{"cycle": 40, "id": "216-86", "date": "2017-04-24", "ulnap": 216, "seq": 86, "speaker": "Dr. Vízkelety Mariann", "p_azon": "v065", "faction": null, "kind": "kérdés megválaszolva", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása K/15246 Ki rendelte meg az új ügyvédi törvény meglepő módosításait?", "iromany": "K/15246", "duration_s": 142, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 2115, "paragraphs": ["DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ügyvédi tevékenységről szóló tervezet előkészítése 2016 tavasza óta folyik a minisztériumban erre a célra felállított kodifikációs munkacsoporton belül. A ko­difikáció során a lehető legszélesebb körű társadalmi egyeztetést folytattuk le. ’16 októberében a kormány honlapján közzétettük az új tervezet téziseit, majd a beérkezett véleményeket részletesen megvizsgáltuk. Több ízben egyeztettünk az ügyvédi kamarák képviselőivel és különböző jogtanácsosi csoportokkal is. A tervezet megszövegezésére az ügyvédi kamarák által delegált képviselőkkel szoros együttműködésben került sor.", "Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás célja az, hogy biztosítsák a független, befolyásmentes eljárást az ügyvédi tevékenység ellátása során. Az összeférhetetlenségi szabályok tehát nem öncélúan korlátoznak, hanem akkor és annyiban, amennyiben ez az ügyvédi tevékenység megőrzéséhez, annak függetlenségéhez szükséges. Az összeférhetetlenség szabályozása a tervezetben többszintű, egyes tevékenységek eleve tiltottak, ilyen például a munkaviszony és a közszolgálati jogviszony is, és a munkavégzési tilalom alól is van már a hatályos törvényben is számos kivétel, főképpen azért, mert az ügyvédek jogi szakértelmére jelentős igény van olyan munkák vonatkozásában is, amelyek nem minősülnek szűken vett ügyvédi tevékenységnek. A tervezet e kivételek körét nem egyszerűen módosítja, hanem egy teljesen új megközelítést alkalmaz, a jogtanácsosok tervezett integrációjára is figyelemmel. Megjegyzem, hogy a társadalmi egyeztetés eredményeként a tervezetnek a kivételek körére vonatkozó rendelkezései pontosításra kerültek.", "Az összeférhetetlenség szabályozásának második szintjeként a tervezet új, érdekkonfliktusra vonatkozó szabályokat vezet be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), éppen azért, hogy az érdekkonfliktusok szabályozása még szigorúbbá teszi az összeférhetetlenségi szabályokat. Kérdésére egy szóval válaszolva: senki. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}