{"cycle": 40, "id": "215-92", "date": "2017-04-20", "ulnap": 215, "seq": 92, "speaker": "Dr. Kepli Lajos (Jobbik)", "p_azon": "k107", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/15067 A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról", "iromany": "T/15067", "duration_s": 396, "position": null, "chars": 5029, "paragraphs": ["KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja ré­széről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvise­lőtársaim! A Jobbik mindig is félig-meddig szkepti­kusan állt a bioüzemanyagok kérdéséhez, pontosan azért is, ami már itt elhangzott Bartos Mónika képvi­selőtársamtól is, illetve az előterjesztői expozéban az államtitkár úrtól is. Amikor élelmiszer-termelés cél­jára is alkalmas földterületen termesztenek úgyneve­zett elsődleges bioüzemanyag előállítására szolgáló növényeket ‑ ha bioetanolról van szó, akkor elsősor­ban a kukorica, ha biodízelről, akkor a repce jön szóba, de természetesen más növények is ‑, akkor ez az élelmiszer-termelés elől vonja el a földterületet, és ebben az esetben számunkra ez nem támogatható. Természetesen nagyon sok vita van ezzel kapcsolat­ban, hogy ez szolgál‑e fenntarthatósági célokat, avagy nem. Ez a kiegyenlítő hatás, ami abból szár­mazik, hogy nem fosszilis tüzelőanyagokat égetünk el, hanem direkt erre a célra termesztett növények­ből állítjuk elő az üzemanyagot, ami elég ezekben a motorokban, csak akkor érvényes, ha nem jár a bio­üzem­anyagok előállítása földhasználat-változásból járó, eredő további emisszióval.", "Azt is látjuk, hogy az idő előrehaladtával és a vi­lág népességének növekedésével a termőföld egyre értékesebbé válik élelmiszer-termelési célból is, és így egyre kevésbé van létjogosultsága élelmiszer-termelésre is alkalmas földterületen bármilyen más termelés, termesztés végzésének, hiszen már több mint hétmilliárd embert kellene egészséges élelmi­szerrel ellátni, és már ezzel is vannak problémák. Magyarországon is ugyan nagyon nagy mennyiségű és jó minőségű termőföld áll rendelkezésünkre, de itt elsősorban az élelmiszer-termelési célra kellene kon­centrálni.", "Amiben van létjogosultsága, mondjuk, a bio­üzem­anyagoknak számunkra, amiben lehetőséget látunk, az tulajdonképpen a biológiailag lebomló, mezőgazdasági vagy erdészeti vagy halászati, első­sorban hulladékokból és nem termékekből, maradék anyagokból vagy biológiailag lebomló ipari és háztar­tási hulladékokból előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyagok előállítása. Az irány­elvből származik ez a definíció, de itt úgy van, hogy „termékek vagy hulladékok”, és amit mi támogatha­tónak tartunk, az elsősorban a hulladékok és a ma­radék anyagok ilyen célú felhasználása, nem pedig a direkt, elsőgenerációs bioüzemanyagok termelése.", "Az meg egy másik kérdés, hogy a közlekedést hogyan lehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg­előzve sokkal hatékonyabbá, tisztábbá, fenntartha­tóbbá tenni. Erre természetesen nemcsak a bio­üzem­anyagok alkalmasak, hanem a közlekedés villamosí­tása, elektromos alapúvá tétele is, ami különösen a városi közlekedésnél a levegőminőségben is szerepet játszik, de az üvegházhatásúgáz-kibo­csá­tás csökken­tésében is akkor, ha az a villamos energia, amit köz­lekedési célra felhasználunk, megújuló alapokon van megtermelve, és nem, mondjuk, fosszilis erőművek­ben. Természetesen a megújuló mellé most ilyen szem­pontból az atomenergiát is ide lehet sorolni, hiszen az atomenergiával termelt villamos áram elő­állí­tása sem jár jelentős mennyiségű üveg­ház­ha­tá­sú­gáz-kibocsátással. Tehát inkább ebbe az irányba kellene menni, és tudom, hogy vannak elképzelései a kormánynak, hogy hogyan lehet a villamos közleke­dést elősegíteni, terjeszteni.", "Ahol pedig a bioüzemanyagoknak jelentősége lehetne: a mezőgazdaságon belül, valóban, mármint a gépjárművek, munkagépek, egyebek meghajtására, főleg olyan gazdasági körfolyamatokban, ahol a hely­ben megtermelt, elsősorban élelmiszercélú vagy más mezőgazdasági célú termények hulladékait és gazda­sági értelemben, a mezőgazdaságban helyben kelet­kező más maradékanyagokat, hulladékokat használ­nak fel bioüzemanyagok gyártására, amely bioüzem­anyagokat szintén helyben használnak fel akár ipari vagy közlekedési célra. Tehát mindenképpen egy zárt körfolyamat részeként megvalósuló, nem pedig na­gyipari, nagyüzemi elsőgenerációs bioüzemanyagok termeléséről szól az az elképzelés, amit a Jobbik támogatni tudna.", "Nyilvánvaló, hogy az Európai Unióban nemcsak a fenntarthatósági szempontok dominálnak, hanem az üzleti, gazdasági szempontok is a bioüzem­anya­gok szabályozásánál is, ezért bármennyire is a jóin­dulat vezérel bennünket, és a fenntarthatóságot mint célt bármennyire is támogathatónak tartjuk, mindig kétkedve tekintünk az ilyen szabályozásokra, ame­lyeket az Európai Unió e tekintetben meghoz, még ha tudjuk is, hogy ezeket az irányelveket Magyaror­szágnak át kell vennie, saját joganyagába átültetni és harmonizálni. Ennek ellenére vannak kétségeink azzal kapcsolatban, hogy ez valóban hosszú távon a fenntarthatóságot úgy en bloc szolgálja-e, és ha élet­ciklusszerűen tekintünk ezekre a bioüzemanyagokra vagy ezekre a földterületekre, ahol ezeket előállítják, akkor én azt mondanám, hogy inkább másfelé kelle­ne a megoldást keresni. Természetesen ez is egy a megoldások közül, de nem a legjobb, így ennek fé­nyében fogunk ennek a javaslatnak a támogatásáról a későbbiekben dönteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)"]}