{"cycle": 40, "id": "231-74", "date": "2017-06-06", "ulnap": 231, "seq": 74, "speaker": "Rétvári Bence (KDNP)", "p_azon": "r023", "faction": "KDNP", "kind": "kérdés megválaszolva", "role": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása K/15903 Miért csökkentették a fogyatékossággal élők munkavégzésének díjazását? Ön szerint elfogadható, hogy egy törvénymódosítás miatt valakinek 60%-kal csökkenjen a fizetése?", "iromany": "K/15903", "duration_s": 142, "position": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "chars": 2387, "paragraphs": ["DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormánynak a törvénymódosítással az volt a célja, hogy minél többekhez juthasson el, minél több fogyatékos ember számára teremtődjön meg a foglalkoztatás lehetősége. A támogatási szintek nem változtak a törvénymódosítással. Kétfajta szint van. Az egyik a foglalkoztatás esete, ez a klasszikus munkajogi viszonyhoz hasonlító jogviszony, ekkor 100 százalék jár, fejlesztésnél pedig, ami nem egy klasszikus munkavégzés, erre majd a későbbiekben kitérek, ott jár 30 százalék.", "A minimálbér emelkedésével párhuzamosan ezek a juttatások is emelkedtek, mind a 100 százalék emelkedett, mind pedig nyilván annak 30 százaléka is. Hogy ki melyik kategóriába esik, melyik kategória szerinti juttatásra jogosult, azt nem a kormányzat dönti el, hanem egy munkapszichológusi vélemény alapján a munkáltató. Ezt az esetet is megnézve, amit ön is idézett, a Facebookon mi is megnéztük ennek a bejegyzésnek a tartalmát, itt inkább a munkáltatóra lehet panasza az ott leírtak alapján, mert az nyilván nem teljes körű és részletes, és alaposabb tanulmányozást igényel még. De az abban leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy a munkáltató sorolta át az illetőt foglalkoztatási jogviszonyból fejlesztési jogviszonyba, és ehhez, nem tudom, milyen munkapszichológusi véleménye volt vagy nem volt.", "A mi szándékunk a bővítés volt, ehhez bővülő forrásokat is biztosítunk évről évre. Az egy órára jutó támogatás mértéke is a korábbi 744 forintról 895 forintra emelkedett a munkafoglalkoztatás esetén. Ha a többletforrásokat nézem, 2016-ban, ’17-ben is újabb és újabb milliárdok kerültek ide. 2010-ben 3 milliárd forint volt ennek az alapja a költségvetésben, most 4,6 milliárd forintra emeltük, még a minimálbér-emeléssel párhuzamosan 238 millió forintot. Tehát ez a 3 milliárdos keretösszeg 1,9 milliárddal emelkedett, pontosan azért, hogy minél többen minél nagyobb juttatásokat kapjanak.", "Ha pedig valakivel egy egyedi munkáltatói döntés révén azt közlik, hogy kevesebb a juttatása, akkor tegyen panaszt. Megvan az a mechanizmus, amivel ezt ki lehet javítani, mert az akkor egy jogtalan döntés. Ha valakinek a munkája teljes értékű volt tavaly, akkor idén is teljes értékű, a finanszírozása pedig magasabb mértékű. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}