Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képvi­selő úr azzal kezdte a hozzászólását, hogy a széles államtitkári, állami vezetői karból kevesen vannak jelen. Hát, képviselő úr, hadd rögzítsem tényszerűen, hogy a költségvetés vitájában a kormány képviselete mindig biztosított volt, jelenleg három államtitkár van jelen a kormány részéről.

Ha képviselő úr maga mögé néz, akkor az MSZP padsoraiban túl sok képviselőt nem lát. De tényszerűen szeretném rögzíteni, hogy a 2018-as költségvetésitörvény-javaslat vitájában volt olyan időszak, amikor egyetlenegy MSZP-s képviselő sem ült a padsorokban.

Ami a képviselő úr szakmai észrevételeit illeti: engedje meg, hogy a bérek kapcsán elmondjam, hogy mind a belügyi, mind a honvédelmi területen érdemi béremelés indult el, és ez folytatódik 2018-ban is. A rendvédelmi területen átlagos 30 százalékos béremelés valósult meg 2015-től, egy újabb 5 százalékpontos emelés követte ezt 2016-ban, 2017-ben újabb 5 százalékpontos, és amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a jövő évi törvényjavaslatot, akkor egy újabb 5 százalékpontos emelés valósul meg. Ugyanezek a mértékek igazak a honvédelmi területen dolgozó honvédekre is. A rendvédelem területén a béremelés mintegy 58 300 főt érint, a honvédelmi területen pedig 18 300 főt.

Képviselő úr azt mondta, szégyenteljes, hogy a közalkalmazottaknál nincs béremelés. Azt kérem képviselő úrtól, hogy szíveskedjék megnézni az előttünk lévő költségvetésitörvény-javaslatot, illetőleg beszélni azokkal, akiket ez érint. (Dr. Harangozó Tamás közbeszólására:) Képviselő úr, hallom a kérdését. Én tisztelettel azt kérem, hogy olvassa el azt a javaslatot, amiről most vitatkozunk, és akkor megtudja a törvényjavaslatból, hogy a rendvédelmi és honvédelmi közalkalmazottak tekintetében is már megvalósult kétszer 5 százalékpontos béremelés, és ez mintegy 15 500 főt érint.

S engedje meg, képviselő úr, hogy azt is el­mondjam: a bértábla rögzít bérkategóriákat, s azt is tudni kell, hogy a minimálbér és a garantált bér­minimum összegét… ‑ amely a bértábla szerinti szor­zókat határozza meg, nagyobb összeg kerül kifize­tés­re. Az, amit képviselő úr mond, hogy 69 ezer forintos bruttó fizetések vannak, nos, ilyen nincs. A mini­mál­bért, illetve a garantált bérminimumot a végzettség szerint mindenkinek ki kell fizetni, most is ki van fizetve, és jövőre is ki lesz fizetve.

S azt is el kell mon­dani, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum az idén is érdemben emel­kedett, a minimálbér 15 százalékponttal, a garantált bérminimum 25 szá­za­lék­kal, és jövőre ugyanez az emelés a minimálbérnél 8 százalékos, a garantált bér­minimumnál pedig 12 százalékos lesz. Vagyis azok a közalkalmazottak, akik a legalsó bérkate­gó­riákban vannak, mindenképp béremelést ta­pasz­taltak az idei évben, és tapasz­tal­nak a jövő évben is. Ehhez a béremeléshez a köz­al­kal­mazottak területén is a szükséges forrásokat a jö­vő évi költségvetési­tör­vény-javaslat tartalmazza.

A börtönök építésére vonatkozóan: valóban több közbeszerzési felhívás eredménytelennek lett minő­sít­ve a túl magas árak miatt. Itt meg kell jegyezzem, hogy amikor ellenzéki oldalról sokszor a korrupció vád­ja merül fel, mert drága egy beszerzés, akkor azt is nézzük meg, hogy a kormány sokszor pont a köz­pén­zek felhasználásának érdekében ered­mény­te­len­nek minősít beszerzéseket. Képviselő úr, ha keresi a be­ru­házások forrását, akkor azt javaslom, hogy tes­sék szíves megnézni a benyújtott törvényjavaslatot, a fejezeti indoklásokat, és képviselő úr is látni fogja, hogy a fedezet rendelkezésre áll. Tehát a vissza­mon­dás­nak nem olyan jellegű anyagi okai voltak, hogy a költ­ségvetésitörvény-javaslatban, illetve az idei költ­ség­vetésben ne lenne meg a forrás a vonatkozó elő­irányzatokon.

Ami a Honvédelmi Minisztériumot illeti: kép­vi­selő úr említette a GDP-arányos kiadási számokat. Egyrészről a képviselő úr helyesen mondta, hogy 2015 után a GDP arányában egytizedekkel növekszik a Honvédelmi Minisztérium fejezeti kiadási összege. De tegyük a kérdés mellé azt is, hogy vajon a GDP nominálisan hogyan alakul. Amikor képviselő úr a ko­rábbi időszak GDP-arányos költéseit említi, akkor azt is említsük meg, hogy a gazdasági világválság Magyarországot sokkal erősebben sújtotta, mint az európai uniós országok többségét, sőt volt olyan or­szág, amelynek a GDP-je nem csökkent a gazdasági válság idején ‑ elég például Lengyelországra utalni ‑, és azt is meg kell állapítani, hogy pont annak a gaz­dasági bővülésnek köszönhetően, amivel 2018-ban is számolunk, érdemi, bőven 70 milliárd forint fölötti növekedéssel kalkulálunk a HM költségvetésénél, vagyis maga a GDP is növekszik, ami a GDP-arányos kiadások változatlansága esetén húzná fölfelé a ki­adásokat, és ezen túl még a GDP-arányos kiadás is növekszik.

A hatályos kormányhatározat szerint ez 1,79 százalékos értéket érne el, de Lázár miniszter úr épp tegnap jelentette be, a kormány célja az, hogy elérje a GDP-arányos 2 százalékos költést a hon­vé­del­mi jellegű kiadások összege 2024-ben.

Ami a honvédelmi kiadások abszolút értékét illeti: képviselő úr, érdemes megnézni, hogy 2002 és 2010 között mi volt, milyen összegű kiadások voltak, és ehhez érdemes viszonyítani a mostani kiadásokat. S azt is érdemes megnézni, hogy ezen a bőven több mint 70 milliárd forintos kiadási tételen belül a for­rások jelentős része fejlesztésre áll rendelkezésre, és nem a béremelés viszi el ennek a fejlesztésnek a nagy részét.

(8.30)

Azt gondolom tehát, ha akár a Belügyminisztérium költségvetését nézzük és az ön által említett területek fontosságát, mint a börtönépítés vagy a béremelések megvalósítása, akár a honvédelmi fejezet költségvetését nézzük szintén a béremelések, illetve a fejlesztések aspektusából, akkor pont ez a két terület is olyan, ahol jó szívvel lehet támogatni a 2018-as költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)