karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Sallai R. Benedek (LMP)

2017-10-16 · 246. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 2:49

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/17751 Ki fizeti a paksi késést?

Szöveg3 078 karakter · 6 bekezdés · JSON

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen, hogy újfent személyesen tisztelte meg az Országházat azzal, hogy választ adjon erre a kérdésre. Miután ön személyesen jelentette be egy konferencián, hogy módosítani kell az erőmű elkészültének a végső idejét, talán szerencsés is, hogy személyesen válaszol arra, hogy azt az első csúszást, amit most bejelentett, hogyan gondolják a jövőben. Azt mondta szó szerint, hogy az elsőt 2026-ban, a másodikat 2027-ben szeretnék átadni. A közölt évszámok pontosan egyéves csúszást jeleznek a korábban elfogadott ütemtervhez képest, vagyis a beruházás minimum egy évet késik. Önök az EU-ra, elhúzódó engedélyezésre fogják a késedelmet, de ez sajnos nem igaz, hiszen az ütemtervből az is látszódik, hogy a környezetvédelmi engedélyt 2015-re, a telephelyengedélyt 2016-ra, a létesítési engedélyt 2017-re tervezték megszerezni. A környezetvédelmi engedély és a telephelyengedély 2017-ben emelkedett jogerőre, a létesítési engedély pedig leghamarabb 2019 közepére születhet meg.

A magyar engedélyezési eljáráshoz az EU-nak - mint tudjuk - semmi köze nincs. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy az LMP által korábban folyamatosan prognosztizált tendencia, hogy minden atomerőműnek csúszik a megvalósítása, és minden atomerőmű lényegesen többe kerül, mint azt tervezik, ennek az első jeleit ön szolgáltatja részünkre, hogy igen, úgy van, ahogy az LMP megmondta. Egész Európában a rendszerváltás óta egyetlen reaktorblokk sem épült meg a tervezett idő- és költségkereteken belül, és a költségtúllépés fő oka mindig az időbeli csúszás, hiszen hosszabban kellett fizetni az embereket, a gépeket, miközben később kezd termelni a beruházás.

Bocsásson meg, elnök úr, illetve miniszter úr, annyit hadd említsek, hogy ugyanerre utal most, gyakorlatilag a költségekre Ausztria múlt heti nyilatkozata, amely egyértelműen rámutatott, hogy Ausztria a nemzetközi európai bírósághoz fog fordulni ebben az ügyben, hiszen bizonyítva látja azt, hogy nem fog megtérülni ez a beruházás állami beavatkozás nélkül. Nyilván erre nem kell válaszolnia, mert a leadott kérdésben nem szerepel, ugyanakkor az állításainkat egyértelműen alátámasztja ez, hiszen egyértelmű, hogy ez az egész atomterv és a fideszes atomblokkfejlesztés egy elhibázott irány.

Bizonyára miniszter úrnak sokat mond Zwen­tendorf esete: azt hiszem, valami 15 milliárd schillingből fejlesztettek sok éven keresztül, majd egy normális kormány egy népszavazással a kulcsrakész reaktort nem engedte üzembe helyezni, és ennek megfelelően Ausztriában ma egy napelempark van. Mint olvastuk nemrégen, a svédek Csernobilban is napelemparkot termelnek. (Sic!) Ha az LMP kormányozni fog, Európában harmadik esetben vélhetően Paks is erre a sorsra jut, hogy az energiaelosztási rendszert kihasználva napelempark jön létre.

Azt szeretném megkérdezni, mi várható még változás, és a leadott kérdésnek megfelelően kíváncsiak vagyunk, hogy milyen költségnövekedésről és időcsúszásokról tud még beszámolni miniszter úr. Köszönöm a szót, elnök úr.

(15.20)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Sallai R. Benedek — 2017-10-16, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/246-72.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-246-72,
  title = {Sallai R. Benedek — 2017-10-16, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/246-72.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}