karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Schmuck Erzsébet (LMP)

2017-05-19 · 226. ülésnap · felszólalás · 5:36

napirendi pont: Általános vita folytatása és lezárása T/15381 Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről

Szöveg4 528 karakter · 9 bekezdés · JSON

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi költségvetés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány semmibe veszi a környezetvédelem ügyét. Ahhoz, hogy az Alaptörvénybe foglalt, a környezetvédelemre vonatkozó kötelezettségeket a kormány teljesíteni tudja, három dologra mindenképpen szükség lenne.

Először is: a környezeti szempontok integrálására a természeti erőforrásokkal gazdálkodó, illetve a környezetre hatást gyakorló ágazati gazdasági tevékenységekbe, beleértve az olyan horizontális ügyeket is, mint az adó- és a támogatáspolitika. E tekintetben a kormány teljesítménye nemcsak elégtelen, hanem egyenesen káros. Nem csupán az adópolitikája hibás abban, hogy a munkát túladóztatja, miközben a környezethasználat és a környezetterhelés utáni adók gyakran csak jelképesek, hanem a támogatás- és fejlesztéspolitikája, az energia- és agrárpolitikája is összességében kifejezetten káros hatású a környezetre, felélve ezzel a jelen és a jövő generációk esélyeit.

Érzéketlen hozzáállása a fenntartható közlekedés elősegítéséhez, a közösségi közlekedés fejlesztéséhez pedig szinte példa nélküli a világ fejlettebb felét tekintve. Másodszor: szükséges volna a környezeti, jogi és gazdasági szabályozó eszközök hatékony, a fenntarthatóságot szolgáló működtetése, és egy, a jogérvényesítést biztosító intézményrendszer kiépítése. E téren egyértelműen a környezeti jog felpuhítása, semmibevétele történik, amelyhez egy leminősített, degradált intézményrendszer asszisztál.

Harmadszor: halaszthatatlan volna egy, a kor kihívásait megválaszolni tudó, természetierőforrás-gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások védelme és helyreállítása, köztük például a vízkészletek jó ökológiai állapotának elérése, bölcs hasznosítása, a talajmegújító mezőgazdaság, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak a csökkentése. Ez ügyben ugyancsak piros lapot kellene kiosztani, hiszen a kormány tetteivel és késlekedéseivel is csak árt.

Ez tükröződik a benyújtott költségvetésben is, ami alig szán forrásokat például a környezeti kármentesítésre, vízvisszatartásra, természetvédelemre, energiahatékonyságra. Alig van nyoma a levegőtisztaságot javító, a zaj- és rezgéscsökkentő, az allergiakeltő pollenterhelés csökkentését szolgáló forrásoknak. Ezzel a kormány így vagy úgy, de a magyar lakosság millióinak egészségét veszélyezteti, és rontja életminőségét. Gondoljunk csak bele, csupán az azbesztmentesítési program és az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásának kormányzati megakasztása honfitársaink százezreinek közvetlen egészségkárosodását okozhatja.

Az állami feladatokat átvállaló összes civil zöldszervezet támogatására pedig szinte csak annyi pénzt szántak ‑ 81 millió forintot ‑, mint a Pálinka Nemzeti Tanácsnak, ők 70 millió forintot kapnak. De az örökségvédelmi civil szervezetek még rosszabbul jártak: éves és országos szintű támogatásuk még a 4 millió forintot sem éri el. Az EU-források nélkül a környezetügyben nemcsak a fejlesztések, de még a működés feltételei is teljesen ellehetetlenülnének.

A kormány rossz gazdája a természeti erőforrásoknak, sorra elherdálja, hagyja leromlani vagy túlhasználni azokat, legyen szó termőföldről, vízvagyonról, erdeinkről vagy gyepeinkről. A legutóbbi uniós környezetvédelmi országjelentés szerint Magyarország az erőforrás-termelékenység tekintetében még mindig az uniós átlag alatt teljesít. A magyar szakpolitikák még nem tartalmaznak átfogó váltást a körforgásos gazdasági koncepció irányába. A nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia tartalmazza a természeti erőforrások bemutatását, felsorolja a jelenlegi, fenntarthatatlan folyamatokat, és leírja, hogy melyek a választható helyes irányok, de a kormányzati intézkedések még ebbe az irányba sem mutatnak.

Súlyos lemaradás mutatkozik a hulladékgazdálkodás, a levegőminőségi határértékeknek való megfelelés terén, különösen ami a porrészecskéket illeti, és további intézkedések kellenének a Natura 2000-területek megóvása érdekében is. A jelentésből hosszan lehetne még sorolni tovább a problémákat és a tennivalókat.

Mindenesetre a jelentést és a kormányzati költségvetési tervezetet olvasva a válasszal még messze adós a kormány. Az LMP ezért nem támogatja a költségvetés jelen formában történő megszavazását, de az ország jövőbeni fejlődése érdekében egy megközelítésében és szerkezetében gyökeresen megújuló költségvetési adó- és támogatáspolitikára volna szükség. A környezetvédelemmel kapcsolatosan is be fogjuk nyújtani módosító javaslatainkat. Köszönöm a figyelmet.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Schmuck Erzsébet — 2017-05-19, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/226-38.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-226-38,
  title = {Schmuck Erzsébet — 2017-05-19, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/226-38.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}