karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Szabó Tünde

2017-05-31 · 230. ülésnap · felszólalás · 9:49 · Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/15777 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról

Szöveg8 159 karakter · 17 bekezdés · JSON

DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Urak, Hölgyek! A magyar kormány, mint tudjuk, 2010 óta fokozott figyelmet fordít a sporttámogatási rendszerre, éppen ezért egy új támogatási rendszert dolgozott ki. Ennek alapján 2011. július 23-ától bevezetésre került a látvány-csapatsportágak társaságiadó-kedvezményi támogatási rendszere is. Ettől az időponttól pályázhatnak az öt látvány-csapatsportág hivatásos sportszervezetei és az országos sportági szakszövetségek taotámogatásra.

Ezt követően 2013-tól kialakítottuk a kiemelt sportágak támogatási rendszerét, amelybe 16 olimpiai sportág került be. Ez a fejlesztési-támogatási rendszer biztos alapokat teremtett a kiemelt sportágfejlesztés szempontjából a szövetségek részére, elősegítve a magyar sport kiszámítható fejlődését. Olyan konstrukció került kialakításra, amelynek lényege a programalapú finanszírozás.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezt követően a sportszakmai szempontokat figyelembe véve további intézkedésként létrehozásra került a felzárkóztatási alap. Ebből a keretből a kiemelt sportágak közül kimaradt, de sportszakmai szempontból nagyon fontos további 24 sportág részesülhet. Ez a hármas sportági támogatási rendszer jól működik, a programok és sportágfejlesztési tervek szakmai alapokon keresztül válnak támogathatóvá. A látvány-csapatsportágba tartozó szervezetek, ahogy hallhattuk is, az utánpótlás-nevelési feladatokra, képzésre és versenyeztetésre, személyi jellegű ráfordításokra, tárgyieszköz-beruházásokra, valamint létesítményfejlesztésekre és felújításokra igényelhetnek támogatást a tao által.

Képviselő úr is említette, hogy a támogatási rendszer indulása óta több mint 10 ezer sportágfejlesztési program került elbírálásra. Ez is azt mutatja, hogy milyen nagy igény van rá. Ennek eredményeként az érintett öt látvány-csapatsportágban az elmúlt öt évben 155 ezer fővel nőtt az igazolt versenyzők száma, ami nagyon jelentős, hiszen 72 százalékos növekedést jelent. A támogatási rendszernek köszönhetően az új és a felújított létesítmények száma jelentősen megnőtt, olyan sportolási körülményeket biztosítva ezzel az élsport, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport részére, ahol minden generáció méltó körülmények között sportolhat.

Amikor a magyar kormány 2016-ban áttekintette a sportirányítási és támogatási rendszert, megállapította, hogy a látvány-csapatsport rendszere rendkívül pozitív hatásokat eredményez, és a sportfinanszírozás egyik alappillérévé vált.

(11.00)

Ezért is kezdeményeztük az Európai Bizottságnál a taorendszer további folytatását, amelyre vonatkozóan a Bizottság, átfogó vizsgálatát követően idén márciusban döntött, és engedélyezte a tao sporttámogatási rendszer további hat évvel történő meghosszabbítását. Ez a döntés is azt jelenti, hogy nemzetközi szinten is elismerték a tao támogatási rendszer fontosságát, és azt is, hogy a hazai jogszabályok illeszkednek az uniós követelményrendszerhez.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány 2017. január 1-jétől módosította a sport irányítási rendszerét, és ezzel párhuzamosan hangsúlyozta a támo­ga­tás­felhasználások ellenőrzésének fontosságát. Ennek érdekében a sportért felelős államtitkárság úgy alakította át szervezeti struktúráját, hogy külön támogatási és kontrolling főosztályt hozott létre, amelyen belül külön osztály foglalkozik a látvány-csapatsport támogatásaival, így biztosítva az országos sportági szakszövetségekkel mint ellenőrző szervezetekkel közösen a rendszer hatékony működését.

A magyar sportrendszer vizsgálata során a sportágak körében is módosításokat tartottunk szükségesnek, és ennek értelmében szervezzük a 2020-as tokiói olimpiai programba bekerült karate sportág átminősítését a felzárkóztatási sportágak közül a kiemelt sportágak közé, hiszen az elmúlt évek eredményei alapján a sportág éremesélyes sportolókat készíthet fel a következő olimpiai ciklusban. Ezzel párhuzamosan a törvénymódosítás azt is kezdeményezi, hogy a röplabda sportág a kiemelt sportágak közül a látvány-csapatsportágak közé és ennek megfelelően a támogatási rendszerébe kerüljön át.

2011-ben, a taotörvény megalkotásakor a röplabda sportág szervezetileg és eredményességi szinten is jelentős elmaradást mutatott, de az elmúlt években a kiemelt sportágfejlesztés és az utánpótlásprogramok eredményeként a sportág jelentős fejlődést tudott felmutatni. Ugye, mint tudjuk, a női válogatott megnyerte az Európa-ligát, és egymás után kétszer, 2015 után az idén is kijutott az Európa-bajnokságra. Emellett a klubcsapatok szintjén is sikerült a nemzetközi vonalra belépni.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy jelenleg már 210 klubban működik röplabdaszakosztály, és az iskolai rendszeren belül 1200 röplabdacsapat van országszerte. Így mintegy 14 500 gyermek űzi a sportágat szervezett keretek között. Ez is mutatja, hogy az utánpótlás-korosztály nevelésére a sportág vezetése kiemelt hangsúlyt fektet, és ezzel párhuzamosan nő a sportág népszerűsége, emelkedik a mérkőzések nézőszáma, ami jelentősnek mutatkozik a vidéki bázisok tekintetében is.

Mindemellett a kormány fokozott figyelmet fordít arra, hogy a magyar jogrend összhangban álljon az Unió által megszabott rendelkezésekkel, így a törvénymódosítás egyes elemeit, mint a hivatásos sportoló fogalmának tisztázását, a gazdasági tevékenységet végző szervezetek esetében alkalmazandó eljárást vagy éppen az összeszámítási szabályok pontosítását összhangba kell hozni az uniós szabályokkal. Ennek megfelelően a törvénymódosítással érintett hivatásos sportoló fogalma a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott definíción alapszik, amelyet kiegészít az Európai Unió általános csoportmentességi rendeletében foglaltakkal.

A korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény fogalmának vizsgálata uniós versenyjogi szempontból szintén szükséges, hiszen amennyiben a támogatás igénybevételére jogosult szervezet uniós versenyjogi értelemben vett vállalkozásnak minősül, alkalmazni kell a csoportmentességi rendelet idevonatkozó rendelkezéseit is. Ugyanezen megfontolásból kell kibővíteni az adott jogcímre nyújtott és a kiegészítő támogatást érintő összeszámítási szabályokat a tárgyieszköz-beruházás, felújítás jogcímen túl a személyi jellegű ráfordítás és a képzés jogcímek vonatkozásában.

Mindemellett a törvénymódosítás az építkezési beruházásokkal kapcsolatos szabályozási kört is érinti. Mint ahogy önök előtt is ismeretes, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza az állami és helyi önkormányzati ingatlanok esetében betartandó szabályokat. Ennek értelmében az ezen ingatlanokon tervezett beruházásoknál kérdések merülhetnek fel a taotörvény 22/C. §-ában előírt üzembe helyezéssel, valamint a sportcélú hasznosítással összefüggő szabályok érvényesítésénél. Ezt segíti elő a javaslatban előterjesztett, a hasznosításról és üzembe helyezésről szóló megállapodás, valamint a tervezett beruházások megvalósítását szolgálja a (8) bekezdésben előírt üzembehelyezési kötelezettség előírásának pontosítása is.

A módosítás az uniós joggal való összhangot biztosítja, tekintettel arra, hogy amennyiben a támogatás kedvezményezettje uniós versenyjogi értelemben vett vállalkozásnak minősül, úgy az állami támogatási szabályokat kell alkalmazni. Azt, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak minősül-e, minden esetben a jogalany tevékenységének jellege alapján kell megítélni. Ennek értelmében a látvány-csapat­sport­ágak országos szakszövetségei, az amatőr sportszervezet és a fejlesztések érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére nyújtott támogatásnál az egyes jogcímek pontosításra kerülnek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás elsődleges célja a jelentős fejlődést és eredményeket felmutató röplabda sportág beemelése a látvány-csapatsportágak közé. Ezen túlmenően pedig az uniós jogszabályokkal szükséges jogharmonizációs és értelmezési szabályok technikai pontosítását tartalmazza. Ennek megfelelően a magyar kormány támogatja a T/15777. számú törvényjavaslatot, amelyhez ezúton kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Szabó Tünde — 2017-05-31, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/230-28.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-230-28,
  title = {Dr. Szabó Tünde — 2017-05-31, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/230-28.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}