmenően, hogy kilenc éve nem emelkedett az öregséginyugdíj-minimum mértéke, bizony itt nagyon komoly hiátusok vannak, és azzal, hogy évekkel ezelőtt az Orbán-kormány eltörölte a járulékplafont, megteremtette a lehetőségét annak, hogy akár milliós vagy több millió forintos nyugdíjak is legyenek Magyarországon. Mondhatják azt, hogy a nyugdíjkasszát illetően nem akkora teher, mondhatják azt, hogy az az ember, aki hosszú szolgálati időt szerzett, sok járulékot fizetett, több nyugdíjat érdemel, ez rendjén van. De az nincs rendjén, hogy alulról kilenc éve változatlan, felülről meg megteremtik a lehetőségét annak, hogy akár több millió forintos nyugdíjak is legyenek, miközben minden egyes indítványunkat a fideszes többség a bizottságban leszavazta, amely az öregséginyugdíj-minimum megemelésére irányult, minden egyes alkalommal. Most is van benyújtva országgyűlési határozati javaslatunk, kíváncsian várom, hogy mikor tűzi napirendre a Népjóléti bizottság, és milyen döntés fog születni. Hát, borítékolni tudom a kormánypárti oldal válaszát erre a kérdésre.", "(13.40)", "Mégis, azon érdemes lenne elgondolkodni, képviselőtársaim, hogy ugyan a KSH nem végzi most már második éve a létminimum-felméréseket, kutatási adatokat nem publikálnak, de van olyan civil szervezet, amelyik ezt a KSH helyett elvégzi. 79 757 forint az egyszemélyes nyugdíjasháztartás létminimuma; kérem szépen, a nyugdíjasok közül több mint egymillió ezt az egy háztartásra jutó nyugdíjminimumot nem éri el. 1 millió 30 ezer olyan nyugdíjas van a 2,6 millió nyugdíjas közül, aki a 79 757 forintos jövedelmet nem tudja megszerezni. Kérem szépen, azt gondolom, hogy egy igazságos társadalom nem engedheti meg magának, hogy ilyen különbségek és ilyen igazságtalanságok legyenek a nyugdíjrendszerben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)"]}