Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szégyen, amit Matolcsy csinál: az az elviharzás, a parlament itt hagyása, igen, képviselőtársam, szégyen. Az sem kevésbé szégyen, amit ön csinál, alelnök úr (Hollik István: A Simor volt a szégyen!), hogy itt maradt, iderendelték, megüli a széket, aztán a vitában nem hajlandó részt venni, nem hajlandó válaszolni, nem hajlandó vitatkozni; majd a végén ‑ prognosztizálom előre ‑, majd a végén elmondja a maga okosságait.

(13.00)

Tudja, most már lassan arra senki nem kíváncsi. A vitának lett volna helye, annak lett volna helye; annak, amit ön csinál, hogy a végén majd mond valamit, annak nem sok. Annak, amit Matolcsy csinál, annak pedig végképp semmi, hogy még a saját, Magyar Nemzeti Bank ügyeit érintő meghallgatása tekintetében jelen sincs. Az meg szégyenletes, mint ahogy az előbb mondtam.

Varga képviselőtársam említette, 260 milliárd forint nagyságrendű pénz ‑ Kósa után szabadon ‑ a közpénzjellegét veszíti el. Ennek nagyjából a 10 százaléka különféle ingatlanok vásárlásában, kastélyok, kúriák, sok minden egyéb más tekintetében használódik fel, majd utána ezeknek az eladása, nyerészkedés vagy épp veszteség elkönyvelése mellett történik. Mit csinálnak önök? Mi a Magyar Nemzeti Bank feladata? Az, hogy az árfolyamnyereségből fakadóan született forrásokat öncélúan használja fel, a saját maga elgondolásai szerint? Vagy az, hogy az emberek javát szolgáló intézkedéseket foganatosítsanak? Hát, azt látom, hogy ezt a másodikat nem teszik. Az első tekintetében számtalan megmozdulást érzékelek.

Az előbbi hozzászólásomban említettem a bérek kérdéskörét. Még egyszer visszatérek rá, csak azért, hogy világos és tiszta legyen. Tudja, amikor a monetáris tanácsot érintően öt év leforgása alatt 700 százalékos mértékű növekedést lehet elkönyvelni a megszerezhető javak tekintetében, miközben, mondjuk, a legalacsonyabb jövedelmi sávban dolgozó emberek vagy kevesebb vásárlóerejű pénzt kapnak a kezükbe, vagy mondjuk, 10 százalékkal többet, mint hét évvel ezelőtt, ezt a két dolgot hogy tudja egymás mellé illeszteni? Amikor havonta a javadalmát felveszi, akkor nem gondol bele ezekbe a kérdésekbe, hogy ott, a másik végén, ott, a legalacsonyabb jövedelmi sávban, az alsó decilisben lenne tennivaló? (Bányai Gábor közbeszól.) Nem gondolja?! Én nem belegondolok, hanem teszek érte. (Bányai Gábor: Persze!) Teszek érte, képviselőtársam, önnel szemben. Javaslatok sokaságát, országgyűlési határozattervezetek sokaságát nyújtottuk be annak érdekében, hogy ezen változtatás történjen, annak érdekében, hogy a legalacsonyabb sávban szerzett jövedelmek mértékadó módon növekedjenek. Süket fülekre talált az önök esetében mindez. Úgyhogy ne menjünk abba bele, mert nem jól jön ki a végén Bányai képviselőtársam ebből a történetből.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De mondhatnám azt is, hogy botrányos pénzügyi felhasználás, pénzszórás az, ami jellemzi az MNB-alapítványok dolgait. Nem minden út kell hogy Mészároshoz vezessen, de azért most is rajzolhatunk egy ilyen utat e tekintetben is. Mészáros üzlettársával építtették az MNB alapítványai körüli dolgokat. Ez a Magyar Építő Zrt., ha jól emlékszem a cég nevére. Emlékképeim szerint 3600 millió forint - mon­dom: 3600 millió forint! ‑ az, amit közbeszerzésen nyert el most nem oly régen a budai Várban az Úri utca 21. szám alatti ingatlan keretei közötti felújításhoz. Ide a Pallasz Athéné menne, az alapítványnak lenne a doktori iskolája, legalábbis az én ismereteim szerint. Csak ebben a konkrét esetben is milyen közbeszerzésről szólt ez a dolog? Megint csak, ha jól emlékszem ‑ és azt hiszem, hogy jól emlékszem ‑, egyedüli indulóként jelent meg. Ez a cég már korábban is rengeteg pénzt kapott Matolcsyék, az önök alapítványaitól.

A Magyar Építő Zrt. 2014-16 között 3700 millió forintot kapott megbízásként az alapítványoktól. Ezzel messze ez az a cég, aki a legtöbbet kereste, úgymond az MNB jóvoltából az alapítványainak az eddigi intézkedéseiből, pénzköltéséből, mondhatnám azt is, bizonyos értelemben láthatatlannak mondható pénzköltéseiből. A megbízást kapó Magyar Építő Zrt.-t követően megnéztem, hogy hány olyan cég volt még, aki megbízásokat kapott. Sok, de az utána lévő kilenc, tehát az első tízben lévő cégek vonatkozásában az a helyzet tárulkozik elénk, hogy a Magyar Építő Zrt.-vel szemben az utána lévő kilenc cég összességében feleannyi mértékű megbízásban részesül. Biztos, hogy vannak véletlenek, hogyne, ma már egyszer mondtam ezt egy másik ügy kapcsán. Vannak véletlenek, csak hát ekkorák! Ekkorák még a Matolcsy által vezetett Magyar Nemzeti Bank keretei között sincsenek.

Nem fogom elismételni azokat a kérdéseket, amelyeket képviselőtársaim feltettek az állam aranykészletének a nullázásától kezdve sok minden egyéb máson keresztül, mert nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, meg most már lassan nem is érdekel az ön válasza sem, merthogy nem volt hajlandó a vitában részt venni.

De néhány egyéb olyan kérdést, ami kevésbé hangzott el még ma a Ház falai között, feltennék, nem önnek, nem alelnök úr. Már csak azért, hogy legyen korhű majd a dolog, a jegyzőkönyv számára, majd mások megválaszolják, önnek már nem kell. Ön csatlakozzon az elnökéhez! Úgy látom, azt a szintet kezdi súrolni, amit ő képvisel.

Tudja, abban a Magyar Nemzeti Bank alapítványait érintő botrányos pénzszórásban, amivel szembe kellett néznünk, jó lenne választ kapni arra, hogy mondjuk, rendben van-e az, hogy a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda milyen típusú megbízásokat kap. Rendben van-e? Szerintem nincs. Tehát igazából, ha belegondolunk, hogy itt, a Parlament falai között ülő miniszter és a társa cége kap megbízásokat a Magyar Nemzeti Banktól, ez számomra eléggé visszatetsző. Vagy épp a Market Zrt. építészeti munkálatai ‑ miért pont a Market Zrt.? ‑, vagy az előbb említett Magyar Építő Zrt. ‑ miért?

Vagy rendben van-e az, ami az Origo-csoportot érintette, Heringes Anita képviselőtársam már szólt róla, de kiegészíteném azzal, hogy Matolcsy Ádám az Origo vezérigazgatója lett október 1-jétől, Száraz István kiszállásával vagy mondhatnánk, hogy jótéteményi cselekedetével párosítottan. Nem tudom, mibe került ez a történet, hát, elég sokba, valószínűsítem. Rendben van-e ez?

Vagy az, ami a Matolcsy saját könyvének a kiadatásával kapcsolatos: meg lehetne kérdezni, hogy és a bevétel hogy néz ki, a kiadás kit terhel, a bevétel hol van. Rendben van-e az, kiknek az érdekét szolgálta, akár az Eiffel Palace, akár a kastélyok, a paloták megvásárlása vagy épp az ingatlanok eladása? Rendben van-e az, hogy 112 szerződésből 66 esetben közbeszerzési bírság kiszabására került sor, és ki állta ezeket a bírságokat? Gondolom, a magyar állam, ezáltal a magyar emberek, pedig nem biztos, hogy nekik kellett volna állni.

Rendben van-e az, hogy az Európai Központi Bank szerint tiltott monetáris finanszírozást valósítottak meg az alapítványok azzal, hogy államkötvényeket vesznek? A magyar államot gyakorlatilag saját maguk hitelezik. A hír után gyakorlatilag egy masszív eladás kezdődött meg. Ismereteim szerint az alapítványok 83 milliárd forint értékben adtak el értékpapírt, szabadultak meg az értékpapíroktól.

De kérdezhetném azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank adott igazgatója hogy tudott egyszerre a megbízása mellett kilenc másik megbízásnak megfelelni. De más politikai szerepvállalókat is érinthet a dolog, akik nem kilenc vagy tíz megbízást, hanem csak mondjuk, hetet, három alapítványit, három felügyelőbizottságit meg egy kuratóriumit töltöttek be.

(13.10)

Kérdezhetném azt is, hogy nemcsak hogy hogy tudták betölteni és ellátni a feladataikat, hanem mennyiért tették mindezt.

Vagy mint ahogy a hírforrások szóltak arról a korábbiakban, hogy megalapozott a gyanú arra, hogy manipulálták a jegybanki alapítványok jegyzőkönyveit, az aláírásokat gyakorlatilag képként bemásolták, azt is hibásan, mert Matolcsy ott nem jegybankelnökként, hanem talán titkárként vagy nem tudom pontosan, miként került megfogalmazásra. A megalapozottság hogy néz ki e tekintetben? Tényleg megalapozott a gyanú?

Sok egyéb más kérdést is feltehetnénk, mondjuk, az unokatestvérek vonatkozásában, akik megvették a pécsi sörgyárat. És miért pont ők? Majd érdekes módon a vizes vb hivatalos sörszállítója éppen, talán nem is meglepő módon, megint csak a véletlenből fakadóan éppen ez a sörgyár lett. Miért? Miért pont ők? Megint csak a véletlenek? A véletlenek összejátszása? Hogy néz ez ki?

Vagy az unokatestvérek bankja biztosítja a hitelt ahhoz, hogy Farkas Flóriánnak a sofőrje ‑ érti, amit mondok, ugye, Farkas Flórián sofőrje ‑ megvegyen egy kastélyt a XII. kerületben. Komolyan gondolják, hogy ez rendben van? Hülyének néznek mindenkit?! Nem itt a Parlament falai között, nem, általában véve az embereket hülyének nézik? (Z. Kárpát Dániel: Dehogyis, nem gondoljuk!) Azt gondolják, hogy benyeli mindenki azt, amit önök csinálnak e tekintetben?

Másfél milliárd forintot ver el a Magyar Nemzeti Bank különféle reklámkampányokra. Kinek az érdekében, kinek a hasznára történt mindez? Tudnék rá válaszolni is, de nem ez a célom, csak az, hogy egy kicsit a gondolkodását felébresszem, alelnök úr, ha már a Matolcsy nem volt hajlandó arra, hogy itt ülje meg ezt a parlamenti vitát, akkor ébressze fel benne, ha már nem is a mai nap itt, hanem majd a négyszemközti beszélgetéseik kapcsán, hogy van mire visszatekinteniük, van mit szégyellniük is, és van min változtatniuk még abban a rövid időben, amíg a Magyar Nemzeti Bank élén vannak.

Matolcsy Ádám ‑ ugye, Matolcsy György fiáról beszélünk ‑ közel félmilliárd forintos nagyságrendű pénzt, támogatást nyer el bútorgyárügyei kapcsán. Biztos van ilyen, hát ő miért lenne kirekesztve? Na de, mennyien kerültek kirekesztésre? Helyes-e ez így? Rendben van-e ez így, alelnök úr?

Befejezésképpen még néhány gondolatot mondanék. Tudja, a Magyar Nemzeti Bank keretei között az alkalmazottaknak járó busás fizetések mellett, tudja, havi 5 millió forintos fizetés Matolcsynak, de akár a felügyelőbizottság tagjai is 3 millió forintot vagy az elnök 3,5 millió forintot tesz zsebre, vagy Polt Péter felesége 4 millió 950 ezer forintot, szóval, ezek mellett a fizetések mellett kedvezményes hitel is jár - idé­ző­jelbe tetten ‑, akár több tíz millió forintos nagyságrendben is. Morálisan el tudja ezt rendezni önmagában? Miközben ebben az országban rengeteg ember, százezrével nyomorognak ebben az országban. Morálisan el tudja rendezni ezt önmagában? (Bangóné Borbély Ildikó: Hogyne!) Gondolom, látom az arcán, hogy vigyorog. Igen, el tudja helyezni.

De azt is el tudja helyezni nyilván, hogy Matolcsy barátnője hogyan kap, mondjuk, egy ingatlan vásárlásához több mint 30 millió forintos nagyságrendű pénzeszközt ‑ naphegyi lakás megvásárlásáról beszélek. Ez így rendben? Ez így oké? Önnek biztos, látom az arcán. Vagy az, hogy több mint 23 millió forintért vesznek gyapjúszőnyeget a Matolcsy-alapítványok keretei között; vagy az, hogy 70 millió forintot költenek egy hatdarabos bútorkollekcióra.

És akkor mehetnék még tovább, száz ilyen kérdést tehetnék még fel. Nem kérem a válaszát, nem kérem, ha menet közben nem volt hajlandó és képes arra, hogy a vitában részt vegyen, akkor nekem ne válaszoljon. Ezeket csak azért vetettem fel, mert képet akartam adni arról, amit önök csinálnak, ahogyan kihasználják az embereket, ahogyan kihasználták az embereket a devizahitelesektől kezdve sok minden más, a nyerészkedésükből fakadóan, és az öncélú pénzügyi felhasználásukat tették meg az elmúlt esztendőkben.

Ez szégyenletes, gyalázatos, elfogadhatatlan! (Cseresnyés Péter közbeszól.) Kérem, nekem ne válaszoljon ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)