Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő 2016. évi zárszámadási törvényjavaslat, azt gondolom, hűen tükrözi a mögöttünk álló időszak átalakításainak pozitív tendenciáit. A felelősségteljes gazdálkodás eredményeként stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet.

A GDP 2,2 százalékos növekedésével az Unió átlagos szintje felett teljesített a magyar gazdaság, miközben az államháztartás hiánya a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 1,9 százalékában teljesült. Az adósságfinanszírozás stabilitásának erősítését célzó intézkedéseknek köszönhetően pedig az államadósság a 2015. év végi 74,7 százalékos szintről az uniós módszertan szerinti 73,9 százalékra csökkent. Bár a gazdasági növekedés 2016-ban mérsékeltebb volt, mint az azt megelőző évben, ez jelentős részben a 2007-13-as uniós költségvetés ciklusváltásához köthető. Tekintve, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye 2016-ban a GDP 0,3 százalékával az EU átlagos szintje felett bővült, azt gondolom, megcáfolhatóak azok a vélemények, amelyek szerint a magyar gazdaságot kizárólag az uniós források hajtják.

A GDP bővüléséhez gyakorlatilag minden ágazat érdemben hozzájárult, legyen szó mezőgazdaságról, szolgáltatásokról vagy az ipar teljesítményéről. 2016-ban több mint 6200 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon. Kedvező, hogy a magánberuházások összességében 2016-ban is pozitívan járultak hozzá a gazdaság bővüléséhez. A növekedés stabil pillérét a 4,2 százalékkal bővülő fogyasztás adta, amit a növekvő foglalkoztatottság, a célzott adócsökkentések és a tervezett 1,6 százalék helyett 0,4 százalékra teljesült alacsony infláció is támogatott.

A kedvező munkaerőpiaci tendenciák 2016-ban is folytatódtak. A foglalkoztatottak száma jelentősen, 2,6 százalékkal, 4,3 millió főre emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta éves szinten 5,1 százalékra mérséklődött, és a tendencia végig kedvező volt, év végére a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos szintet ért el. Az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 263 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek pedig jóval a gazdaság bővülése felett, 7,7 százalékkal növekedtek.

A külső egyensúly is rendkívül kedvezően alakult. A magyar export 3,4 százalékos növekedése ta­valy szintén meghaladta az import növekedési ütemét, tovább növelve a korábbi években is magas külkereskedelmi többletet. Így az áruforgalmi egyenleg tavalyi értéke rekordmagas, 9,7 milliárd eurót ért el.

Az adósságfinanszírozás stabilitását célzó intézkedések következtében az államadósság devizaaránya jelentősen, 28,6 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 42 százalékra csökkent. Azt gondolom, ez azért is kiemelkedő, mert az államadósság csökkenő tendenciáján belül a korábbi 50 százalékos devizafinanszírozási arányt az említettek szerint 30 százalék alá sikerült szorítani.

A makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy 2016-ban a magyar gazdaság szektorainak többsége erősödött, mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak. Magyarország teljesítményét hazai és nemzetközi téren egyaránt elismerik. A piaci befektetők értékítéletét időben késéssel követve ugyanis mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat.

Tisztelt Ház! Az Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés lehetővé tette a magyar családok európai viszonylatban is jelentős támogatásának bővítését. Ennek érdekében a kormány 2016-ban tovább csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát 16 százalékról 15 százalékra, növelte a kétgyermekes családok kedvezményét, így 2016-ban nettó 60 ezer forinttal maradt több ezen családoknál. Felfuttatta az otthonteremtési programot, amelyen keresztül gyermekszámtól függően akár 10 millió forintot is igénybe vehettek a családok. Mindeközben mérsékelte a lakásépítésre vonatkozó áfa mértékét a korábbi 27 százalékról 5 százalékra. Mindenki pénztárcáját érintően csökkentette a sertés tőkehús áfáját 27 százalékról 5 százalékra, továbbá folytatta az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország pozitív teljesítménye a családok támogatása mellett megalapozta a munkából élők helyzetének további javítását, a munkahelyteremtés ösztönzését is. Ennek érdekében a kormány újabb életpályaprogramokat indított, illetve folytatta a megkezdett béremeléseket 2016-ban. Elindult az állami tisztviselők életpályaprogramja, így 2016-ban elsőként a járási kormányhivatalok foglalkoztatottjainak fizetése nőtt 30-50 százalékkal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói átlagosan 30 százalékos béremelést kaptak. Az igazságügyben dolgozók életpályájának első ütemeként 5 százalékos béremelésben részesültek a bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi alkalmazottak.

A korábbi évek bérfejlesztései után többlépcsős bérrendezés indult el az egészségügyben, megkezdődött a felsőoktatási oktatói, kutatói bérrendezés is. Folytatódott a rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó hivatásos munkavállalók életpályája, a 2015. évi 30 százalékos emelés után újabb 5 százalékos bérnövekedéssel. Az itt foglalkoztatott közalkalmazottaknál is 5 százalékos béremelés történt. A köznevelés területén nemcsak a 2013-ban indult pedagógus-életpálya és a 2015-ben bevezetett minősítés jelentett bérnövekedést, de sor került a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők további bérfejlesztésére, és bérpótlékban részesültek a nehéz körülmények között munkát végző pedagógusok is.

A kormány 2016-ban is kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Azért, hogy az elért gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesülhessenek, az 1,6 százalékos, tehát a 0,4 százalékos inflációhoz képest érdemben magasabb nyugdíjemelésen felül 10 ezer forint összegű Erzsébet-utalványt kaptak 2016 végén.

Tisztelt Ház! A munkaalapú társadalom kiépítésére irányuló törekvések egyik legjelentősebb érdeme a gazdaságpolitikai mérföldkőnek tekinthető 2016 novemberében kötött, hat évre szóló béremelési és adócsökkentési megállapodás volt. A megállapodás tehát a tavalyi évben köttetett, hatásait ugyanakkor az idei évben is, a jövő évben is erőteljesen érezhetjük. 2017. január 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 25 százalékos emelése valósult meg, míg a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 22 százalékra csökkent. Emlékezhetünk, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormányzat javaslatát, akkor ez a mérték jövő év január 1-jétől már csak 19,5 százalék lesz, és emlékeztetnék arra, hogy a társasági adó kulcsa is az idei évtől egységesen 9 százalékra mérséklődött. 2018-tól tehát folytatódik a 2016. novemberi hatéves bérmegállapodás, amelynek keretében az adócsökkentések mellett a minimálbér és a garantált bérminimum további érdemi emelkedésével számolunk.

(10.00)

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kormány gazdasági és társadalompolitikai céljainak megvalósulását a költségvetés 2016-ban érdemben tudta biztosítani. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 540 milliárd forint, a központi alrendszer hiánya 825 milliárd forint lett, míg a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 1,9 százalékában, a vártnál kedvezőbben teljesült. A 2016. évi zárszámadás igazolja a tavaszra időzített fiskális tervezés eredményességét. Alátámasztja ezt az is, hogy a költségvetési megtakarítások eredményeként törvényerejű módosításra egy alkalommal került sor, ennek keretében pedig 2016 áprilisában a kormány javaslatot tett mintegy 420 milliárd forint többletforrás biztosítására az egyensúly megőrzése mellett. Így kerülhetett sor többek között az oktatás, a családok támogatásának bővítésére, gazdaságfejlesztésre, vidékfejlesztésre, agrártámogatási többletekre, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére.

Kiemelném a módosítások közül az oktatásra, a szakképzés- és felnőttképzés támogatására nyújtott 91,6 milliárd forintot, illetve ami a szakképzési részt illeti, 17,7 milliárd forintos többletet. Az otthonteremtés elősegítésére az említett költségvetési módosítás keretében 50 milliárd forint többlet jutott. A „Modern városok” programra szintén 50 milliárd forintos többletet hagyott jóvá az Országgyűlés; de ebbe a sorba tartozik az Országos Mentőszolgálat beruházásainak 2 milliárd forinttal történő megnövelése is. Ezen túl, tehát a jelentős, 420 milliárdos költségvetési módosításon túl a már említett reálgazdasági folyamatok, elsősorban a foglalkoztatottak számának jelentős bővülése, lehetővé tette azt, hogy év végén a költségvetés helyzetének tükrében a kormány további többletforrásokat biztosítson különböző területekre, így oktatási, egészségügyi intézményeknek, civil és határon túli szervezeteknek, valamint az egyházaknak jutott pluszforrás. Gazdaságfejlesztő intézkedésekre, ipari parki, autóipari fejlesztéseket szolgáló próbapálya-fejlesztésre vagy állami cégek tőkeemelésére is jutott forrás, és a már említett, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványának kifizetésére is a tavalyi év végén a költségvetési mozgástér alapján nyílt lehetőség.

Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartás részterületeiről szóljak. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok 2016. évi kiadásai 8732,5 milliárd forintra teljesültek, ez a 2015. évi teljesítésnél 96,8 milliárd forinttal több. A többletek számos ágazatban jelentkeztek, így például az oktatási, kulturális, vallási tevékenységek, az egészségügy, a jóléti szolgáltatások, a honvédelem vagy a rendvédelem területén. Így kerülhetett sor az új budapesti kórház előkészítő munkálataival összefüggő többletjuttatásokra vagy a Pécsi Tudományegyetem beruházására, a Testnevelési Egyetem új kampusza kialakításának folytatására, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem beruházásának megvalósítására, valamint a Művészeti Akadémia többlettámogatására ‑ hogy csak néhány példát említsek.

A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás kezelésére a központi költségvetés 2016-ban is jelentős forrásokat fordított. A rendkívüli helyzetre tekintettel e célra összesen 86,5 milliárd forint kifizetése valósult meg. Ezzel párhuzamosan a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére összesen 64,9 milliárd forint többletforrás került biztosításra. Azt gondolom, a kormányzati lépések helyességét igazolja az, hogy ma Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa; hál’ istennek olyan eseményekre Magyarországon nem került sor, amelyek Nyugat-Európa számos országát jellemzik.

Tisztelt Országgyűlés! 2016-ban megközelítőleg 2097 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez. Leginkább az Európai Unió 2014-20-as költségvetési ciklusához köthető előlegkifizetések határozták meg a kiadásokat, az előző időszak projektjei lezárultak. A kifizetéseket emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 502 milliárd forint közvetlen jövedelempótló juttatást jelentett a gazdák részére. Mindösszesen tehát elmondható, hogy 2016-ban közel 2600 milliárd forint uniós támogatás nyújtására került sor, ahogy említettem, meghatározó részben előleg formájában, ami azt jelenti, hogy ezen jelentős uniósforrás-kifizetésnek a reálgazdasági hatásai 2017-től és az ezt követő időszakban jelentkeznek.

Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közül a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodása 2016-ban is stabil, kiegyensúlyozott volt, a zárszámadási egyenlege 12,8 milliárd forint többletet tartalmazott. A 3089,5 milliárd forint bevételi főösszeg 30,2 milliárd forinttal haladta meg a 2016. évi módosított előirányzat összegét, amit alapvetően a gazdasági folyamatok kedvező alakulása, a foglalkoztatás bővüléséből származó többletbevétel eredményezett. A 3076,7 milliárd forint kiadási főösszegen belül a legnagyobb tételt a 3053,5 milliárd forint összeget kitevő nyugellátási kiadások jelentették. A nyugellátási kiadásokon belül kiemelném a nők részére biztosított, 40 év szolgálati idő megléte esetén igénybe vehető „nők 40” néven ismert nyugellátási formát, amelyre 2016-ban mintegy 205,3 milliárd forintot fordított az alap. A nyugellátási kiadások 2 millió 166 ezer fő ellátását biztosították, ezen belül 140 ezer nő részesült a nők korhatár alatti nyugellátásában. 2016-ban a nyugellátások a már említett 1,6 százalékos mértékben emelkedtek, ami az alacsonyabb tényleges infláció miatt tovább növelte a nyugdíjak vásárlóerejének értékét, folytatva a nyugdíjak reálértékének ötödik éve tartó emelkedését. A kormány nyugdíjpolitikájának köszönhetően a nyug­díjrendszer stabilitásának megteremtésével az ellátások reálértéke így 2011 és 2016 között 10,1 százalékkal nőtt, vagyis a megvalósult nyugdíjemelések érdemben magasabbak voltak, mint a kumulált inflációnak a mértéke.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi bevételei 2044,1 milliárd forintban, kiadásai 2133,8 milliárd forintban teljesültek, így 89,7 milliárd forint hiánnyal zárta az évet. Az alap bevételein belül a járulékbevételekből és hozzájárulásokból 1479,3 milliárd forint befizetés realizálódott, amely 62,3 milliárd forinttal több a tervezettnél. A bevételek egy kisebb részét az előirányzati szinten teljesülő költségvetési hozzájárulások képezték közel 415 milliárd forint összegben. Az alap kiadásainak több mint 27 százalékát az úgynevezett pénzbeli ellátások kifizetésére, közel 72 százalékát pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségbiztosítás. A természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátások fedezetet biztosítottak a háziorvosi szolgáltatóknál a rezsitámogatási díj havi összegének újabb 130 ezer forinttal történő növelésére, a fogorvosi és védőnői ellátás finanszírozásának emelésére, az egészségügyi dolgozókat megillető úgynevezett mozgóbérelemeknek a korábban megemelt alapilletményhez történő igazítására és a fiatal szakorvosok támogatására, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közfinanszírozó szolgáltatók lejárt szállítói tartozásállományának csökkentésére és a strukturális intézkedéseik megvalósítására, valamint a várólisták csökkenését célzó egészségpolitikai intézkedések megvalósítására. Ezeken a területeken is tehát, azt gondolom, előrelépés valósult meg a 2015. évhez képest, gondolunk itt akár az egészségügyi dolgozók bérére vagy az intézményrendszer finanszírozására.

Tisztelt Ház! Az elmúlt években a hazai önkormányzati rendszer feladatellátásának köre és finanszírozási eszközei is átalakultak. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása 2016-ban is feladatalapú támogatási rendszerben valósult meg. A tavalyi év legfontosabb feladata a kiszámíthatóság és a helyi stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése, valamint a közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése volt. Az önkormányzati alrendszerben mintegy 285 milliárd forint költségvetési többlet keletkezett, amely a következő évek önkormányzati fejlesztési céljait hivatott szolgálni. A későbbi években felhasználásra kerülő, uniós és „Modern váro­sok” programmal összefüggő bevételek nélkül az önkormányzati egyenleg 2016-ban közel 30 milliárd forintot tett ki. Ezt igazolja, hogy az önkormányzatok eredményesen gazdálkodtak, vagyis azon előleg­kifi­zetések nélkül, amelyeket a kormányzat akár európai uniós programokból, akár a „Modern városok” program keretében teljesített, az önkormányzati rendszer nemhogy nullszaldós volt és értelemszerűen hiányt sem halmozott fel, hanem érdemi többlettel zárta a 2016. évet.

(10.10)

A helyi önkormányzatok adósságállománya 2016 végén igen alacsony szinten, 42,5 milliárd forinton állt, amihez hozzájárult a 2014 februárjában lezárult adósságkonszolidáció is.

Tisztelt Képviselők! Végezetül kérem, engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. A Számvevőszék a jelentésében kiemelte, hogy a 2016. évi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a törvényjavaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó adatokat, információkat.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy összességében sikeres 2016. évet tudhatunk magunk mögött. Természetesen számos feladat áll még előttünk. Amíg néhány éve a magas munkanélküliség és inaktivitási ráta jellemezte Magyarországot, addig ma számos cég bővülésének korlátját a képzett munkaerő rendelkezésre állása jelenti. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatottak szintjét magas szinten tudjuk stabilizálni, a béremelkedések a jövőben is folytatódjanak, és azok tartósak és fenntarthatóak legyenek, a gazdasági növekedés mértékét tovább kell emelnünk. Ehhez a termelékenység növelésére, innovációs képességünk, versenyképességünk javítására van szükség, de azt gondolom, hogy ezeken a területeken is sikerült eredményeket már elérni.

Az eddigi gazdaságpolitikai intézkedések tehát kijelölik azt a pályát, ami a 2016-os zárszámadás adatai alapján is hozzájárul a gazdasági növekedés to­vábbi erősítéséhez, ösztönözve és segítve ezáltal a vállalatok hatékonyságát és termelékenységét. A ma­gas és tartós gazdasági növekedés pedig megalapozza és biztosítja a családi jövedelmek bővülését. A kor­mány intézkedéseinek középpontjában az elkövet­ke­zen­dő években is a munka és a családok elsőd­le­ges­sége fog szerepelni, természetesen hazánk külső és belső biztonságának erősítése és megőrzése mellett. Mindamellett természetesen alapvető érdekünk, hogy megőrizzük az államháztartás stabilitását és az államadósság csökkenését.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindezek alap­ján kérem önöket, hogy a 2016. évi zárszámadási törvényjavaslatot megvitatni és a későbbiekben majd támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a meg­tisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok sorai­ban.)