Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, a kormány az idén is már tavasszal benyújtotta a következő évi, 2018-as költségvetés tervezetét, amelynek általános vitája ugyancsak a holnapi nap folyamán kezdődik, de minden bizonnyal a legtöbb képviselőtársam előtt már ismert az ezzel kapcsolatos törvény tartalma is. Az is tudvalévő, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a kormánynak a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot kell elkészítenie, amelyet úgy kell benyújtani az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba léphessen.

A költségvetést megalapozó törvénycsomag fontosságát és jelentőségét az támasztja alá leginkább, hogy ez a javaslat teremti meg az összhangot a jövő évi költségvetés és az adótörvények között, valamint teszi végrehajthatóvá azokat. Az előttünk fekvő indítvány ennek megfelelően számos, összességében, ha jól számoltam, mintegy 29 jogszabályt kíván módosítani annak érdekében, hogy a fent említett jogharmonizációs célok megvalósulhassanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül konkrétan is említést tegyek a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általam fontosnak vélt néhány pontjáról. Ennek értelmében, azt gondolom, mindenképpen szólni kell a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításáról, amely azt célozza, hogy a devizában kibocsátott állampapírok belföldi elszámolási folyamata egyszerűsödhessen, és egyúttal hatékonyabbá válhasson az elszámolás menete, az itt alkalmazott eljárás mechanizmusa is.

Az államháztartásról szóló törvény és az állami vagyonról szóló törvény módosítása lehetővé kívánja tenni az Államkincstár számára a központosított illetményszámfejtési rendszer kiterjesztését a térségi fejlesztési tanácsokra és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra egyaránt. A módosítás egyúttal arról is rendelkezik, hogy az úgynevezett nagyvállalati beruházási támogatások ‑ egyébként a költségvetési törvénnyel összhangban ‑ a felülről nyitott előirányzatok között kerüljenek a jövőben feltüntetésre.

Új elemként szerepel az is, miszerint a javaslat felhatalmazást kíván adni a Kincstár részére, hogy ha például a kormány tagjai kérik, akkor a központosított illetményszámfejtésbe bevont szervek és az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok foglalkoztatottjai vonatkozásában adatszolgáltatási kötelezettség kerülhessen előírásra. Itt azonban egyébként meghatározásra kerülnek természetesen kivételek is, ugyanis ez a szabályozás az alkotmányos jogállású államigazgatási, illetőleg önálló szabályozó szervek és az ezek felügyelete alatt álló szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai esetében természetesen nem alkalmazható.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása tulajdonképpen, azt hiszem, egy újabb lépés a kormány által a korábbi években a családok anyagi biztonságának megerősítése, megőrzése érdekében tett intézkedések sorozatában. Ennek értelmében a javaslat szerinti módosítással a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a hozzá kapcsolódó kedvezményekkel az anyagi okok miatt rászoruló családokat hivatott segíteni.

További változtatásként került megfogalmazásra az előterjesztésben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása is, amely azt kívánja lehetővé tenni, hogy a jövőben a kormányhivatalok által szervezett állásbörzék is elszámolhatóak legyenek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből. Ahogy előbb az államtitkár úr említette, tulajdonképpen itt egy technikai, de azt gondolom, hogy annál hasznosabb módosításról van szó ebben az esetben.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény módosítása esetében az előterjesztés az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatási összeg emelését tartalmazza, illetve kibővíti a szociálisan rászoruló, közgyógyellátáshoz hozzáférő személyek körét is.

(13.40)

Ugyanitt kell kiemelni azt is, hogy az előterjesztésben szereplő törvényjavaslat az időskorúak járadékának megállapítása esetében is javasol módosítást. Ugyanis az időskorúak járadékára jogosító jövedelemküszöb és az ellátás mértéke egyaránt az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódik, és mivel az öregségi nyugdíjminimum az elmúlt időszakban nem emelkedett, ezért a szociálisan rászoruló időskorú személyeknek egyre kisebb hányada válhatott jogosulttá erre a fajta ellátásra. Annak érdekében, hogy az ellátás a rászorulók minél nagyobb körét elérje, javasolt ennek a jövedelemhatárnak a megemelése; azt gondolom, hogy ez is mindenféleképpen jó célt szolgáló módosítási javaslat.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi a rehabilitációs ellátás ismételt megállapíthatóságát is abban az esetben, ha a szakértő bizottság megállapítja, hogy a rehabilitációs szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerőpiaci integrációja érdekében.

Az előttünk fekvő javaslatban szerepel a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítása is, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának vezetési struktúráját igazítja a szervezeti változásokhoz egyfelől, másfelől pedig megteremti annak a lehetőségét is, hogy a korai fázisú vállalkozások támogatása esetén az adóalap-kedvezményt lehessen számukra igénybe venni; ezzel tulajdonképpen, azt gondolom, a vállalkozások adminisztrációs terheit kívánja tovább csökkenteni ez a jogszabály-mó­do­sítás.

Végezetül, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának a célja, hogy megossza a jelenleg az államháztartásért felelős miniszter szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos feladat- és hatásköreit az adópolitikáért felelős miniszter és a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter között.

A hatáskörmegosztás értelmében a jövőben az adópolitikáért felelős miniszter jár el a koncepciós rendszer működtetésével kapcsolatban ‑ így a különféle pályázatok kiírásával, a pályázati kiírások megjelentetésével, a pályázat nélküli ajánlattételi eljárások lefolytatásával, a koncessziós szerződések megkötésével, illetőleg ezeknek a szerződéseknek a végrehajtásával kapcsolatban ‑, amíg a szerencsejáték-szer­vezés állami felügyeletéért felelős miniszter látja el a szerencsejáték-szervezés felügyeletével és az önálló szerencsejáték-felügyeleti hatóság irányításával kapcsolatos feladatokat. Ennek értelmében a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy épp a távszerencsejátékot, illetőleg online kaszinójátékot szervező jogalanyok tekintetében a felügyeletet ellátó szerv az úgynevezett szerencsejáték-felügyeleti hatóság lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a fentebb felsorolt intézkedéscsomag garantálja a 2018. évi költségvetés szabályszerűségét, törvényességét, és több ponton is ‑ nyugodtan mondhatjuk ‑ kedvező, célszerűségi változtatásokat, könnyítéseket kíván életbe léptetni. Ezért is kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy a módosítással érintett egyes cikkelyeket vizsgálják meg, és egy konstruktív vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)