Alexov Lyubomir

ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr.Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a házszabály 44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság pozitívumként értékelte, hogy az anyanyelvhasználat biztosítása a törvényjavaslatban már az alapelvi rendelkezések között megjelenik, és emellett a büntetőeljárásban részt vevő személyek joggyakorlására vonatkozó általános szabályok között a 78. §-ban külön is szabályozza a nyelvhasználat részletes feltételeit.

A javaslat a nyelvhasználat körében a nemzetiségeket külön is kiemeli, amikor arról rendelkezik, hogy a Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjait a nemzetiségi anyanyelv használatának joga megilleti. Előrelépésnek tekintjük, hogy a részletes szabályok között a törvényjavaslat kiemeli: lehetőleg a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező tolmácsot szükséges biztosítani a nemzetiségi anyanyelvüket használóknak is. Bízunk benne, hogy ez nemcsak elvi lehetőséget jelent majd, hanem a gyakorlatban is biztosított lesz a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező tolmács igénybevétele minden esetben. Meggyőződésünk, hogy az igazságszolgáltatási, önkormányzati és egyéb hatóságok esetében a nemzetiséginyelv-használat fogadására és az ügyintézésben történő alkalmazására való hajlandóságot erősíteni, ösztönözni kell, ehhez pedig a nemzetiséginyelv-használatra való képességet is meg kell teremteni.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága álláspontja szerint a büntetőeljárásról szóló T/13972. törvényjavaslat nemzetiséginyelv-használatra vonatkozó rendelkezései a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésének anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásaival összhangban vannak, emellett a törvényjavaslat figyelembe veszi továbbá az 1999-ben ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját is.

A T/13972. büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat a feltételes adatközléssel kapcsolatos rendelkezéseivel egy új jogintézményt vezet be, amely lehetővé teszi, hogy az ügyészség, illetve az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság és a rendőrség előkészítő eljárás során eljáró szervei meghatározott adatkezelői szervektől, így a nemzetiségi önkormányzati szerv­től egy jövőbeni feltétel bekövetkezése esetén adatokat kérhessenek.

A feltételes adatközlés teljesítésének gyakorlati megvalósítását ezért még nem lát­juk pontosan, de megnyugtató számunkra, hogy a javaslat 266. § (6) bekezdésének utaló szabálya alapján lehetőség van arra is, hogy a megkeresett nemzetiségi önkormányzat vagy annak szerve a feltételes adatközlés teljesítésének akadályát közölje, illetve adott esetben a büntetőeljárást lefolytató hatósággal való együttműködéssel ezeket a megkereséseket a nem­zetiségi önkormányzatok szervei teljesíteni tudják.

Összességében elmondható, hogy a T/13972. büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkével, a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel, valamint a nyelvi jogokat illetően a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettséggel összhangban a hazai nemzetiségek törvényes joggyakorlásának kérdését rendezi.

A bizottság a törvényjavaslatnak a házszabály 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésében megjelölt rendelkezéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek is. A bizottság módosító javaslatokról nem foglalt állást, illetve további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg, ezért a bizottság a részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújt be. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. III. hó 28-án lezárta.

A bizottság mindezek alapján javasolja, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)