karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Burány Sándor (MSZP)

2017-05-15 · 222. ülésnap · Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése · 3:01

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/14684 A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról

Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése: A bizottságban kisebbségben maradt álláspont ismertetése a Ház előtt.

Szöveg2 411 karakter · 4 bekezdés · JSON

BURÁNY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottság ülésén több árulkodó dolog is tanúskodott arról, hogy ennek a törvényjavaslatnak valójában nem a jog­har­mo­ni­záció a célja. Az egyik ilyen árulkodó dolog volt, hogy a bizottsági ülésen részt vevő kormányképviselő egyszerűen képtelen volt válaszolni arra a kérdésre, hogy ha egyébként az Uniónak nem az adómértékkel, hanem önmagában a sávos adórendszerrel van gondja a reklámadó kapcsán, ahogy egyébként ezt kifejtette az előbb fideszes képviselőtársam, akkor ugyan mi indokolja, hogy nem egyszerűen a sávok megszüntetését javasolja a kormány, hanem a sávok megszüntetése mellett rögtön az adó mértéke százalékos kulcsának emelését is, amit egyébként az Európai Bizottság egyáltalán nem kért. Erre a kérdésünkre ‑ bár elég egyszerű kérdés ‑ a kormány képviselője egyszerűen képtelen volt válaszolni.

A másik árulkodó dolog a sietség, hogy miközben van precedens arra, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordul, ha egy uniós jog alkalmazásával kapcsolatban súlyos kifogásai vannak, míg ezt más ügyben nem követi ezzel párhuzamosan azonnali intézkedés, a végrehajtása, itt a kormány, miközben az Európai Bírósághoz fordul az ügyben, ugyanakkor azonnal teljesíti Brüsszel akaratát, és benyújtja a reklámtörvény módosítását. Ezért nagyon egyszerű a helyzet. Valójában itt az adó mértéke, a százalékos kulcsok mértéke emelkedik, és egyébként az, hogy milyen visszafizetés van, milyen rendszerben, az egy egyelőre homályos és időben elhúzódó valami, viszont az adó mértékének emelése azonnali hatályú lesz.

Ennek következtében tehát tulajdonképpen nem beszélhetünk másról, mint arról, hogy a kormány és a Fidesz az adó eszközével, az adótörvények változtatásával ‑ itt konkrétan a reklámadóról szóló törvény változtatásával ‑ kívánja korlátozni a sajtószabadságot. Egyszerűen az a helyzet áll elő, hogy a kormánytól független sajtónak ‑ amely még fel mer tenni kérdéseket, amely még utána mer járni az igazságnak ‑, annak az adója megemelkedik, míg a kormányhoz hű, a propagandagépezetet szolgáló lakájmédia adóját bőséggel ellentételezni tudják majd a kormány fizetett hirdetéseivel.

Ez tehát a helyzet. Ennek a reklám­adótör­vény­nek ez lesz a konkrét gyakorlati következménye. Ezért ez egészen egyszerűen támogathatatlan. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Burány Sándor — 2017-05-15, Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/222-255.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-222-255,
  title = {Burány Sándor — 2017-05-15, Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/222-255.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}