{"cycle": 40, "id": "23-271", "date": "2014-11-03", "ulnap": 23, "seq": 271, "speaker": "Schmuck Erzsébet (LMP)", "p_azon": "s769", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/804 Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról", "iromany": "T/804", "duration_s": 400, "position": "jegyző", "chars": 5258, "paragraphs": ["SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több módosítást tartalmaz. A legjelentősebb az állami cégvásárlások miatti 152 milliárdos főösszeg-módosítás. Előrebocsátanánk, hogy az LMP elvben nem ellenzi a közösségi tulajdon növelését a stratégiai szektorokban, az alapvető szükségleteket biztosító szektorokban. Ezt azonban az adófizetők iránti felelősség és megalapozott szakmai háttérmunka mellett kell elvégezni. Magyarul csak olyan átvételt vagy vásárlást lehet támogatni, ami nem aránytalan vételáron történik, és van elképzelés arra nézve, hogy az állami tulajdonban milyen szerepet és hogyan fog betölteni az adott cég, s ezek a tervek nyilvánosak. Ezen feltételek egyike sem teljesült.", "Ráadásul a kormány szerint a 152 milliárd forintot felemésztő államosítás nem növeli a költségvetési hiányt, mert ugyanekkora értékű vagyon kerül hozzá. Ez nem igaz, több okból sem. Józan ésszel is, ha egyszer többet költünk, mint amennyi bevételünk van, akkor növeljük a hiányt. Az, hogy vagyonelemet vásárolunk, nem döntő érv, egyrészt azért, mert mint a MOL-nál vagy az E.ON-gázüzletágnál kiderült, dupla, tripla áron szokott a Fidesz-kormány vásárolni, amit, ha erre szükség lenne, fele-, harmadáron lehet eladni, tehát a hiány nőne. Másrészt a költségvetésből történő egyéb beruházásokat sem vonjuk le a hiányból, még ha értéket is hoznak létre. Ezért sincs elvi alapja annak, hogy ezek a beruházások más elbírálás alá essenek.", "S ha ez nem lenne elég, még a módosítást véleményező Költségvetési Tanács sincs azon az állásponton, hogy ez érintetlenül hagyja a hiányt és az adósságot. Szerintünk 0,5 százalékkal emelkedni fog a pénzforgalmi hiány, és így nem valószínű, hogy csökken idén az államadósság, legfeljebb jelentéktelen mértékben. Így nő a hiány és az államadósság tarthatóságával kapcsolatos kockázat.", "Foglalkozik a javaslat a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelméből származó bevételek újraelosztásával is. Ezen a ponton a pánik és a kapkodás jeleit látjuk a kormányoldalon, nem is indokolatlanul. A kormány által kiírt lakossági energiahatékonysági pályázatok éppen a napokban fulladtak káoszba.", "(21.10)", "Hogy a jelentkezők száma volt túl nagy vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg bizonyult nevetségesen kevésnek, az a végeredmény szempontjából mindegy. Ez már a sokadik kormányzati felsülés a zöldenergia-ágazatban. Arról a szektorról beszélünk, amely egész Nyugat-Európában a munkahelyteremtés szempontjából húzóágazatnak és a gazdasági növekedés motorjának számít. Magyarországon viszont a kormány 2010 óta mesterséges kómában tartja az ágazatot, amely csak egy-egy jelentősebb korrupciós botrány vagy egyéb anomália kapcsán kerül be a hírekbe. Szélerőművek az Orbán-kabinet hivatalba lépése óta nem épülnek, a napenergiás pályázatokat a nyilvánvaló korrupció miatt visszavonták, a családi otthonok energetikai korszerűsítésére pedig négy év alatt egy negyed stadion árát sem sikerült elkülöníteni. Ezt a páratlan sorozatot koronázta meg a mostani kazán-, ablak- és háztartásigép-csere pályázatok befulladása. A kormányzat, amely titokban minden politikai döntés előtt teszteli a társadalom tűrőképességét, most állítólag nem volt felkészülve rá, hogy sokkal többen fognak jelentkezni, mint amennyi embert a rendszer technikai, illetve pénzügyi értelemben ki tud szolgálni.", "Úgy tűnik, Magyarország mégsem teljesít annyival jobban, hogy az állami segítség ne jelentsen nagyon sokat tízezrek számára. Ezért és az elérni kívánt környezetvédelmi, illetve társadalmi cél szempontjából is érthetetlen a kormányzati szűkmarkúság, hiszen a valódi, fenntartható rezsicsökkentés éppen az lenne, ha az otthoni energiafelhasználás csökkentésében nyújtana az állam segítséget a családoknak. Most szokás szerint kapkodva, az utolsó utáni pillanatban törvénymódosítással igyekeznek menteni a menthetőt, felszabadítva a kvótabevételek egy részét arra a célra, amelyre ezek a bevételek eredendően szolgálnának, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére az otthonok energetikai korszerűsítése révén. Az LMP már tavaly felhívta rá a figyelmet, hogy valójában a kvótabevételek száz százalékának ezt a célt kellene szolgálniuk, a költségvetés lyukainak befoltozása helyett, szemben a mostani törvénymódosításban nagylelkűen engedélyezett 50, illetve 25 százalékkal.", "Ha a kormány időben meghallgatta volna az intelmet, nem kellett volna nevetségessé tennie magát az egész ország előtt, a megfelelő forrás nélkül, elégtelen informatikai infrastruktúrával kiírt energiahatékonysági pályázatokkal, és nem kellene szégyenszemre a 2014. év utolsó előtti hónapjában belenyúlnia az adott esztendő költségvetésébe, illuzórikussá téve a költségvetési tervezést és a közpénzköltés fölötti parlamenti kontrollt.", "És ha már az úgynevezett rezsicsökkentés szóba került, láttuk, hogy a kormánynak rendkívül fontos az energiaszámla esetében a számlakép és a számlafelületek kommunikációs felhasználása, javasoljuk, hogy iktassák törvénybe a következő felirat elhelyezését az energiaszámlákon: Tisztelt Állampolgár! Azért kell még mindig ilyen sokat fizetni az energiaszámláért, mert a kormány nem támogatja az otthoni energiafogyasztás csökkentését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)"]}