Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ha megengedik, röviden reagálnék a vitában elhangzottakra. Összefoglalóan, én örömmel állapíthatom meg, hogy a hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy stratégiai jelentőségű cégek megvásárlása állami feladat, és egyetértett ilyen értelemben a kormány által beterjesztett törvényjavaslat főbb irányaival.

Mindenkit megnyugtathatok, hogy a kormány által követett hiánycsökkentés és államadósság-csökkentés a javaslat elfogadása esetén is megvalósul. Ezzel át is tértem Szakács László képviselő úr felvetéseire, megerősíthetem ismét, hogy a benyújtott javaslat az európai uniós módszertan szerinti hiányt nem érinti, mivel értékbecslés alapján, piaci áron történik eszközök megvásárlása, így az állami vagyon bővül. Az uniós elszámolási szabályok szerint tehát az uniós módszertan szerinti hiány nem növekszik.

Ami az államadósságot illeti, trükkök nélkül az Eurostat nyilvános adatai alapján, tehát az Unió statisztikai szervének nyilvános adatai alapján az elmúlt három évben a magyar államadósság folyamatosan csökkent. A nyilvános, 28 országra vonatkozó adatok alapján ezt mindössze három ország tudta teljesíteni: Lettország, Ausztria és jelentem: Magyarország. Tehát az elmúlt évek gyakorlatát tekintve azt gondolom, hogy a tapasztalatok pozitívak, és a kormány úgy terjesztette be az önök előtt lévő költségvetési törvény módosítását, hogy az államadósság csökkentését az idei évben is folytatni kívánja. Hozzá kell tegyem, hogy az új Országgyűlés 2010 után olyan jogszabályi környezetet alkotott, amely kétharmados többséggel biztosítja azt, hogy a mindenkori kormány olyan költségvetési javaslatot készítsen és hajtson végre, amely az államadósság csökkentését eredményezi.

(21.30)

Ezt a szigorú szabályt kell mindaddig követni, amíg az államadósság GDP-arányos mértéke az 50 százalékot el nem éri. Hangsúlyozom, alaptörvényi és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, kétharmados törvényi rendelkezésekről van szó.

Képviselő úr említette, hogy az első módosításról van szó, és örömteli dolog, hogy a 2013-as évhez képest még csak az első módosításról beszélhetünk. Engedjék hát meg, hogy felidézzem, hogy 2013-ban az első két módosítás szintén stratégiai jelentőségű cég, az E.ON megvásárlásával volt kapcsolatos, és a többi törvénymódosítás is, azt gondolom, olyan változtatásokat fogalmazott meg, amelyek mind az állami vagyon bővítése szempontjából, mind például a pedagógusbér-emelés szempontjából, az állam egésze szempontjából kedvező változtatásokat tartalmazott.

Visszatérve a konkrét fölvetésekre, képviselő úr a szén-dioxid-kvóta felhasználásáról érdeklődött, és Schmuck Erzsébet képviselő asszony is erre irányította a figyelmet. Mindenkit meg szeretnék nyugtatni a tekintetben, hogy a szén-dioxid-kvóta bevételeiből Magyarország a közösségi szabályokkal összhangban zöldberuházási kiadásokat finanszíroz a közösségi szabályokban meghatározott mértékben. Természetesen ezek a zöldberuházások más forrásokból is finanszírozhatóak, így emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az uniós programokon belül a környezet és energia operatív program vagy energiahatékonysági operatív program, ami az új időszakot illeti, szintén jelentős forrásokat különít el zöldberuházási célokra.

Képviselő úr azt a dilemmát veti föl, hogy szabályozás vagy tulajdon útján célszerű az árakat kordában tartani. Én azt gondolom, hogy szabályozás és tulajdon útján. Emlékeztetnék arra, hogy számos olyan stratégiai, akár gázterületen működő cég értékesítésére került sor a korábbi időszakban ? a Főgáz esetében 1997-ben ?, ahol a stratégiai cégeket más állami cég vásárolta meg. Tehát számomra egy logikai kérdés, hogy vajon miért éri meg, miért logikus az, hogy egy más ország állami tulajdonban tart cégeket. Azt gondolom, hogy a válasz egyértelmű: ezek a stratégiai cégek lokális vagy abszolút monopóliummal bírnak, ezért nemzetstratégiai jelentőségű az, hogy ezek a cégek állami tulajdonban legyenek, és ahogy Z. Kárpát Dániel képviselő úr fogalmazott, a tulajdonos ne kapcsolhasson le egy gombot, veszélybe sodorva stratégiai területeken az állam egészének, állampolgároknak, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak a feladatellátását. Tehát azt gondolom, hogy a kormány e tekintetben azt az utat követi, amelyet számos európai országban jó példaként láthatunk: szabályozás és tulajdon útján kíván gátat szabni az energiaáraknak.

Képviselő úr szintén kvázi dilemmaként veti fel azt, hogy alacsonyabb árak vagy energiahatékonyság. A válaszom az, hogy alacsonyabb árak és energiahatékonyság. Mind a két területen a kormányzat, azt gondolom, számos lépést tett. A rezsicsökkentések számadatait pontosan ismerik, és az energiahatékonysági források felhasználását például az említett 2014-2020 közötti európai uniós források tervezett felhasználásánál is nyomon követhetjük.

Ami a számszaki kérdéseket illeti: a benyújtott javaslat egyértelműen megfogalmazza, hogy miért, milyen célokra kerül sor forrásjuttatásra. Nincsen ellentmondás a számokban. A Főgáz részvényeinek megvásárlása két ütemben történt, egyrészről a korábbi német tulajdonostól, másrészről a fővárostól kerültek ezek a részesedések megvásárlásra, az abszolút összeget pedig korrigálja az, hogy a Gáz Tranzit Zrt. MVM-nél lévő részesedésének egy része közvetlenül az államhoz kerül át a benyújtott törvényjavaslat általános indokolásában megfogalmazottak szerint, uniós jogszabályi követelményeknek való megfelelés miatt.

A törvényjavaslat benyújtása óta eltelt időben a Magyar Gáz Tranzit Zrt. részesedésének megvásárlásánál kisebb korrekció vált szükségessé. Már itt jelzem a tisztelt Ház részére, hogy e tekintetben várhatóan a javaslathoz egy módosító indítvány kerülhet benyújtásra.

Képviselő úr felhívta a figyelmet arra, hogy azon forrásokat, amiket a módosító javaslat stratégiai cégek felhasználásaira kívánna fordítani, akár tartozásállomány-csökkentésre is lehetne fordítani. Itt ki kell emeljem a tisztelt Országgyűlés előtt lévő, jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amely pont erre a célra 60 milliárd forintos összeget különít el az esetben, ha az érintett intézmények pénzügyi fenntarthatósági gazdálkodása javul, tehát olyan átalakításokra kerül sor, amely meggátolja az államadósság vagy a tartozásállomány növelését.

Itt példaként azt kell említsem, hogy az önkormányzati területen is az az adósságtól való megszabadítás, amely több lépcsőben megvalósult, úgy biztosította a helyi önkormányzatok felelős gazdálkodását, hogy az adósság átvállalása mellett az adósság újratermelődését megakadályozó szabályok léptek életbe. A lényeg tehát: megnyugtathatom képviselő urat a tekintetben, hogy a költségvetési szervek tartozásának csökkentése érdekében a kormány konkrét intézkedéseket és ehhez szükséges forrásokat kíván biztosítani a jövő évi költségvetésben.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr megjegyzései kapcsán fontosnak tartom leszögezni azt, hogy a jövő évi költségvetési javaslat nem veszi el a rezsicsökkentés értelmében a háztartásoknál lévő megtakarításokat, biztosítja, hogy ezek a jövő évben is érvényesülhessenek. De ami a beterjesztett javaslat lényegi kérdéseit illeti, ismétlem: az összes vételi döntés mögött érdemi értékbecslés szerepel, ezek az értékbecslések biztosítják azt, hogy tényleges piaci áron és ne efölött kerüljön sor a részesedések megvásárlására.

Ami pedig a gazdaságpolitikai irányultságot, a vagyonpolitikai irányultságot illeti: a 2010-ben megválasztott Országgyűlés a vagyongazdálkodási területen is új jogszabályokat fogadott el. Én azt gondolom, hogy ez az új jogszabályrendszer kell hogy az alapja legyen a korábbihoz képest felelősebb állami vagyongazdálkodásnak.

A gazdaságpolitika pedig, azt gondolom, hogy a tekintetben egységes, úgy valósult meg az elmúlt években egy jelentős államháztartási konszolidáció és került ki Magyarország a túlzottdeficit-eljárásból 9 év után, úgy valósul meg a nemzetközi szervezetek számadatai alapján az adósságcsökkentés, hogy ez nem az állami vagyon felélésével valósul meg, nem abból van az államnak pénze, hogy kiárusítja a családi ezüstöt, hanem pont az ellenkező folyamatot biztosítja.

Tehát azt gondolom, hogy az adósság csökkentése és a hiány csökkentése az állami vagyon bővülése mellett valósulhatott meg, és ez páratlan érték Európában. Ez az az gazdaságpolitika, amelyet a 2010 óta megválasztott kormányok követni szándékoznak, és ennek a lenyomatát láthatjuk a most önök előtt lévő költségvetési javaslatban.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony fölvetéseit illetően meg kell erősítsem azt, hogy az energiahatékonyság céljaira nemcsak a szén-dioxid-kvóta bevételei állnak rendelkezésre, hanem ahogy a költségvetési törvényben vagy a zárszámadási törvényben láthatjuk, számos további források állnak rendelkezésre energiahatékonysági célokra.

Kiss László képviselő urat illetően engedjék meg, hogy idézzem képviselő úr szavait. Képviselő úr is azt mondta, hogy lehet hatékony az az irány, amit a kormány javasol. Én ebben látom azt, hogy a vitában hozzászóló összes frakció képviselője alapvetően egyetértett a javaslattal. Engedje meg, képviselő úr, hogy megpróbáljam idézni azt, amit ön mondott: sokba kerülhet a vásárlás, hiszen az a cél, hogy elérhető árú legyen a szolgáltatások összege, elérhető árúak legyenek a szolgáltatások, ne mozogjanak az árak az egekbe. Én azt gondolom, hogy ha statisztikai számokat nézünk, akkor 2010 után pont az volt a kormány célja, hogy ne menjenek az árak az egekbe, ne valósuljanak meg olyan áremelések, mint amit a korábbi időszakban láthattunk, és ez a beterjesztett javaslat, a Főgáz, illetőleg további cégek állami tulajdonba vétele szintén ezt a szándékot tükrözik.

(21.40)

Képviselő úr azt is említette, hogy a Gázgyári lakótelep problémái a Főgáz privatizációja óta állnak fenn. Azt gondolom, hogy ez a probléma gyökere vagy ez lehet a probléma egyik gyökere. Ha nem történt volna meg 1997-ben ezen stratégiai jelentőségű cég értékesítése, akkor talán ez a probléma nem merült volna fel. Azzal egyetértek a képviselő úrral, hogy a kormányzatnak és a fővárosnak is minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy az ön által említett kiemelt jelentőségű lakótelep állagmegóvása megvalósulhasson.

Végül engedjék meg, hogy Demeter Márta képviselő asszonyhozzászólására reagáljak. Ami a játékadó-bevételek felhasználásának pontosítását illeti, itt a tisztelt Országgyűlés által elfogadott sporttörvény-módosítással hozza összhangba a benyújtott módosítás a játékadó-bevételek felhasználását. Azt gondolom, hogy a cél nemes, az utánpótlás-nevelés támogatása. Hangsúlyozom, itt egy jogi koherenciát megteremtő javaslatról van szó.

A képviselő asszony említette azt, hogy talán a gyermekétkeztetésre kellene többet fordítani. E tekintetben is a tisztelt Országgyűlés asztalán lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslatot idézném, ahol a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat a kormány érdemben növelni kívánja. Amennyiben ezt a tisztelt Országgyűlés elfogadja, akkor a képviselő asszony által említett célra érdemben több forrás fog rendelkezésre állni.

Ami pedig az offshore hátterű cégek működését illeti, ismét emlékeztetni kell arra, hogy 2010 után e tekintetben is új jogszabályokat nyújtott be a kormány a tisztelt Országgyűlés elé, és ezeket az Országgyűlés elfogadta. Tehát ma sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak offshore hátterű cégekkel való kapcsolatra, állami támogatást nem lehet nekik biztosítani (Hegedűs Lorántné: De kapnak!) Állami támogatást nem lehet nekik biztosítani. És amennyiben valakinek konkrét információja van a jogszabályok megsértéséről, azt gondolom, hogy ezt a jogszabálysértést konkrétan jelezni szükséges, és a jogszabálysértést orvosolni kell. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Jelezni fogjuk!)

Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy abbéli bizodalmamat fejezzem ki, látva a frakciók általános támogatását a kormány ez irányú gazdaságpolitikája mellett ? nevezetesen a vagyonvásárlások folytatását, az állami vagyon bővítését, amellett, hogy az államadósság és az államháztartási hiány is csökkenhet ?, abbéli reményemet fejezzem ki, hogy a tisztelt Országgyűlés a benyújtott javaslatot el fogja fogadni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)