Farkas Gergely (Jobbik)

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden­nel egyetértek, amit Kiss László elmondott, mégis egy más hangvételben szeretném megközelíteni ezt a törvényjavaslatot, mert én tényleg úgy gondolom, hogy egy olyan ügyről van szó, ami pártpolitikán felül áll, és ha már végre egy ilyen, mondhatni, szim­bolikus ügyben viszonylag egységet tud mutatni a Ház, akkor ennek szellemében is közelítsük meg ezt a javaslatot, és próbáljuk a közös pontokat kiemelni az esetleges jogos kritikák megemlítése mellett.

A közös pont egyértelműen Szent László meg­ítélése és annak közös tudata, hogy szeretnénk, ha a mai fiatalok, a mai kevésbé fiatalok, a társadalom job­ban megismerné az ő tevékenységét, jobban pél­da­értékűnek tartaná az ő életét, azokat az erényeket, amelyeket ő felmutatott, mert számos ilyen erény van, ami alapján méltó arra, hogy az idei évet egy em­lékévként róla nevezzük el. Mik is ezek az erények? Négy ilyen kisebb pon­tot gyűjtöttem össze, amelyek értelemszerűen egy­más­sal összefüggésben állnak. Az első a magyar ál­lam megszilárdítása. Trónviszályok és testvérharcok tépázta évtizedek után az ő uralkodásának köszön­he­tő­en a magyar állam megszilárdult, sőt ural­ko­dá­sá­nak második felében már területgyarapodásokat is magunkénak tudhattunk, amely Szent István óta az első ilyenfajta területgyarapodása volt hazánknak.

A második az egyházpolitikai tevékenysége. Az ő uralkodása idején, 1083-ban indult el több korábbi uralkodónak, Szent Istvánnak, illetve Szent Imrének a szentté avatása, valamint Gellért püspöknek és két másik remetének. Ezzel Magyarországot a keresz­tény államok sorában erősítette, az önállóságát adta meg.

A személyes példamutatás is egy olyan erény volt, amely Szent László tekintetében nagyon sok esetben példa lehet számunkra, a lovagi erények, a har­cos, bátor kiállása, ami egyébként ott is meg­nyíl­vánult, hogy évszázadokon át, egészen a második vi­lág­háborúig nagyon sok katonánk a „Szent László, segíts!” kiáltással, felszólítással vonult csatába. Ilyen szinten megmaradt az ő öröksége.

De példaként lehet felhozni az erkölcsösségét, elvhűségét, hazaszeretét, a hit fontosságát az éle­té­ben, amelyet nem szavak szintjén, hanem sokkal in­kább a gyakorlatban is bemutatott. Tehát számos olyan érték, erény van az életét, jellemét tekintve, amelyre méltán tekinthetünk példaként.

Negyedikként a nemzetközi kapcsolatok meg­erő­sí­tése, ami a lengyel édesanyától a horvát roko­non keresztül számos más egyébben is meg­nyíl­vá­nult, és ezeket szerencsére ő nagyon ügyesen aknázta ki hazánk előrejutása, hazánk fejlődése szem­pont­jából.

(11.10)

Jómagam voltam az, aki a Házbizottság ülésén múlt héten, amikor először hallottunk erről a kezdeményezésről, javasoltam, hogy az ügy szimbolikus voltára tekintettel ötpárti benyújtásra kerüljön sor. Nagyon örülök, hogy ehhez a benyújtók hozzájárultak, így részemről a Jobbik-frakció nevében ez már megtörténhetett. Bízom benne, hogy a többi ellenzéki frakció is fog csatlakozni ehhez a javaslathoz, és ilyen szinten egy ötpárti egységes javaslattal tudjuk megjeleníteni a közös pontokat, hogy mindannyian szeretnénk, hogy Szent László-emlékév legyen az idei év.

Ugyanakkor zárójelben nekem is el kell mondanom, jómagam is sajnálom, hogy ilyen megkésve kerül sor e javaslat elfogadására, kellő előkészítés folyamán ez már múlt év végén megtörténhetett volna. Önkritikával azért nem tudok élni, mert számos esetben nyújtottunk be emlékévre vonatkozó javaslatot, amit sajnos nem fogadott el a kormánypárt. Úgy gondolom, nem rajtunk múlott, hogy ez a kezdeményezés nem időben lett elfogadva.

Tényleg az időkeret korlátos voltára tekintettel csak néhány apróság egy-két szó erejéig, a javaslat konkrét szövegét érintően. Sajnálom, hogy bár Szent László esetében az ő keresztény hite is fontos volt és példaértékű számunkra, nincs a javaslatban a keresztény egyházakra való utalás, az azokkal való szoros kapcsolatra nincs hivatkozás. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk. Bízom benne, hogy ha a szövegben ez nem is szerepel, a gyakorlatban így fog megvalósulni, hogy a keresztény egyházak is be lesznek vonva ebbe az emlékévbe, és az ő támogatásukkal, közös szervezésekkel, segítségükkel minél több emberhez tudunk eljutni.

Szintén nagyon fontosnak tartom a fiatalok megszólítását. Bízom benne, hogy prioritást fog élvezni a Szent László-emlékév gyakorlati megvalósulásának kivitelezésében. Illetve talán az is fontos lenne, mint ahogy minden más emlékév esetében, hogy egy-egy konkrét napot is hozzárendelnénk ehhez az emlékévhez. Tudjuk nagyon jól, hogy az ’56-os emlékév esetében október 23-a nyitásként, Nagy Imre kivégzésének évfordulója, június 16-a zárásként szerepel, az Arany János-emlékév esetén az ő születésének dátuma volt, amikor számos rendezvénnyel megemlékeztek országszerte. Itt is érdemes lenne egy ilyet találni.

Összességében tudjuk támogatni ezt a javaslatot, örülünk a javaslatnak, a megkésettsége ellenére is. Engedjék meg, hogy zárásként Prohászka Ottokár szavaival méltassam Szent Lászlót: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté, a kereszténység ezen túl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)