Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja ré­széről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvise­lőtársaim! Az előttünk fekvő, az elektronikus hírköz­lésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló javaslat alapvetően három pillérből áll. Az első pillé­re ennek a javaslatnak a roamingrendelet, azaz a roamingrendszernek, a barangolási rendszernek a felszámolása, amely az európai digitális menetrend­hez kapcsolódó egyik alapvető uniós célkitűzés, az egységes digitális piac létrehozásának keretében a belföldi és a barangolási kiskereskedelmi díjak kö­zötti különbségek csökkentése. Az Unión belüli or­szághatárokat átlépő barangolásos mobilhasználat különdíja lépcsőzetesen kerül felszámolásra, a lé­nyeg, hogy 2017. június 15-étől fő szabály szerint a barangolásszolgáltatók nem számíthatnak fel a bel­földi kiskereskedelmi díjon felül semmilyen többlet­díjat a szabályozott barangolási szolgáltatásokért.

(A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Szűcs Lajos, Hegedűs Lorántnét Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Ugyanakkor szűk körben ugyan, de lehetőséget biztosít a kivételekre ez alól ez a jogszabály. Különö­sen meghatározott és rendkívüli körülmények fenn­állása esetén, amennyiben valamely barangolásszol­gáltató számára nem térül meg a szabályozott baran­golási szolgáltatások nyújtásának összes várható költsége, akkor a szóban forgó szolgáltató a tagállami nemzeti szabályozó hatóságtól, esetünkben az NMHH-tól engedélyt kérhet arra, hogy a belföldi díj­szabás mellett többletdíjat alkalmazzon. Tulajdon­képpen ennek az engedélyezési szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez telepíti a jogszabály ‑ Magyarországon ők a szabályozó ható­ság ‑, és a roamingrendelet szabályai alapján folytat­ja le az NMHH elnöke ezt az eljárást, s ennek alapján ő dönthet arról, hogy ki jogosult ilyen többletdíj al­kalmazására. Ennek természetesen lehet piactorzító hatása is, amennyiben nem megfelelően alkalmaz­zák, ha a médiahatóság elnöke visszaél ezzel a jogo­sultságával, de rendeleti szinten is észszerű lépés volt, hogy a hírközlési hatóság elnökéhez telepítik ezt a jogkört. De mint minden döntés, amit valamely hatóság vezetőjéhez telepítenek, nem megfelelő sza­bályozás esetén természetesen magában rejti a vis­szaélés lehetőségét. Ennyit a roamingrendeletről, a roamingszabályozásról. Az természetesen egy pozitív lépés, pozitív folyamat, hogy az Európai Unión belül 2017 júniusától alapszabály szerint nem lehet baran­golási díjat felszámolni, nem lehet roamingköltséget az egyes szolgáltatóknak a hívásokért és az adatfor­galomért felszámolni.

A második pillér ennek a javaslatcsomagnak a hármas pilléréből az úgynevezett szupergyors inter­nettel kapcsolatos, amely a közterület tulajdonosá­nak, a hálózatüzemeltetőnek és az épület tulajdono­sának az együttműködését szabályozza, és az a célja, hogy nagyobb garanciát adjon a hírközlési építmé­nyek idegen ingatlanon való elhelyezéséhez, vala­mint a vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartási be­jegyzés nélkül is. Az ingatlan-nyilvántartási bejegy­zés nyilván csak a beruházás megvalósítása után célszerű, hiszen közben a nyomvonal akár meg is változhat.

Pozitív a rendelkezés, hiszen a Jobbik Magyar­országért Mozgalom régóta szorgalmazza, hogy az internet minél több településre eljuthasson, és a hálózatüzemeltetőket minden eszközzel támogatni kell, hogy a hálózat minél több helyen kiépüljön, és minél többen hozzáférhessenek a széles sávú inter­net előnyeihez azokon a településeken is, ahol adott esetben kevesebben vennék igénybe. Ha ez nem fel­tétlenül volna profitábilis üzleti alapon, akkor is támogatni kell, hogy az infrastruktúra kiépüljön, és az elmaradottabb régiókba, a kisebb településekre is eljusson az internet.

Ezenfelül természetesen a tudatos internethasz­nálat ösztönzésére is szükség volna, és olyan prog­ramok támogatására az állam részéről, ami segít ennek az elterjesztésben.

A tudatos internethasználathoz kapcsolódik a harmadik pillér is, ami a gyermekpornográf interne­tes tartalmak természetesen maximálisan támogat­ható visszaszorítását célozza. A Jobbik részéről is jó néhány felszólalásban már a múltban felszólaltunk az interneten terjedő rendkívül káros gyermek­por­no­gráf és erőszakos tartalmak ügyében. Itt jelentős elő­re­lépést jelent az Interpol által összeállított listán szereplő gyermekpornográf honlapok hozzáférhetet­lenné tétele azáltal, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kere­ső és gyorsító távszolgáltatók törvényi felhatalmazást kapnak a listán szereplő tartalmak hozzáférhetetlen­né tételére.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy a szolgáltatók ne fogadják el a technikai segítségnyújtó rendszertől érkező tartalmakra vonatkozó hálózati hirdetéseket. A listán szereplő oldalak tartalma kivé­tel nélkül büntetőjogi tényállást alapoz meg, ezért a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján is lehetsé­ges a hozzáférhetetlenné tétel elrendelése, az egyéb­ként hatályos büntetőeljárásról szóló törvény szerint és a büntető törvénykönyv alapján.

Tehát mindenképpen rendkívül fontos lépésről van szó, egy újabb lépésről abban a lépéssorozatban, ami az interneten terjedő gyermekpornográf tartal­mú tartalmak teljes visszaszorítását célozza meg. Az természetesen nem lehet kérdés, hogy ebben a Job­bik is támogatást fog nyújtani. S a másik két pillért is olyan pozitív kezdeményezésnek tartjuk ‑ mind a roamingrendszer Európai Unió által kezdeményezett felszámolása, mind pedig a szupergyors internet elterjedése tekintetében ‑, ami miatt nem látjuk okát, hogy ne támogassuk a jelen előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.00)