{"cycle": 40, "id": "249-35", "date": "2017-10-19", "ulnap": 249, "seq": 35, "speaker": "Banai Péter Benő", "p_azon": "b112", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/17578 A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/17578", "duration_s": 920, "position": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "chars": 13650, "paragraphs": ["BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, hogy a vezérszónoki hozzászólások után van néhány kérdés, amikre reagálnom kell. Egyrészről azt gondolom, hogy László Tamás és Hargitai János képviselő urak tényszerűen beszéltek a 2016-os költségvetés végrehajtásáról, a gazdasági folyamatokról, és voltak olyan megállapítások az ellenzéki frakciók oldaláról is, amelyekkel én egyetértek, és nem is lehet velük vitatkozni.", "Kettő ilyen mondatot hadd mondjak! Mesterházy Attila költségvetési bizottsági elnök úr azt mondta, hogy a zárszámadáskor eljön az igazság pillanata ‑ abszolút egyetértek vele. Z. Kárpát Dániel úr azt mondta, hogy szakmai vitát célszerű folytatni ‑ ezzel is egyetértek. Ugyanakkor a képviselő urak utána olyan megállapításokat tettek, amelyekkel kénytelen vagyok vitatkozni, illetve a vita szakmai jellegét szándékozom erősíteni.", "Az egyik elhangzott általános kritika a 2016-os gazdasági folyamatok értékelésekor az volt, hogy ez a 2,2 százalékos növekedés más országokkal összehasonlítva nem magas, sőt alacsony, illetőleg az is elhangzott, hogy ezt a növekedést döntően az európai uniós források hajtják. Én azt gondolom, hogy az előttünk lévő adatsor és a nyilvános, más tagállamokra vonatkozó adatok ezeket az állításokat tényszerűen cáfolják.", "Engedjék meg, hogy itt három aspektust kiemeljek! Az első a sokszor emlegetett román példa, nézzük meg Romániát, hogy növekszik. Azt kérem, nézzük meg a román növekedés melletti egyensúlymutatók alakulását is először. Tehát a makrogazdasági számokból könnyű kiragadni egy-egy tételt, de szerintem, ha egy gazdaságpolitika minőségét a makrogazdasági számok oldaláról közelítjük meg, az adja, hogy a makrogazdasági számok összességükben hogy alakulnak. Romániában az említett növekedés 3 százalék fölötti hiánnyal, növekvő államadóssággal és erőteljesen romló, negatív folyó fizetési mérleggel párosul. Ezek az Európai Bizottság tény-, illetve előrejelzési számai.", "Tehát azt gondolom, időlegesen lehet növekedést magas szintre állítani, hogyha ez ugyanakkor az egyensúlyi mutatók radikális romlásával jár együtt, az hosszabb távon visszaüt egy adott ország, egy adott gazdaság számára. Mi, magyarok is tudjuk azt az előző évtizedből, hogy ha a növekedés az államháztartási hiány magas mértékével, növekvő államadóssággal és a folyó fizetési mérleg hiányával vagy ha úgy tetszik, ikerdeficittel párosul, az nagyon erősen visszavetheti a későbbiekben az ország fejlődését. Tehát az első megállapításom az, hogy ha az összes makrogazdasági számot vitatjuk, és nemzetközi összehasonlításban nézzük meg a magyar adatokat, akkor, azt gondolom, hogy igenis kedvezőek ezek a számok.", "Hadd idézzek konkrétumokat is! Z. Kárpát Dániel úr azt mondta, nézzük meg, hogy a hasonló cipőben járó országok milyen növekedési számokat értek el, illetőleg nézzünk Nyugat-Európára is. Néhány szám az Európai Bizottság adatbázisából: Észtország 1,6 százalék, hogy balti országot említsek, nyugati ország, Franciaország 1,2 százalékos növekedés, Ausztria 1,5 százalékos, Olaszország 0,9, Portugália 1,4, Görögország, amelyikkel bizony egy rajtvonalon voltunk 2010-ben, nulla százalék körüli növekedést tapasztalt 2016-ban.", "A második aspektus, amiről szó van, és ami mellett nem mehetünk el, az, hogy valóban, mi volt az a kiinduló helyzet, amiből ezeket a gazdasági adatokat produkáltuk, és mi volt az a helyzet, amely sok tekintetben meghatározza még a 2016-os államháztartási folyamatokat is. Megint a román példát hadd mondjam: Románia bőven 40 százalék alatti államadóssággal rendelkezett 2010 tájékán, nálunk ez 80 százalék fölötti volt. Ez 2016-ban azt jelenti, hogy míg Romániának a GDP arányában körülbelül 1,5 százalékot kellett kamatkiadásra fordítani, nálunk ez 3 százalék fölötti volt.", "Ha sokkal kisebb lett volna az államadósságunk, ugyanezzel a finanszírozási költséggel 600 milliárd forintot tudtunk volna megspórolni. Ezért amikor értékeljük a 2016-os számokat, azt gondolom, igenis a folyamatokat, a tendenciákat is nézni kell. Nézni kell, hogy honnan indultunk, hova jutottunk és merre tartunk.", "És a harmadik aspektus, amire kitérnék, az, hogy a gazdasági adatokat az uniós források vajon mennyire határozzák meg. A zárszámadás, azt gondolom, ebben is segít. A 2015-ös összeurópai uniós forrás, illetőleg a hozzá kapcsolódó hazai finanszírozás tétele 3200 milliárd forint körül volt. Ez volt az az összeg, amelyet a magyar állam a kedvezményezett szervezetek részére kifizetett. Nominálisan is csökkent ez az összeg a ciklusváltáshoz kapcsolódóan, 2016-ban ez mintegy 2600 milliárd forint volt, de a kifizetett összegek meghatározó része, mintegy 1200 milliárd forint, olyan előlegkifizetés volt, amelyet az állam teljesített a kedvezményezettek felé, amely a kedvezményezettek számláján állt, de a reálgazdaságban még nem jelent meg. Ha csak az uniós források határoznák meg a növekedés mértékét, és megnézzük, hogy 2015-ben és 2016-ban mennyi uniós forrás jelentkezett a reálgazdaságban, akkor 2016-ban Magyarországon gazdasági visszaesésnek kellett volna bekövetkeznie. De látjuk, hogy nem ez történt.", "És megfordítom a helyzetet: ha kizárólag az uniós források hajtanák egy adott ország gazdaságát, akkor Görögországnál nem nullaszázalékos mértéket kellene mondani, a mediterrán kedvezményezett országoknál magas növekedési szintet kellene lássunk, és megfordítva ezt a helyzetet, a nettó befizető országoknál ‑ lásd Németország ‑ gazdasági visszaesésnek kellett volna bekövetkeznie. Mivel a tényszámok nem ezt mutatják, én azt gondolom, hogy alapvetően mégis a gazdaságpolitika minősége határozza meg azt, hogy egy országban van növekedés, növekszik-e a munkahelyek száma vagy sem. Erre az uniós források értelemszerűen hatással bírnak, érdemi hatással bírnak, de ismétlem, a tényszámok alapján nem alapvetően az uniós források azok, amelyek pozitív vagy negatív tartományba visznek egy adott ország tekintetében a gazdasági növekedésnél.", "(13.00)", "A másik általános megfogalmazás, ami ellenzéki hozzászólók részéről elhangzott, az államadósság finanszírozásához kapcsolódott. Itt idézném Ikotity képviselő urat, azt mondta, hogy a felelőtlen, dilettáns költségvetés-politika lecsapódott az államadósság finanszírozásában. Azt gondolom, hogy itt nehéz sajnos a 2016-os tényszámokkal vitatkozni ‑ a „sajnos” jelzőt a képviselő úr szemszögéből mondom ‑, mert azon túl, hogy a hitelminősítők elismerik Magyarországot, már jóval korábban is azt látjuk, hogy a magyar állampapírok iránti kereslet, ami a gazdaságpolitikának és a költségvetés-politikának, azt gondolom, az egyik lenyomata, azt mutatja, hogy ma olcsóbb a magyar államadósság finanszírozása, könnyebben és olcsóbban tudunk állampapírokat értékesíteni, mint látjuk azt például az említett Romániában vagy a nyugati országok közül Portugália vagy Olaszország esetében. Azt gondolom tehát, hogy a hitelminősítők, az intézményi szereplők mellett a piaci befektetők azok, akik értékelik az államadósság alakulását, és ők kedvezőben ítélik meg az eddigi és a várható folyamatokat.", "(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "A következő általános megállapítás, amire reagálnom kell, az az, hogy noha minden oldalról elismerték azt, hogy az államháztartás fegyelmezett volt, és az államadósság a GDP arányában csökkent, de ezt egyes állítások szerint a kormányzat az oktatás és az egészségügy alulfinanszírozásával érte el. Ha megengedik, 2009-es számokhoz hasonlítanám a 2016-os adatokat, hiszen egy-egy beruházás megvalósítása, kifutása befolyással bír az adott ágazat beruházási számaira, de összességében mind a két területre igaz az, hogy nemcsak nominálisan emelkedtek az oktatási és egészségügyi kiadások ‑ és ez a zárszámadásból kiolvasható ‑, hanem reálértéken is infláció felett növekedett mind a két ágazatnak a finanszírozása. Tényszerűen nem igaz tehát az az állítás, hogy az államháztartás kedvező folyamatai az említett ágazatok vagy valamely ágazatok kivéreztetésével valósultak volna meg. Ismétlem: ha a teljes, 2010-től folytatott költségvetés-politikát és gazdaságpolitikát nézzük, és összehasonlítjuk a 2016-os, a tisztelt Országgyűlés előtt lévő számokat a 2009-es helyezettel, akkor nominálisan és reálértékben is növekedett a két ágazat finanszírozása.", "Néhány konkrétumra hadd reagáljak még az elhangzottakból. Mesterházy Attila elnök úr azt mondta, hogy a költségvetési források egy részének felhasználása kritizálható módon kormányhatáskörben történik. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az államháztartási törvény értelmében nemcsak most, hanem 2010 előtt is a tartalékok felhasználásáról a kormány nyilvános határozatban döntött. Én azt gondolom, hogy e tekintetben, a költségvetési források felhasználása tekintetében nehéz kritikával illetni a kormányzatot, hiszen azon túl, hogy az Állami Számvevőszék azt mondta, hogy a zárszámadás valós képet ad a költségvetés végrehajtásáról, és a források felhasználása összességében rendben lévő volt - ter­mészetesen mindig van mit javítani a szabályrendszereken ‑, azért azt is el kell mondjam, hogy a törvényi kereteken belül mozgott a kormányzat, amikor pluszforrás keletkezett, akkor azt csak a törvényi kereteken belül, a hiánycélra, az államadósság csökkentésére figyelemmel használta fel a kormány; és örüljünk neki, hogy a tavalyi évben lehetőség volt arra, hogy legyenek ilyen pluszforrások, amelyeket az államháztartás stabilitása mellett fel lehetett használni!", "Z. Kárpát Dániel képviselő úr a beruházási ráta mértékére kérdezett rá. Itt megint a már említett uniósforrás-ciklikusságot kell említeni, és nézzük meg akkor a beruházási ráta mögötti részszámokat. 2015 az utolsó év volt a 2007-13-as uniósforrás-ciklus felhasználásai tekintetében, értelemszerűen az állami és uniós forrásból finanszírozott beruházásoknak egy magas értéke adódott ebből, a ciklusváltás miatt ezeknek a kiadásoknak a szintje ’16-ban csökkent.", "De ha a beruházási ráta mögött megnézzük a lakossági és a vállalati szféra beruházását, akkor pozitív tendenciákat látunk, és azt gondolom, hogy ez a magyar gazdaságba vetett hitet is mutatja. A jövőt illetően pedig hogyha a lakossági megtakarítások magas mértékére, sokkal magasabb mértékére nézek, mint ami évekkel ezelőtt volt, vagy ha akár a 2016-os szintnél lévő értékre nézek, és a megújuló, felfutó uniós forrásokra nézek vagy a vállalatok beruházási aktivitását nézem, akkor azt gondolom, hogy a beruházási ráta 2017-ben érdemben emelkedni fog 2016-hoz képest, és azzal számolunk, hogy ez 2018-ban is jellemezni fogja a magyar gazdaságot.", "Konkrétumok. A Külügyminisztérium forrásfelhasználásáról a 149. oldalon részletes adatokat talál a képviselő úr. Ikotity képviselő úr azt mondta, hogy az év végi többletforrásokból az egyházak közül az evangélikus egyház nem részesült. Tényszerűen állíthatom, hogy igen, részesült az evangélikus egyház is, és értelemszerűen ezen év végi forrásfelhasználások is nyilvános kormányhatározattal valósultak meg.", "Az elhangzott néhány ténybeli ‑ talán, azt gondolom ‑ tévedés kapcsán el kell mondjam, hogy a környezetvédelmi kiadások számos előirányzaton jelentkeznek. Nézzük meg azt, hogy az uniós programokból mennyit teljesített az állam, a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételeket szintén környezetvédelmi célokra használta fel az állam, tehát jóval szélesebb az a 2016-os környezetvédelmi felhasználási kör, mint amit Ikotity képviselő úr említett.", "Az önkormányzatok forrásai az összállami központi kiadáson belül valóban csökkentek, de nézzük hozzá azt, hogy az állami és az önkormányzati feladatellátás struktúrája is változott. Az állam részt vállalt, sőt teljes felelősséget vállalt az oktatási, az egészségügyi feladatellátás tekintetében, mint ahogy szociális feladatok is átkerültek az államhoz és igazgatási feladatok is. Ezt követte a finanszírozási rendszer változása. Én a zárszámadásból azt olvasom ki, hogy ez a feladatváltozás és a finanszírozási rendszer módosítása az önkormányzatok számára is kedvező volt, hiszen a különböző előlegek nélkül, ahogy említettem, az önkormányzati rendszer 2016-ban 30 milliárd forintos többlettel zárt.", "Ami a képviselő úr által említett KKM-nél lévő beruházásösztönzési célelőirányzatot illeti, igen, va­ló­ban, ahogy a képviselő úr említette, magasabb volt a forrásfelhasználás, hiszen a beruházás­ösz­tön­zé­si cél­előirányzat felhasználása a Magyarországon beruházni kívánó cégek terveihez és a kormány által támogatott projektekhez kapcsolódik. Nagyobb volt a beruházási kedv, volt abban a helyzetben az államháztartás, hogy a nagyobb beruházásokhoz az állam pluszfinanszírozást tudjon biztosítani, több beruházás kapott támogatást. Azt gondolom, hogy ez pozitív, hiszen meg tudtuk őrizni az államháztartás stabilitását, és a többletberuházásokból többletmunkahelyeket és hosszabb távon béremelkedést várhatunk el.", "Z. Kárpát Dániel úr „az állam többet költ magára” megjegyzése kapcsán hadd mondjam el, hogy a 2016-os állami kiadások között szerepelnek azok a béremelések, amelyek az állami intézményeknél valósultak meg, így például a kormányhivataloknál megvalósult béremelésnek a tételei vagy például a NAV szervezeteinél megvalósult béremeléseknek a többletei. Összességében pedig, igen, az intézményrendszer átalakítására is sor került az elmúlt időszakban, például minisztériumi háttérintézmények olvadtak be, és ezeken a területeken is állami kiadásokat tudtunk csökkenteni. De, ismétlem, vannak olyan területek, ahol többleteket látunk, például béremelés, vannak olyanok, ahol mínuszok voltak a működési rendszer átalakítása végett. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}