{"cycle": 40, "id": "239-101", "date": "2017-09-19", "ulnap": 239, "seq": 101, "speaker": "Dr. Völner Pál (Fidesz)", "p_azon": "v046", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/17307 A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról", "iromany": "T/17307", "duration_s": 911, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 13564, "paragraphs": ["DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló T/17307. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a belföldi iparjogvédelmi oltalomszerzés feltételeinek javítása a hasz­nálati­minta-oltalmi rendszerek, rendszerügyfelek igényeihez igazodó finomhangolásával. A használatiminta-oltalom a gyakorlati élet által felvetett problémák műszaki megoldásának gyors és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmára, a találmányoknál egyszerű fejlesztési eredmények jogi védelmére szolgál.", "(15.10)", "A hatályos szabályozás alapján használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az oltalmazható megoldások köre szűkebb a szabadalmazható találmányokéhoz viszonyítva, és az oltalmazhatósághoz megkövetelt alkotói szint is alacsonyabb, a mintaoltalomhoz azonban rövidebb oltalmi idő is társul.", "A mintaoltalom megszerzéséhez szükséges eljárás koncepcionális különbséget is mutat a szabadalmazási eljáráshoz képest, a mintaoltalmi bejelentést ugyanis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - az eljárás gyorsaságának biztosítása érdekében - az újdonságot és a feltalálói lépést előíró oltalomképességi feltételek vizsgálata nélkül bírálja el. Ennek következtében az oltalom érvényessége csupán egy későbbi, a mintaoltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban válhat bizonyossá.", "Annak ellenére, hogy több uniós tagállamban fontos szerepet tölt be ez az oltalmi forma, a hasz­ná­la­timinta-oltalom nem tárgya az Európai Unióban megvalósuló jogi harmonizációnak, és a szabadalmi oltalom iránti eljárás bizonyos aspektusait szabályozó szabadalmi jogi szerződés sem alkalmazható rá. Ez nagy szabályozási mozgásteret kínál ahhoz, hogy a mintaoltalom vállalkozásfejlesztési és gazdaságélénkítő potenciálját a magyar bejelentők érdekeinek leginkább megfelelő módon lehessen érvényesíteni, ugyanis ezt az oltalmi formát 90 százalékot meghaladó mértékben hazai bejelentők veszik igénybe.", "A bejelentők a kevéssé formalizált eljárásnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen juthatnak belföldi kizárólagos joghoz, amellyel biztosítható a fejlesztési ráfordítások megtérülése. Ezt felismerve a szellemi tulajdon védelméről szóló nemzeti stratégia, a Jedlik-terv már 2013-ban stratégiai célként határozta meg a használatiminta-oltalmi rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek feltérképezését. Bár a használatiminta-oltalom szinte kizárólag a hazai vállalkozásokat szolgálja, a hazai bejelentések száma 2015-ben csak 249, 2016-ban 304 volt. A 2016. év végén összesen 852 nemzeti használatiminta-ol­talom volt hatályban, amely kismértékű csökkenés 2015-höz képest.", "Ismert az is, hogy a hazai kkv-k iparjogvédelmi aktivitása alatta marad még a magyarországi vállalkozások egyébként sem kielégítő átlagának is. A törvényjavaslattal a kormány célja a használatiminta-oltalmi szabályozás kkv-k igényeihez igazítása és ezzel közvetetten a kutatás-fejlesztési aktivitásuk, innovációs tevékenységük növelésének elősegítése. A használatiminta-oltalmi rendszer felülvizsgálatának szakmai megalapozása, valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplők igényeinek felmérése érdekében a törvénymódosítás előkészítését megelőzően sor került elsőként egy vitaindító kérdőív közzétételére, valamint annak a leginkább érintett társadalmi szervezeteknek való közvetlen megküldésére. Ezt követően a konzultáció eredményeit is figyelembe vevő törvényalkotási koncepció véleményezésére is lehetőség volt. A jelen előterjesztés tárgyát képező módosító törvényjavaslat a véglegesített koncepció alapján készült el.", "A továbbiakban a törvényjavaslatnak a haszná­la­­timinta-oltalom szabályozási rendszerét érintő alapvető rendelkezéseit kívánom röviden ismertetni, a következő három fő téma köré csoportosítva. A használatiminta-oltalom tárgya és az oltalomképességi feltételek pontosítása; e körben különösen annak tisztázása, hogy mi minősülhet mintának, mi a megkövetelt alkotói szint, és mi tartozik a technika állásához, valamint hogy milyen zsinórmértéket kell alkalmazni a mesterségben járatos személy tudásszintjének meghatározásakor. A második fő téma a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozásával kapcsolatos változásokra tér ki, a harmadik pedig a jogérvényesítéssel kapcsolatos anomáliák csökkentését célzó módosításokat tartalmazza.", "Ami a használatiminta-oltalom tárgyát illeti, a törvény felülvizsgálatát megelőző nyilvános konzultáció megerősítette, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében célszerű a szabályozás kiigazítása egyfelől a használatiminta-oltalom tárgyát képező minta definíciójának bővítésével oly módon, hogy a „tárgy” szó tág értelmezése alapján abba beletartozhassanak a berendezések és a több eszközből álló rendszerek, amelyek jelenleg kizártak a hasz­ná­la­ti­minta-oltalomból. Másfelől szükséges a törvény kiegészítése az oltalmi tárgyak köréből kifejezetten kizárt vegyi termékekkel és keverékekkel, lefedve a gyógyszerkészítmények és gyógyszerhatóanyagok teljes spektrumát.", "A megkövetelt alkotói szint kérdésköre kapcsán a konzultáció során a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy szükség van a szabadalmaztatható találmányoknál alkalmazandó, a „feltalálói tevékenység” megállapításához megkövetelt alkotói szinttől való eltérés fenntartására a használatiminta-oltalom érdekében, a „feltalálói lépés” meghatározása kapcsán. Ezt az álláspontot az indokolja, hogy a hasz­nálatiminta-oltalom egyik fontos eleme a szabadalmazható találmányoknál valamivel alacsonyabb szintű innovatív megoldásokra való oltalomszerzés lehetőségének biztosítása.", "A „feltalálói tevékenység” és a „feltalálói lépés” kétféle kategóriájának fenntartása mellett is szükséges volt ugyanakkor, hogy a mintaoltalmi jogban ismert ,,mesterségben járatos személy\" tudásszintje a jelenlegi bírósági gyakorlat által igen alacsonyan meghatározott mértéknél magasabbra kerüljön. Így a javaslat egyértelművé teszi, hogy a „mesterségben járatos személy” nézőpontjából vizsgált nyilvánvalóság, ha az egyéb feltételek fennállnak, megállapítható kell hogy legyen olyan esetekben is, amikor az több anterioritás kombinációjából következik, vagy ha a technika állása idegen nyelvű forrásokat is tartalmaz.", "A mintaoltalom előfeltételeinek másik lényeges különbsége a szabadalmakhoz képest a technika állásához tartozó anterioritások körének eltérő meghatározása. Ez a különbség azt is eredményezheti, hogy egy világviszonylatban nem új, és ezért nem szabadalmazható megoldás használati mintaként Magyarországon mégis oltalomban részesülhet. A tör­vény megalkotása óta eltelt időszak technológiai fejlődésére és az információs társadalom sajátosságaira, valamint az európai integráció és a nemzetközi trendek piacliberalizációs eredményeire is figyelemmel célszerűnek tűnt ezt az eltérést megszüntetni, azaz a technika állásának törvényi definícióját a szabadalmi törvényben foglaltakhoz hasonlóan szabályozni, még az alkotói szint különbségének fenntartása esetén is.", "Ami a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozását illeti, a konzultáció során a szakmai válaszadók többsége azt az álláspontot képviselte, hogy a szabályozás nem kellően átlátható, és a teljes használatiminta-oltalmi eljárást a használatiminta-oltalomról szóló törvényben kellene szabályozni, az eljárási kedvezmények fenntartása mellett. Nem feltétlenül célszerű ugyanakkor e tekintetben koncepcionálisan eltérni a hatályos és az egész iparjogvédelmi szabályozásra jellemző szabályozás struktúrájától, vagyis a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény eljárási rendelkezéseinek mögöttes szabályozásként való alkalmazásától, amelyhez képest csupán az eltérések vannak meghatározva az egyes speciális törvényekben.", "A normavilágosság ezzel egyidejűleg megköveteli, hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, hogy az adott ügyben pontosan melyik jogszabályhelyeket kell alkalmazni, így a módosított törvény immáron világosabban határozza meg a mintaoltalmi eljárás eltéréseit, egy helyen sorolva fel azokat. Tekintettel arra, hogy a használatiminta-oltalom teljes körű vizsgálaton át nem esett bejelentés alapján keletkezik, valamint arra is, hogy ennek az oltalmi formának a vonzereje éppen az eljárás egyszerűségében és gyorsaságában rejlik, a törvényjavaslat szűkebb határidőket határoz meg a szabadalmi törvényben foglaltaknál, és az ügyfél részére kitűzött határidők lehetséges tartamát is rövidebben állapítja meg.", "E korlátozások ugyanakkor nem érintik az eljárásnak az ügyfél mulasztása ellenére való folytatását lehetővé tevő kérelem jogintézményét, valamint az el­sőbbség érvényesítésére vonatkozó eljárási kedvezményeket, amelyek a szabadalmi eljárásban ismert módon továbbra is igénybe vehetőek maradnak.", "A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozásnak azzal az elemével, ami kizárja, hogy ugyanarra a tárgyra nézve szabadalmi és mintaoltalmat lehessen szerezni. A hatályos rendelkezések alapján ugyanis a mintaoltalom és a szabadalmi oltalom még a bejelentések egymásból való származtatása esetén is kizárt, függetlenül attól, hogy a két oltalom adott esetben eltérő oltalmi körrel is megadásra kerülhet. Nem érvényesül ugyanakkor a kettős oltalom tilalma abban az esetben, amikor az ugyanazon a napon benyújtott szabadalmi és mintaoltalmi bejelentések rendelkeznek azonos tárgykörrel, valamint szintén nem kizárt a párhuzamos oltalom fennállása két azonos tárgyú és azonos napon benyújtott nemzeti szabadalmi bejelentés és az európai és a nemzeti szabadalmak viszonylatában sem.", "(15.20)", "Az eljárási szabályok világosabbá tétele, valamint a szabadalmi eljáráshoz képest érvényesülő eltérések kidomborítása érdekében a javaslat újraszabályozza és kibővíti a mintaoltalmi bejelentésre, a bejelentési nap elismerésére, valamint a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó szabályokat. A javaslat számos ponton egyszerűsíti a mintaoltalmi eljárás szabályait, ezáltal is lehetővé téve a minél gyorsabb jogszerzést. A javaslat bevezeti a szabadalmi eljárásból ismert, írásos véleménnyel kiegészített, újdonságkutatási jelentéshez hasonló, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kérelemre elkészített oltalmazhatósági vélemény igénylésének lehetőségét. Az oltalmazhatósági vélemény megfelelően ellensúlyozhatja a használatiminta-oltalom rész­­legesen vizsgált jellegét, azaz az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatának hiányát. A szabadalmi eljárásban 2005 óta érhető el ez a lehetőség a bejelentők részére, és a tapasztalatok alapján hasznos segítséget nyújt az oltalomszerzési stratégia kialakításához.", "A mintaoltalmakkal összefüggő jogérvényesítési eljárások, vagyis a mintaoltalmi perek kapcsán olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek egyszerre szolgálják az eljárások konzisztenciájának erősítését és gyorsítását, egyszersmind hozzájárulva a jogbiztonság fokozásához. Ennek keretében a javaslat elsőként előírja, hogy a bitorlási pert fel kell függeszteni, ha a mintaoltalommal kapcsolatban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek, és ezt kellő időn belül igazolják.", "Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a már ismertetett oltalmazhatósági vélemény intézménye várhatóan csökkenti majd a visszaélésszerű jogérvényesítés kockázatát, hiszen aki ilyennel rendelkezik, az vélhetően nem a vizsgálat hiányára alapozza az oltalom fennállását. A javaslat nem változtat ugyan a bitorlási és a megsemmisítési eljárás fórumának elkülönülésén, ugyanakkor a bifurkáció főszabályát áttörő kivételt jelent a javaslat azon rendelkezése, amelynek alapján a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben a bíróság az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak, a keresetet elutasítja.", "Jelen törvényjavaslat nemcsak a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítását célozza, hanem a használatiminta-oltalom bitorlása büntetőjogi fenyegetettségének megszüntetésével a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását is. Ez azért szükséges, mert sem a jogérvényesítési tapasztalatok fényében, sem jogpolitikai megfontolások alapján nem indokolt az oltalomképességi feltételek érdemi vizsgálata nélkül megszerzett kizárólagos jog megsértése esetére a büntetőjogi szankció fenntartása. A büntetőjogi fenyegetettség megszüntetése nem jár a polgári jogi eszköztár csorbulásával, ugyanakkor megfelelően tükrözi, hogy a megadott használatiminta-oltalom az oltalmi idő különbségétől eltekintve sem feleltethető meg teljesen a szabadalom jogintézményének.", "A javaslat egyúttal a félvezető termékek topográfiájára vonatkozó oltalom kapcsán is megszünteti a büntetőjogi fenyegetettséget, tekintettel ennek az oltalmi formának a gyakorlatban szinte teljes mértékben kiüresedett jellegére, és arra, hogy ebben az esetben nincs sem nemzetközi jogi, sem uniós jogi kötelezettség a büntetőjogi védelem fenntartására.", "Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy a hasz­nálatiminta-oltalmi szabályozás jobban megfeleljen a felhasználói közösség igényeinek. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az iparjogvédelem ezen oltalmi formájának a nemzeti vállalkozásfejlesztésben és gazdaságélénkítésben betöltött szerepe növeléséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot - annak megvitatását követően - a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)"]}