karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Bányai Gábor (Fidesz)

2017-05-03 · 218. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 3:09

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/14684 A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról

Szöveg2 829 karakter · 7 bekezdés · JSON

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/14684. számú, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz az alábbi hozzászólást szeretném elmondani az önök részére.

Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága 2015. március 12-én a C 1520. számú határozatában hivatalos állami támogatási vizsgálati eljárás megindításáról döntött, ezzel egyidejűleg felszólította Magyarországot, hogy függessze fel a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszerének, valamint az elhatárolt veszteségek reklámadóalapból való le­von­hatóságára vonatkozó kedvezmény alkalmazását.

A kormány 2015. május 13-án döntött a rek­lám­adótörvény módosításáról, amelyet az Országgyűlés elfogadott. A módosított szabályozás 2015. július 5-étől alkalmazható. Az új szabályok alapján a korábbi progresszív mértéktábla helyett egységes, 5,3 százalékos adókulcs alkalmazandó azzal, hogy a 100 millió forintot el nem érő adóalaprész után nem kell adót fizetni, ezen adóalaprészig az adó mértéke nullaszázalékos.

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott C 6929. számú határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat, nevezetesen annak progresszív adókulcsai, mind a 2015. július 4-éig hatályos, mind az azt követő kulcsok szelektív előnyt biz­tosítanak egyes vállatoknak, így tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítanak hangsúlyozottan az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szem­ben.

A 2015. július 5-étől hatályos módosított szabályozás lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított mértékrendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e. Az elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezés indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek ‑ áll az Unió határozatában.

A kormány e határozat tartalmával nem értett egyet, ezzel szemben az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt, amit az államtitkár úr már elmondott. Magyarország 2017. január 16-án nyújtotta be a C 6929. számú határozat megsemmisítése iránti kérelmét. Miután a per folyamatban van, ennek ellenére nem halasztó hatályú az Európai Bizottság határozatának végrehajtását illetően, ezért kellett benyújtanunk ennek a törvénynek a módosítását.

Az államtitkár úr elmondta a törvényjavaslat tartalmi elemeit. Így szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság legfontosabb kifogása ezzel kapcsolatosan mégiscsak a kis reklámcégek ellen volt. Tisztelettel kérem a tisztelt Ház min­den frakcióját, hogy frakciónkkal együttesen tá­mo­gassa a törvénymódosítás minden passzusát. Kö­szönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Bányai Gábor — 2017-05-03, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/218-42.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-218-42,
  title = {Bányai Gábor — 2017-05-03, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/218-42.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}