Dr. Pósán László (Fidesz)

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a társasági adóhoz kapcsolódóan szeretnék egypár szót mondani, mégpedig azért, mert a mostani változtatások érintik a kutatás és a felsőoktatás kérdését, mégpedig, azt gondolom, jó irányban és pozitív módon.

Egyrészt a javaslat tartalmaz egy olyan adminisztratív jellegű intézkedést, amely szerint a társasági adózási K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től. Ez azt jelenti tehát, hogy az adózók csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján alkalmazhatják a társasági adóban, illetve a gyógyszeradóban biztosított kedvezményeket.

Eddig ez csak opcionális jellegű volt. Arra szerintem kiválóan alkalmas, hogy ténylegesen K+F tevékenységeket lehessen elszámolni ebben a tárgykörben, ne pedig bemondásos alapon olyan dolgokat is, amelyek nem különösebben e tárgykörbe tartoznak.

Új elem a társaságiadó-törvényben az, hogy a felsőoktatási támogatási megállapodásokat behozza mint lehetőséget. Eszerint az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén társaságiadóalap-kedvezményt vehet igénybe.

A társasági adóról szóló törvény beemeli a felsőoktatási intézményeket egy olyan támogatható kategóriába, amelyben eddig a közhasznú szervezetek lehettek kedvezményezettek. Az ebbe a kategóriába sorolt szervezeteknek adott támogatás bizonyos hányada ? ez 20-50 százalék közötti érték volt ? az adóalapból levonható, a mostani változtatás a felsőoktatásra vonatkozóan ezt az értéket 50 százalékban határozza meg.

(15.00)

A felsőoktatási támogatási megállapodást az adózó vállalat a fenntartóval köti meg. Nyilván a fenntartó lehet az állam, lehet egyház és lehet magánintézmény is. Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetében akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét és célját. A támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább 5 évig támogatja az adott felsőoktatási intézményt.

Ez azt jelenti kicsit konkrétabban megfogalmazva, hogy ha van például egy olyan vállalat, amelynek van, mondjuk, 5 milliárd forint értékű bevétele, és 100 millió forintot ad felsőoktatási támogatás keretében egy egyetemnek, akkor számviteli eredménye 100 millió forinttal kevesebb lesz. A támogatás 50 százalékával, azaz 50 millióval pedig még csökkentheti is az adóalapját. Így körülbelül 28,5-30 millió forinttal kevesebb adót kell fizetnie. Azaz a 100 milliós támogatás a vállalat eredményét valójában csak 70 millióval csökkenti. Ez a konstrukció alapvetően kedvező a hazai vállalkozásoknak, és kevésbé kedvező egyébként a nagy nemzetközi cégeknek, ahol a számviteli eredmény bizony fontos szerepet játszik a menedzsmentbónuszpontok odaítélésénél, a prémiumjuttatásokban.

A társasági adótörvény ilyen irányú változtatása tehát kedvezőbb feltételt teremthet ahhoz, hogy a hazai vállalkozások szorosabb együttműködést tudjanak kialakítani a felsőoktatási intézményekkel, és egyre nagyobb arányban legyenek képesek együttműködni a későbbiekben a K+F területén is. Ugyanakkor ez a változtatás, ha nem is teljességgel, de valamiféle képet talán arról is tud nyújtani, hogy jelenleg egy-egy felsőoktatási intézmény milyen gazdasági, vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkezik, milyen, ha úgy tetszik, piaci beágyazottsága van.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)

Egyébként, ha összegszerűen próbáljuk ezeket leképezni most a felsőoktatási intézményekre, akkor azt mondhatjuk, hogy például egy Debreceni Egyetem nagyságú felsőoktatási intézmény körülbelül félmilliárd forint többletforrásra számíthat jelen körülmények között a társasági adóról szóló törvény változtatásának következtében. Fontos persze tudatosítani azt is, hogy az a kategória, ahová a felsőoktatási támogatási megállapodás tartozik, nem azonos az úgynevezett taotámogatással. A taotámogatás ugyanis a filmipar, az előadó-művészet és a sport támogatását hivatott segíteni. Ezen esetben az adózó vállalat a már megállapított adójának egy részét, maximum 80 százalékát utalhatja át a NAV előzetes engedélyével a támogatandó szervezet részére.

A társasági adóról szóló törvény megváltoztatása, módosítása mindenképpen kedvezőbb helyzetbe hozza a felsőoktatást. Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy azok a tervek, amelyek a felsőoktatás duális irányú képzési szerkezetének kialakítására vonatkoznak, arra is lehetőséget adnak majd a jövőben, hogy kifejezetten a szakképzési hozzájárulásokat is ilyen értelemben a felsőoktatás immár valóban szakképzési célokra a maga számára is igénybe vehesse. Azt gondolom, a jövőt illetően ez mindenképpen a források bővülését hozza erre az ágazatra nézve, ami pedig a magas hozzáadott értékű gazdaságfejlesztés szempontjából, azt gondolom, elengedhetetlen.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)