Dr. Galambos Dénes (Fidesz)
2017-05-29 · 228. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 3:33Szöveg3 021 karakter · 7 bekezdés · JSON
DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző bakiért elnézést, de azt hiszem, ugyancsak az államtitkár úré ez a törvényjavaslat. Úgy gondolom, hogy rövidíteni fogom az elejét, hiszen már egyszer erre utaltam az előző felszólalásomban, de a lényeget azért végig szeretném mondani.
Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy 2017. május 25-én a Törvényalkotási bizottság az előttünk fekvő törvényjavaslatot megtárgyalta, és a bizottság 24 igen szavazat mellett, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat egyrészt tartalmazza a Mezőgazdasági bizottság részletes vitát lezáró irományát és a túlterjeszkedő módosító javaslatát, valamint a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezéseit is.
(19.20)
A javaslat rögzíti, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. §-ának módosítására, illetve kiegészítésére vonatkozó javaslat célja az, hogy az összerendelési nyilvántartáson keresztül is elérhetők és ellenőrizhetők legyenek a természetes személyek úgynevezett FELIR-azonosítói, amely megkönnyítve az elektronikus ügyintézést elősegíti az élelmiszerlánc-törvény 38/B. § (2/a) bekezdésének érvényesítését. A helyes álláspont ebben az esetben az, hogy a szakbizottság, amely megvizsgálta az előterjesztést, a nyelvhelyességi pontosításokon túl kimondta, hogy az elektronikus ügyintézés előtérbe helyezése elősegíti a feketegazdaság visszaszorítását is, hiszen a sertés, illetve az eladó és a vevő személye az adatbázisban naprakészen nyilvántartott adatok révén egyértelműen és gyorsan beazonosítható. A sertések nyomon követése ezáltal könnyebbé válik a teljes élelmiszerlánc vonatkozásában, ami, azt hiszem, hogy alapvető érdeke az egész rendszer működésének.
Az elektronikus eljárás előírása természetesen nem zárja ki azt, hogy az állattartó meghatározott esetben a meghatalmazott képviselője útján járjon el. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (3) bekezdése szerint természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. E törvényi előírás miatt az elhangzottakat az élelmiszerlánc-törvényben nevesíteni is szükséges.
A Törvényalkotási bizottság saját indítványában rendelkezik többek között arról, hogy a nagy gazdasági kárral járó járványos állatbetegségek, illetve rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén szükségessé válhat a hatósági feladatok ellátásának támogatása. A javaslat alapján az országos főállatorvos rendelkezhet a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételéről a járvány gyors és hatékony megfékezése érdekében.
Az általános vita után a részletes vitában elhangzottakra tekintettel ‑ ideértve a bizottságok kiegészítő véleményét, illetve az összegző jelentést ‑ kérem, hogy tárgyalják meg a törvényjavaslatot és fogadják el. Köszönöm szépen.
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Galambos Dénes — 2017-05-29, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/228-318.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-228-318,
title = {Dr. Galambos Dénes — 2017-05-29, Ismerteti a bizottság véleményét},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/228-318.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}