Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út. Ez nem is lehet kérdés a mi számunkra. A Fidesz mindig is kiemelt figyelemmel tekintett a vidékre, az ott élő emberekre és az ő sorsukra.

(15.20)

Az elmúlt években a vidéki falvak és városok helyzetének javítása érdekében a központi költségvetés ‑ ahogy azt miniszter úr is említette ‑ átvállalta az önkormányzatok teljes adósságállományának kifizetését, olyan költségvetési szabályozási keretet teremtett ezáltal, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást. Elindítottuk a közmunkaprogramot, amely elsősorban ‑ ahogy szintén az expozéban elhangzott ‑ a vidéken élőknek, a kistelepülésen élőknek jelent jelentős segítséget. Felemeltük a minimálbért, és a rendelkezésre álló uniós támogatási források maradéktalan felhasználásán keresztül munkahelyek ezreinek létrejöttét segítettük. A járási rendszer újbóli megteremtésével pedig megerősítettük a vidéki városok súlyponti szerepét. Számos olyan intézkedést hoztunk tehát, amely érdemben javította a vidéki emberek életminőségét, és visszaadta egyben a jövőbe vetett bizalmukat.

Tisztelt Ház! A szocialisták alatt a vidéken élők megismerhették azt, milyen, ha egy kormány lemond róluk. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok útját az iskolabezárások, a vasúti szárnyvonalak felszámolása, a postai szolgáltatás megszüntetése és a reménytelenség szegélyezte. Ilyen helyzetben vettük át az ország irányítását és a települések nagy részének vezetését 2010-ben.

Nagy utat tettünk meg azóta. Ma a lakosság 97 százaléka saját településén működő postán veheti igénybe a szolgáltatásokat. A 2010 és 21017 közötti időszakban 600 kilométer új út épült, és 2100 kilométer közút felújítása fejeződött be, több mint 1100 kilométer vasúti pálya fejlesztése pedig megvalósult ezeken a településeken. Arról nem is beszélve, hogy időközben 1250 kilométer új kerékpárút épült, amely kistelepüléseket is segít összekötni egymással, illetve azon túl, hogy sportolási lehetőséget kínál a helyben élőknek, a munkába járás lehetőségét is adja, és turisztikai szolgáltatásként is igénybe vehető. A tornaterem-építési program keretében 24 vidéki településen kerül sor új tornatermek építésére, a tanuszoda-fejlesztési programnak köszönhetően pedig 24 vidéki településen létesült, illetve épül új tanuszoda.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltoztatás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatás, és ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta. Ma közel 4 millió 300 ezer ember dolgozik Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékra süllyedt. A közmunkaprogramnak és a különböző fejlesztési forrásokból származó beruházásoknak köszönhetően minden egyes megyében nőtt a foglalkoztatás mértéke, a leggyorsabb ütemben egyébként ott, ahol hosszú évtizedek óta alacsony volt a munkavállalói aktivitás. A reálbérek átlagos szinten a családi kedvezmény hatásának számítása nélkül 18 százalékkal, annak beszámításával 22,8 százalékkal nőttek az elmúlt hat évben. Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a gyermeket nevelő családok esetében csaknem háromhavi pluszbért kapnak a munkavállalók.

A gazdaságfejlesztés megyei központjai maguk a megyeszékhelyek. A „Modern városok” program teljesen új keretet adott a városok gazdasági, társadalmi, kulturális, sport- és turisztikai célú fejlesztési elképzeléseihez. A kormány az eddigi megállapodással rendelkező 22 megyei jogú város együttműködésével mintegy 3200 milliárd forint értékben közel 245 projektet tartalmazó fejlesztési programról írt alá együttműködési megállapodást a helyi önkormányzatok polgármestereivel.

Az ipari park fejlesztését mint célt az összes eddigi megállapodásba bevették a helyi önkormányzatok, ebből is látszik, hogy a legnagyobb problémát ez jelenti. Eddig 12 város ilyen típusú fejlesztései részesültek kormányzati támogatásban, összesen több mint 40 milliárd forint összegben. A korábbi fejlesztési ciklusban csupán az uniós támogatások 16 százalékát lehetett gazdaságfejlesztésre fordítani, illetve arra pályázni, most viszont a kormány azt vállalta az új fejlesztési ciklusban, hogy a rendelkezésre álló uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztési beruházásokra fordítja, amelynek legnagyobb nyertesei a vidéki települések, a vidéki gazdálkodók lesznek.

Tisztelt Ház! A Széchenyi 2020 források keretein belül 2010 és ’17 között több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történt fejlesztés uniós forrásokból és hazai költségvetési forrásokból. 1800 milliárd forint jutott a megyék, megyei jogú városok önálló fejlesztéseire, 1230 milliárd forintot költöttünk kizárólag vidékfejlesztési programok támogatására. A legnagyobb mértékű támogatást Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, illetve Hajdú-Bihar megyék kapták. A terület- és településfejlesztési operatív programban közel 1200 milliárd forint fejlesztési forrás járul hozzá az ország uniós szinten legkevésbé fejlett régióinak felzárkóztatásához, amely kiemelt feladat, mindannyiunk közös felelőssége.

A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretösszege mintegy 2750 milliárd forint, amelyből közel 500 milliárd forint jut a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására, közel 70 milliárd forint az energiahatékonyság növelésére, valamint több mint 530 milliárd forint a foglalkoztatás bővítésére. A 2020-ig tartó ciklusban összesen több mint 500 milliárd forint hazai és uniós forrás felhasználására kerülhet sor a turisztikai látványosságok fejlesztése terén.

A kormány 2014-ben döntött arról, hogy két évvel az Európai Unió 2020-as véghatárideje előtt 2018 végéig minden magyarországi háztartás, vállalkozás és közintézmény számára, amely azt igényli, elérhetővé teszi a legalább 30 megabit/szekundum sávszélességet biztosító internet-hozzáférés lehetőségét. (Gőgös Zoltán: Először villany kellene…) Ezzel, tisztelt képviselőtársaim, a legkisebb falvakban élő emberek is be tudnak kapcsolódni a di­gi­ta­lizáció globális folyamatába. (Gőgös Zoltán: Ha van villany.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló vitanap során mindenki meggyőződhet majd arról, hogy mennyit tettek a 2010 óta hivatalban lévő kormányok a magyar vidék fejlődéséért és felemelkedéséért. Azt gondolom, a kormány minden eddigi intézkedése azt bizonyította, hogy a Fidesz, amit a kampányban ígért, betartotta, nemcsak a gazdaságfejlesztés, nemcsak az adócsökkentési program, hanem a vidékfejlesztés területén is. Azok a lépések, azok a kormányzati döntések, amelyek részben a következő európai uniós fejlesztési időszak elosztható forrásainak programjára vonatkoznak, az a kiírási metodika, amely szerint gyakorlatilag nyár végére az uniós támogatással elérhető források 100 százaléka pályázhatóvá válik, és így tervezhetővé válik az önkormányzatok és a vállalkozások számára a következő időszak fejlesztési programja, azt gondolom, ez mind-mind nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan kiszámítható fejlődés, olyan fenntartható fejlődés és fejlesztés induljon meg a magyar vidék településein, amely éppen a kistelepülések megtartóerejét fogja növelni, az ezeken a településeken működő vállalkozások versenyképességét fogja erősíteni, és ezáltal a vidéken élő emberek életminőségét fogja javítani. Ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)