Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy ha bármilyen jogvitás ügyben a bírósághoz fordulunk, akkor egy egyszerűbb ügy jogerős befejezése is évekig húzódik, még ha a bírósági statisztikák mást is mutatnak az egyes ügyekben adott újabb és újabb perszámok okán. Ezért azok, akik a jogvita alapját képező szerződésben a vá­lasz­tott­bírósági alávetést kötötték ki, előszeretettel fordulnak jogvitájuk elbírálása során a hazai vá­lasz­tott­bírósághoz. Az eljárás költsége ugyan kissé magasabb, mint az általános bíróság előtt, de az ügyek lényegesen hamarabb és lényegesen gyorsabban az egyfokú eljárás okán jogerősen lezárásra kerülnek.

A tényekhez tartozik az is, hogy az alávetés az általános bíróságok leterheltsége okán óriási. Hiszen évenként a bíróságokra több mint 200 ezer peres ügy és közel egymillió nemperes ügy érkezik, amelynek hatékony és időszerű lefolytatására a jelenlegi bírósági rendszer alkalmatlan. Ez is abba az irányba befolyásolja a feleket, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ha van módjuk, akkor a jogvitájukat inkább vá­lasz­tott­bírósági úton igyekeznek rendezni.

A hazai választottbírósági feladatok növekedésének oka továbbá az a tény is, hogy a magyar vállalkozások a külföldi partnereikkel kötött szerződéseikben egyre nagyobb arányban kötik ki a válasz­tott­bírósági alávetést. Mindezek alapján továbbá a jelenleg hatályos választottbírósági törvény megalkotása óta, vagyis az 1994 óta bekövetkezett gazdasági és társadalmi viszonyok változása, továbbá a jogfejlődés következtében is szükségessé vált egy új válasz­tott­bírósági törvény megalkotása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új válasz­tott­bí­ró­sági törvény pótolja a régi választottbírósági törvény hiányait, figyelembe véve az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága, az UNCITRAL által 1985-ben elfogadott modelltörvény 2006-os módosításait, továbbá új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíróság szervezeti kereteit is. Az UNCITRAL modelltörvény 2006-os módosításával összhangban álló legfontosabb újítás az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályozás kialakítása. Ezért a törvényjavaslat biztosítja az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó jogkört a válasz­tott­bírósági tanács részére is, meghatározva azt, hogy a vá­lasztottbíróság tanácsának milyen körülményeket kell az ügyben mérlegelnie. Az UNCITRAL modelltörvény 2006-os módosításával összhangban a törvényjavaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a vá­lasz­tottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére a felet előzetes intézkedéssel, azaz úgy kötelezze, hogy az ellenfél az erre vonatkozó kérelemről őt előzetesen ne értesítse.

Előzetes intézkedést a választottbírósági tanács akkor hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az intézkedés iránti kérelemnek a kérelmezett féllel való közlése azzal a kockázattal járna, hogy az ideiglenes intézkedés célja ellehetetlenülne.

A választottbírósági tanács előzetes intézkedése a felekre nézve kötelező, így az abban foglaltak teljesítésének elmulasztása kártérítési kötelmet alapozhat meg, de tekintettel arra, hogy az intézkedés kötelezettje az annak alapjául szolgáló kérelemmel szemben a döntés meghozatala előtt nem védekezhet, a bírósági végrehajtás tárgya nyilvánvalóan nem lehet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat számos olyan eljárási kérdést is rendez, amelynek szabályozásával a régi választottbírósági törvény adós maradt.

(10.20)

Indokolt a választottbírósági eljárásban egy relatíve rövid határidőt biztosítani az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok előterjesztésére, ezért a törvényjavaslat megteremti a lehetőségét a választottbírósági eljárásban hozott ítélet felül­bí­rá­la­tá­ra az ítélet kézhezvételétől számított egy éven belül az eljárásban figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték alapján. Az eljárás újítására kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a fél az új tényt, bizonyítékot az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesítette.

A törvényjavaslat rendelkezik a vá­lasz­tott­bí­ró­sá­gi ítélet érvényesítését követő eljárási rendről is. Ebben az esetben a felek a kijelölési eljárás szabályai alapján döntenek úgy, hogy új összetételű tanács bírálja el az ügyet, de ha az érvénytelenítés miatt nem vesztették bizalmukat a tanácsban, akkor az érvénytelenített ítéletet hozó tanács tagjait is jelölhetik. A törvényjavaslat megteremti a vá­lasztott­bí­ró­sá­gi eljárásba történő beavatkozás lehetőségét is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdeke az eljárásra kihatással lehet, az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen. A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a vá­lasz­tott­bí­ró­sá­gi szerződésben nem részes személy is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező, alapját képező jogvitával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a magyarországi állandó választottbíráskodásra ‑ a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével ‑ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot jogosítja fel, amelynek működési szabályai hatékonyabban képesek biztosítani a pártatlan, független és szakszerű ítélkezést. Ezzel a rendelkezéssel a törvényjavaslat jelenleg az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket is a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe utalta, egyidejűleg a hatáskör nélkül maradt választottbíróságokat megszüntette.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A választottbírósági joggyakorlat megismerhetőségének és kutathatóságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat kötelezővé teszi azt is, hogy a választottbírósági ítéletek, permegszüntető végzések közzétételére, a vá­lasz­tott­bí­rósági eljárás bizalmas jellege biztosításának fenntartásával, csak a felek felismerését kizáró módon, csak hat hónappal az ítélet meghozatalát követően kerülhessen sor.

A Kereskedelmi Választottbíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletszabályokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabálya, valamint a Kereskedelmi Választottbíróság alapító okirata tartalmazza, ezért a törvényjavaslat kötelezi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát arra, hogy ezek tartalmát igazítsa a törvényjavaslatban foglalt szabályokhoz. A törvényjavaslat határidőt szab továbbá arra is, hogy a Kereskedelmi Választottbíróság új elnöksége fogadja el a törvényjavaslat szabályaival összhangban álló választottbírósági ügyrendet és eljárási szabályokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a választottbíráskodásról szóló T/15361. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)