Szávay István (Jobbik)

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Répássy Képviselő Úr! Én nem vagyok jogász vagy jogvégzett ember, legfeljebb joggal csak kényszerűségből, néha-néha foglalkozó valaki, de ön annyi zöldséget összehordott itt, hogy én belepirultam. Ezt képviselőtársam az előbb itt tételesen cáfolta, legyen szó akár a szuverenitásról, vagy arról, hogy milyen versenyelőnye van az önök által most már hirtelen CEU-nak hívott, korábban egyébként Soros-egyetemként kommunikált intézménynek.

Arról meg egyébként nem beszélt, köszönöm, nagyon szépen felmondta megint a kötelező köröket a Habony-művek előkészített paneljeiből, csak vigyázzon, mert kettőt kihagyott belőle: Kovács Bélát, meg azt, hogy Vona Gábor elvette a Jobbik lelkét ‑ nehogy leszidják legközelebb! (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból. ‑ Derültség a Jobbik padsoraiból.) Simicska volt, az rendben van… (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.) Így van, meg ami ehhez kellett, meg hogy a pénzért és a hatalomért mindenre képes a Jobbik. Kovács Béla azért ne maradjon ki legközelebb, mert dádá lesz a frakcióban, képviselő úr!

A dolog érdemi részére térve, vagy reagálva azokra, amiket mondott: Kovács Zoltánnak miért nem kellett lemondania, képviselő úr? Ha önökben van bármi következetesség, miután a következetességet rajtunk kérték számon, Kovács Zoltánnak miért nem kellett lemondania, de legalábbis visszaadnia az egyik, önök szerint jogtalan versenyelőnnyel szerzett diplomáját? Kovács Zoltán kormányszóvivő két ilyen diplomát szerzett, ami önök szerint egyfajta jogtalan versenyelőny, és ezt az érvet egyébként az eredeti parlamenti vitában is hallhattuk pár hónappal ezelőtt, hogy a CEU-nak jogtalan versenyelőnye van, mert egy amerikai mezt vesz magára.

Répássy képviselő úr megint visszatért a törvényesség hangoztatásának a kérdéséhez, csak aztán volt egy félmondatnyi érdekes elszólása, amivel bagatellizálta is gyakorlatilag az egész javaslat lényegét, amikor arról beszélt, hogy csak ki kell tenni egy táblát. Tényleg erről szól az egész, Répássy képviselő úr, hogy Amerikában ki kell tenni egy táblát? Ön erről beszélt, hogy ilyen egyszerű ez az egész. Akkor mi értelme volt? Tényleg ez a lényeg, hogy most New York államban vagy valahol legyen egy sufni, ahova kirakunk egy táblát, hogy CEU? (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.) Hát ezt mondta ön az előbb, hogy ki kell tenni egy táblát! Ebből kellett akkor ekkora felhajtást csinálni?

Ön kér számon következetességet tőlünk? Tudom, nagyon hihetetlen lehet önnek meg a Fidesz bármelyik képviselőjének, hogy más pártokban esetleg több vélemény is elfér, és nemcsak az van, amit a vezér mond, amihez szolgaian és hűen kell ragaszkodni. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból, többek között: Simicska…) Ezt mondta Toroczkai László, igen! Kitárgyaltuk ezt már egypárszor. (Boldog István: Simicska mást mond…) Kitárgyaltuk párszor, Toroczkai Lászlónak ez volt a véleménye. A Jobbik frakcióálláspontja meg nem ez volt ebben a kérdésben, hanem az, amit annak idején ismertettem, és az, amit most teszek. És amiről most beszélek, az pontosan megegyezik azzal, amiről fél évvel ezelőtt beszéltünk.

Nem arról van szó, képviselő úr, hogy nincs joga a parlamentnek felsőoktatási törvényt módosítani. Ön ezt a kérdést tette fel, hogy az ellenzék miért vonja kétségbe azt a szuverén jogát a magyar parlamentnek ‑ nem is értettem ezt a fejtegetését egyébként, ne haragudjon ‑, hogy törvényt módosíthat vagy a felsőoktatási törvényhez hozzányúlhat. Nem azt vontuk kétségbe akkor sem, hanem azt mondtuk, hogy az egy bolsevik tempó, amit önök csinálnak. Ez semmiben nem szolgálta a jogállamiságot. Ez egy olyan törvényalkotás volt, amit mi elfogadhatatlannak tartunk. Önök ezzel kapcsolatban az égvilágon senkivel semmilyen egyeztetést nem folytattak. Ehhez az ügyhöz úgy akartak hozzányúlni, hogy az érintettek véleményét erről nem kérdezték meg, és önök akkor a magyar felsőoktatás nehéz helyzetéről, meg versenyelőnyről beszéltek, meg arról, hogy a CEU-nak van egy jogtalan versenyelőnye, és önök ezt akarják letörni.

(11.50)

Aztán persze a kormánypárti sajtóban azért ez már egy kicsit nagyobb hullámokkal ment tovább, ott már a CEU privilégiumainak a megnyirbálásáról értekeztek az önök publicistái meg az önök médiumai, már azért ez egy kicsit más hangolásban jelent meg a kormánypári médiában, ott már kapott ez az egész egy ilyen szabadságharcos, Soros-ellenes mezt, amiben a kormány most aztán bátran megpróbál fellépni, de bezzeg a gaz ellenzékből itt most mindenki Soros kottájából játszik, sőt még a Jobbik is a Soros-egyetemet védi akkor, amikor azt mondta, hogy erről a kérdésről döntsön az Alkotmánybíróság. Ezt mondjuk most is.

Elmondták annak idején többen az ellenzéki felszólalók közül, hogy kevés az idő ennek a törvénynek a végrehajtására. Önök akkor ezt tagadták. Most csak nagy hirtelen nézve, az akkori hírekben éppen Hoffmann Rózsát találtam meg, aki arról beszélt április 4-én, hogy ha hosszú határidőt adunk egy feladatra, akkor hajlamosak vagyunk tologatni, és csak az utolsó pillanatban megcsinálni, ilyen például az adóbevallás kérdése. Ezzel érvelt amellett, hogy miért nem baj, hogy irreálisan rövid határidőt adott a pár hónappal ezelőtt elfogadott törvény a CEU-nak a végrehajtásra.

Képviselőtársaim, az, hogy önök most behozták ide ezt a módosító javaslatot, pontosan azt igazolja, hogy annak idején azoknak volt igazuk, akik azt mondták, hogy rövid ez a határidő; vagy ha nem azt igazolja, akkor meg azt igazolja, hogy önöknek eredetileg sem volt szándékuk ezt az intézményt felszámolni és tönkretenni, hanem csak egy politikai hangulatkeltés zajlott, hiszen most mégis dobnak egy mentőövet, ha időlegesen is, az intézmény számára, és legalább a következő egy évben biztosítják ennek a működését, ami persze nem jelent végleges megoldást.

Egy biztos: aki ebben a kérdésben következetes álláspontot képviselt, azok mi voltunk, mi vagyunk most is. Annak idején nem nyomtunk gombot ehhez a törvényhez, mert nem kívántunk ebben a komédiában részt venni, és nem kívánunk most sem. Önök most egy helyzetbe kerültek, egy helyzetbe belesodorták saját magukat nemzetközi nyomás hatására, de az is lehet, hogy önmagában egyébként eredetileg is csak ez volt a cél, és valójában nem volt meg önökben az a bátorság, hogy ezzel az intézménnyel szemben ténylegesen fellépjenek. Egy biztos: ezzel a törvényjavaslattal vagy az akkori hibájukat ismerik be, vagy azt ismerik be, hogy az eredeti szándék sem az volt, hogy ezzel az intézménnyel szemben önök érdemben fellépjenek.

Teljesen mindegy, hogy miről van szó, mi ebben a formában nem kívánunk ebben részt venni, és ehhez nem kívánjuk a nevünket adni. Ez egy olyanfajta törvényalkotási eljárás, amivel szemben határozottan tiltakozunk, és ebben nem fogunk, nem kívánunk részt venni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)