Bartos Mónika (Fidesz)

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Balkánt nem kímélték a történelem viharai, sőt ma is olyan folyamatokat láthatunk, figyelhetünk meg, amelyek destabilizálják a térséget. Ezzel párhuzamosan több nagyhatalom is jelen van és aktív a Balkánon. Sok feszültség nehezíti a mindennapokat. Ugyanakkor a Balkán stabilitása az egyik elengedhetetlen kulcs Európa biztonságához.

Mindeközben Magyarország Szerbiával történelme eddigi legjobb kapcsolatát alakította ki az ott élő délvidéki magyarság javára. Szerbia különleges helyet foglal el kapcsolatrendszerünkben, hiszen a magyar szomszédság nemzet- és biztonságpolitikai, valamint külgazdasági törekvések homlokterében áll.

A kialakult jó kétoldalú együttműködésnek megfelelően mind politikai, mind pedig kormányzati szinten gyakoriak a magas szintű találkozók. A számos együttműködés sorba vételét azért sem kezdem el, mert néhány hónappal ezelőtt nekem volt alkalmam a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztéséről szólni, így akkor néhány rövid és igazán csupán vázlatos kitekintést tudtam tenni.

Ha a Balkán helyzetét és geopolitikai jelentőségét, valamint Magyarországgal való kapcsolatrendszerének összetettségét együtt szemléljük, érthető, hogy Magyarország miért támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását: nekünk és Európának elemi érdeke, hogy az EU-s bővítés folytatódjék a Balkánon.

Hogyha a történelem viharainak kíméletlenségén végigtekintünk, az EU abban a vonatkozásban példátlan siker, hogy fennállása során nem volt háború a tagállamai között. Természetesen nekünk az is érdekünk, hogy a Szerbiában élő kisebbségek minél szélesebb jogkört harcoljanak ki maguknak az uniós csatlakozási tárgyalások során.

Ahogy államtitkár úr is szólt róla, Szerbia és az Európai Unió között 2014. január 21-én kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. A XXVI. Oktatás és kultúra fejezet azonban nem kerülhetett napirendre a 2016. decemberi tárgyalási fordulón, mert Horvátország és Bulgária fenntartásokat fogalmazott meg. 2016. december 23-án következett be fordulat, hiszen Belgrádban aláírták azt a megállapodást, amely az egyes tankönyvek horvát nyelvre történő fordításának rendjét szabályozta.

Horvát értékelés szerint ezzel Szerbia megteremtette a feltételeket a csatlakozási fejezet tárgyalására. Így a 35 fejezetből jelenleg 6 megnyitott és 2 az ideiglenesen lezárt témakör.

Mi is, Magyarország is jelentős érdeklődéssel követtük és követjük nyomon ezeket az eredményeket, mert Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Szerbia megfelelően teljesítette a XXIII. Igazságszolgáltatás és alapjogok fejezet megnyitásához támasztott feltételeket, köztük is a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását.

Miután mind a magyar, mind a horvát elvárások teljesültek a közösségeinkkel kapcsolatban, indokoltnak és kimondottan érdekünknek tartom, hogy a most beterjesztett megállapodást Magyarország aláírja. Kérem ehhez képviselőtársaim támogatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)