Dr. Salacz László (Fidesz)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A gyalázatos 2004-es népszavazást követően 2010-ben jelentős fordulat következett be a magyar kormány nemzetstratégiai politikájában. Az újonnan megalakuló Országgyűlés egyik elsőként beterjesztett törvényjavaslata volt a külhoni magyarság állampolgársághoz jutási lehetőségének radikális megkönnyítése. Nem vitás, hogy az Orbán-kormány egészen másként tekint a külhoni magyarság egészére, mint a szocialista-szabaddemokrata kormányzat. Honfitársaink szülőföldjén történő boldogulása nem­zetünk megmaradásának záloga is egyúttal. Fon­tosnak tartom ugyanakkor, hogy a trianoni döntés következtében elszakított honfitársaink ne csak jogi, kulturális értelemben érezzék magukat a magyar nemzet testéhez tartozónak. Történelmi jelentőségűnek tartom, hogy a kormány immáron gazdaságélénkítő támogatási programokat hirdetett, nemcsak a Vajdaságban és a Kárpátalján, hanem a Felvidéken is. Lényeges, hogy a támogatás csak gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre legyen felhasználható.

Alapvető érdekünk, hogy a mezőgazdaság, ipar és turizmus területén a Kárpát-medence együtt erősödhessen, hiszen közösen még nagyobb sikereket érhetünk el a világgazdaságban. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy a külhoni magyarságnak nyújtott, minden korábbinál jelentősebb gazdaságfejlesztési támogatás legfőbb célja, hogy a szülőföldjén tartsa a közösséget, helyben segítse elő a magyar családok megélhetését és boldogulását.

Mindezek alapján kérdezem: milyen gazdaságfejlesztési stratégia valósulhat meg a Kárpát-me­den­cében? A Kárpát-medence együtt erősödhet-e igazán? (Taps a kormánypártok soraiból.)