Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok mindent felsorolt itt a napirend előtti felszólalásában; azt hiszem, hogy egy vonal mentén nagyon nehéz lenne rá válaszolni. Talán a közérdek szó az, amit értelmezhetnénk eb­ben az egész történetben. Történtek olyan hivat­kozások, amelyek nem a Fidesz részéről hangzottak el, vagy nem teljesen pontosan kerültek felidézésre, ezeket nem taglalnám újból, mert gyakorlatilag az elmondottak tárgyi háttere, statisztikai valósága, gondoljunk csak itt a 80-100 ezer milliárd forintos vagyonokra, amiket nagyon szeretnénk mi is látni, mert nagyon jó lenne, ha valóban itt lenne az országon belül. Tudjuk, hogy 2010-ben amilyen mód nyílt rá, valóban próbáltuk felderíteni azokat a cse­lekményeket, elindultak azok a hatósági eljárások, és talán a Jobbik elégedetlenségét is kiváltotta, hogy a jogrendszer keretei között ezekkel mire lehet jutni.

Valamennyien tudjuk, hogy ezek a bűncse­lek­mények, ezek a korrupciós ügyek, amelyeknek a kivizsgálása részben még ma is zajlik, nem a Fidesz korszakára tehetők. Tehát azzal vádolni a jelenlegi kormánypártokat, hogy saját magukra szabva a tör­vényeket, a saját mentelmüket úgymond vagy üzel­meiket akarják leplezni - egyértelműen látszik, hogy nem erről van szó. Jogállami keretek között a felderíthető bűncselekményeket a büntetőjog adta, a büntetőeljárás, az uniós normák és mindenféle uniós európai jogi keretek között lehet csak végigvinni. Így lehet jogszabályokat alkotni.

Valamennyien emlékszünk arra, hogy az előző par­lamenti ciklusban a Btk. megújításra került, szi­go­rításra került, lényegében elmentünk a falig, amíg az európai jog keretei engedik; akár a Velencei Bi­zottság, akár az Európa Tanács előtti vitákban amit meg lehetett védeni, azok a szigorítások megtör­téntek.

Ami most előttünk van, ez a 12 éves elévülési idő, ebben éppenséggel pontosan azért tudott egy­más­ra találni az ellenzék részéről a Jobbik és a kor­mánypártok, mert egy politikai hecckampány ré­szé­vé tettek egy gyakorlatilag marginális kérdést, ami a jogon belül nem egy bevett és általános szabályozás az Unión belül. Nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely úr azért fejezte ki a készségét ennek az ügynek a nagy­vonalú kezelésére, mert gyakorlatilag nem enged­hetjük meg, hogy ilyen eszközökkel fedjék el vagy éppenséggel üresítsék ki a népszavazás intézményét, ami sokkal komolyabb ügyekre jött létre. Nagyon örülök neki, hogy a mai napon ennek az ügynek a végére pontot tudunk tenni.

Képviselő úr említett olyan ügyeket is, mint a le­te­lepedési kötvény. Csak azért nem akarom meg­védeni magát az intézményt, tudjuk, hogy abban a gazdasági helyzetben, mikor bevezettük, az ország­nak égetően szüksége volt megfelelő kamatozású devizaforrásokra, hiszen 2010-ben a korábbi felvett IMF-, illetve uniós hitelt vissza kellett fizetnünk a Bajnai-kormány áldásos tevékenységét követően, és a piacokról drágábban lehetett csak bevonni ennek a fedezetére forrásokat. A letelepedési kötvénnyel kap­csolatban megjegyezném azt is, hogy az Unió legtöbb tagállamában él ez az intézmény, tehát nem egy kivételes és nem a mi kormányunk által kitalált, fa­vo­rizált formáról van szó, hanem ugyanarra a min­tára működő intézmény, ami - mondom - abban az időszakban nagy segítséget nyújtott.

A vagyonnyilatkozatra vonatkozó javaslatai is el­hangzottak a Jobbiknak. Többször tárgyaltunk erről a parlamentben, mindannyiszor felsoroltuk azokat az összehasonlító példákat, amelyekből kiderült, hogy a magyar szabályozás Európában a legszi­go­rúbbak közé tartozik. Gyakorlatilag a személyiségi jog határáig elmenve mind a családok, mind pedig a politikusok vagyoni helyzetéről tájékoztatást ad. Nem is tudtak olyan példát mondani, hogy vala­melyik országban ennél szigorúbb szabályozás lenne, vagy ami gyakorlatilag ennyire nyilvánossá tenné a saját adatait a politikusoknak.

A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik ta­nul­tunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szem­ben. Vagy itt, amikor… (Dr. Vas Imre köz­be­szólása.) Lehet. Bocsánat, képviselő úr. Tehát gya­korlatilag egy olyan jogállami vívmány, aminek a fel­adása szintén nemzetközi tiltakozást vonna maga után.

A politikus dupla büntetéséről szólva pedig me­gint csak egyetemi tanulmányainkra tudunk hi­vat­kozni, hogy azt nagyon meg kell indokolni, amikor mondjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a büntetőjog keretein belül kivételesen valakit kiveszünk a büntetési tétel alól és súlyos büntetéssel sújtjuk. Köszönöm. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)