Rig Lajos (Jobbik)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A men­tő­dol­gozók életpályamodelljére nagyon sok ígéret hang­zott el a kormányzat részéről, amelyekkel, úgy tűnik, rendre becsapták a szolgálat dolgozóit. Pedig nemcsak fizetésemelés tudja pályán tartani a dol­go­zó­kat, hanem egy jól működő életpályamodell be­ve­ze­tése is. Egy ilyen modellben ugyanis tisztán látszik az előremenetel lehetősége, jól lehet vele számolni, világos képet ad arról, hogy belép valaki a szol­gálat­ba, mennyi munkával milyen eredményeket és meg­becsülést tud elérni.

Önök azt ígérték, hogy az orvosok és szak­dol­go­zók terén a mentődolgozók részére is életpálya­modellt vezetnek be. Ez egy arcátlan hazugság volt a kezdetektől, hiszen sem az orvosoknál, sem a szak­dolgozóknál meg sem kíséreltek ilyet bevezetni. Államtitkár úr pedig legutóbb már elmondta, hogy nincs is napirenden. Ennél, a 2016-os ígéretüknél a mentődolgozók arcába hazudtak. Mesés ígéretekből végül is csak egy megalázó, 10 százalékos emelés lett, amelyet Varga Mihály miniszter úr jelentett be, és a hír hallatára sorra nyúj­tották be a szolgálat dolgozói a lemondásukat. A helyzetet tetézi a szolgálat körüli zűrzavar, belső harcok, ráadásul az új főigazgató a jelek szerint is csak címében új, és mögötte a régen leszerepelt káderek ücsörögnek, akik eddig hosszú, évtizedes munkájukkal méltán vívták ki az összes dol­gozó ellenszenvét. Úgy tűnik tehát, hogy a kor­mány az amúgy is nehéz helyzetben lévő mentő­szol­gá­latban tovább növelte a bajt következetlen sze­mé­lyi politikájával és biankó ígéreteivel. Azt pedig, hogy mennyire szükség volna egy tisztességes élet­pálya­mo­dellre, jól mu­tat­ják az átlagkeresetek a szolgá­lat­nál. Az elérhető pót­lékokkal együtt aligha lehet töb­bet keresni például egy gépjárművezetőnek havi nettó 125 ezer forintnál. De kezdő mentőorvosok is alig keresnek 130 ezer fo­rin­tot. Ezen emelni 10 szá­za­lékot nem nagy mu­tat­vány, államtitkár úr. A mentődolgozók túlnyomó több­ségének bére ‑ főként a gépkocsivezetőké, ápoló­ké ‑ el is marad a hazai át­lag­keresettől. Normális bér híján, komoly pálya­el­ha­gyás mellett még csoda, hogy van, aki felüljön a men­tő­autókra, és kivonuljon a betegekhez. Mind­eközben a kormánytól pár üres ígéretre, egy évente be­jelentett új főigazgatóra és a régi slepp életben tartására futja.

Ezek tekintetében kérdezem tehát államtitkár urat: megkapják-e a mentődolgozók a beígért élet­pá­lya­modelljüket? Miért nem számíthatnak a men­tő­dolgozók stabilitásra a munkahelyükön? És mikor fejezi be a kormány vagyis az Országos Mentő­szol­gá­lat főigazgatója és az ő köre a mentődolgozóknak a mindennapos fenyegetését? Várom megtisztelő vá­la­szát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)