Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoport­ja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az az igazság, hogy az adatok nagyon szenzitív részét képezik minden ember életé­nek és általában az emberi jogok garanciáinak. Eh­hez képest egy törvényjavaslat kapcsán ilyen falmel­léki szöveggel előjönnek, hogy azért a személyi szá­mot is hadd kérjük már le; igaz, hogy ez pont az a személyi szám, amely a választási ajánlási cédulánál a kizáró azonosítást szolgálja, de azért egy ilyen kis törvénybe bele fogjuk fésülni. Tehát a KSH tevékeny­sége a bizonyítéka annak, hogy önök totális diktatú­rát építenek ki, vagy legalábbis ezt szándékoznak kiépíteni az országban.

Ugyanis amikor választási évben a KSH nem te­szi közzé az ország szegénységi adatait kapacitáshi­ányra való tekintettel, vagy amikor még nem tudták kidolgozni a kormányzati stratégiát, a 2011. január elején lefolytatott tízévenkénti népszámlálás adatait 17 hónapon keresztül nem tudja a KSH, vagy amikor akármilyen adatszolgáltatásért vagy pénzt kér, vagy amikor megtagadja az adatszolgáltatást, ha igazán kényes az adat politikai szempontból, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a lopakodó diktatúra. Tehát önök el akarják fedni a lakosság elől az életet érintő kényes adatokat, amivel lényegében alkotmányos jogot sértenek, a szabad tájékozódáshoz, illetve az objektív tájékozódáshoz való alkotmányos jogát sér­tik meg a magyar embereknek.

Tehát a KSH működése jelen állapot szerint, ilyen gyakorlat mellett, példákon keresztül bizonyít­hatóan sérti az alkotmányos alapjogokat. Államtitkár úr, itt egy logikai alaptételre szeretnék utalni; bizo­nyítani, hogy valami nem felel meg a törvényeknek, egyetlen példával is lehet, hogy megfelel, azt csak az összes eset elemzésével lehet alátámasztani, hogy megfelel a törvényességnek.

Azt, hogy nem felel meg, egyetlen példával is elegendő bizonyítani. Tehát nagyon óvom önöket attól, hogy ezt az utat kövessék, mert kiírják magukat a demokratikus országok közül, tovább haladnak azon az úton, aminek a végét Törökországban látjuk, ahol van egy diktátor, vagy egy magát elnöknek ne­vező személy, aki bizonyos körülmények között pro­dukál bizonyos kérdésekről választási eredményeket, amelyek az ő hatalmát bebetonozzák, és utána meg kell majd nézni, hogy milyen kapcsolatba tud kerülni a világgal.

Ez a törvényjavaslat 64 törvényt módosít. Elké­pesztően sok! Ezek között módosul a 2016. december 6-án elfogadott, tehát nem annyira régi, fél évet sem megért, a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CXL. törvény is, amely január 1-jén lépett hatályba. Nézzünk rá a naptárra: még nincs május, tehát négy hónapot nem ért meg ez a törvény.

A rendelkezések nagy részének lényege, amit most idehoztak, hogy a statisztikai cél igazolása mel­lett az ágazati nyilvántartásokból egyes adatokat egyedi azonosításra is alkalmas módon át kell adni a Központi Statisztikai Hivatalnak. Ez már érinti az információbiztonság sértését. A statisztikai számjel képzésére és a statisztikai törvénybe beiktatott új kormányrendeleti felhatalmazásra vonatkozó szabá­lyok kivételével, ami a kihirdetést követő napon már érvényes, a törvény az ezt követő nyolcadik napon lép hatályba, tehát rendkívül rövid átfutási idővel.

Az előzményekhez szeretném elmondani, hogy a kormány ez évi tavaszi törvényalkotási programjának 8. pontjában már szerepelt a törvényjavaslat a hivata­los statisztikáról szóló törvény végrehajtásához kap­csolódó törvények módosításáról című előterjesztés.

(10.50)

Tehát a lopakodó diktatúra kiépítése tervszerű, szépen beletervezték a jogalkotási tervükbe. Indok­ként a Miniszterelnökséget vezető miniszter a követ­kezőket jelölte meg ‑ beszédes -: „A hivatalos statiszti­káról szóló törvény lehetővé teszi a Központi Statiszti­kai Hivatal számára adminisztratív adatforrásból származó adatok átvételét. Számos törvény korlátozza az ilyen adatok egyedi azonosításra alkalmas módon történő átvételét, így ezek módosítása szükséges.” Tehát eddig nagyon helyesen törvény korlátozta az egyedi azonosításra alkalmas módon történő adatát­vételt, most meg úgy döntöttek, hogy ezek átvétele mégiscsak szükséges. Hát ez alkotmányos szabályt sért! Álljon már meg a menet! A NAIH honlapján nem található arra vonatkozó információ, hogy a hatóság elnöke véleményezte volna a tervezetet. Tehát ezt csak önök találták ki, még az önök által fenntartott hatóság sem láttamozta ezt az előterjesztést.

A javaslat a statisztikáról szóló törvény módosí­tása keretében az összhang megteremtése érdekére hivatkozik, hogy a KSH hivatalos statisztikai célból egyedi azonosításra is alkalmas módon térítésmente­sen férjen hozzá a módosított törvények által szabá­lyozott adminisztratív nyilvántartások adataihoz. Az indoklásban a miértre nem adnak választ. Csak. Csak azért, mert valakit érdekel az egyéni azonosításra alkalmas adat is.

Hadd mondjak egy példát, hogy miért igényelne magyarázatot a KSH által lekérhető, egyedi azonosí­tásra alkalmas adatok körének a kategóriája. A javas­lat 4. §-a a polgárok személyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartásáról szóló törvényt módosítja. A KSH eddig is jogosult volt igényelni természe­tes­sze­mély-azonosító adatokat és lakcímadatokat, érte­sí­tésicím-adatokat, az állampolgárságra és a családi állapotra vonatkozó adatokat. A házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje adat is igényelhető volt. Most ez az adatkör kiegészül a személyi azonosító jellel a 4. § szerint. Tehát amit külön-külön lekérhettek, és információs értékkel, statisztikai értékkel bírt, de a személy azo­nosítására azért alkalmas közvetlenül nem volt, azt az adatot most kiegészítik a személyi azonosító jellel.

Nem tudjuk tehát, hogy a személyi számra mint univerzális azonosítóra miért van szüksége a KSH-nak. Emlékezzenek vissza, amikor a személyi szám bevezetésre került, óriási vita volt, hogy ez nem sér­ti‑e önmagában az egyéni szabadságjogokat, mert ebben nagyon sok mindent össze lehet kapcsolni. Most ezt a rendkívül szenzitív adatot, a személyi számot önök e törvénymódosítás keretében a KSH számára lekérhetővé teszik. S az már csak informati­kus kérdése, hogy milyen információkérést kreálja­nak, hogy mondjuk, az összes választásra jogosult magyar állampolgár személyi számát lekérjék egy állományba, s aztán ki tudja, hogy ez az állomány utána hova tud kerülni.

Tehát mind a személyes adatok védelme szem­pontjából, mind a választás tisztasága szempontjából ez egy rendkívül kritikus és elítélendő törvénymódo­sítás. Miért van szüksége a KSH-nak erre, hiszen kérheti a természetesszemély-azonosító adatokat a megfelelő bontásban, ami nem érinti a választáshoz szükséges azonosítást. A tűzzel játszanak, tisztelt képviselőtársaim! Én nagyon óvom önöket, hogy ezt a lépést megtegyék. Fölmerül a választási csalásra való felkészülés gyanúja. Ezzel önök megnyitják az utat, hogy legyen egy olyan adatállomány, ahol a személyi számok rendelkezésre állnak, és beazono­sítható módon más célra is felhasználhatók.

Érdekes mondatot találhatunk az indoklás ele­jén. Ez aztán végképp a cinizmus teteje, és jó érzésű ember csak csodálkozik rajta, amikor ilyet olvas. Azt mondja, hogy „A hivatalos statisztika a demokrácia fontos eszköze,” ‑ önök beszélnek demokráciá­ról ‑ „mivel lehetővé teszi az adatok minden felhasz­nálója számára, hogy független forrásból származó, megbízható, tényszerű, nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készült, ellenőrzött minőségű adatokra, információkra ala­pozza politikai, szakpolitikai, gazdasági, üzleti vagy személyes döntéseit.” Kérem szépen, ha önök nyíltan bevallják, hogy politikai döntéseket akarnak bele­csomagolni KSH-elemzésekbe, akkor minek a Szá­zadvég? Ami a politikai céljaikhoz kell, azt legyenek szívesek ott pénzért, és ne az adófizetők költségére kielemeztetni!

Ez az a mondat, amiért erre a törvényjavaslatra nem érdemes a támogatás oldaláról szót vesztegetni. Arról a KSH-ról van ugyanis szó a demokrácia mű­ködésének biztosítékaként, amelyik, ahogy már emlí­tettem, a 2011-es népszámlálás adatait csak 17 hónap alatt volt képes értékelni, és akkor sem tudott vála­szolni a korábbi szokásos kérdésekre, tehát még akkor sem volt teljes a népszámlálási adatok értéke­lése. De beszélhetünk ’14 őszéről is, amikor szándé­kosan nem publikálta a KSH a szegénységi adatokat, mert előttünk volt még az önkormányzati választás. Akkor arról lehetett hallani, hogy a KSH „em­be­ri­erőforrás-hatékonyság és költségtakarékosság” ‑ ez idézőjelben van, mert önök írták le ‑ miatt nem adta ki a „Laekeni indikátorok” című elemzését, ami vi­szont alapvető törvényben rögzített feladata lenne; mint ahogy törölte tevékenységi köréből a létmini­mumadatok számítását és azok publikálását, hogy ne lehessen összehasonlítani a magyar társadalom szét­szakadását az önök által hivatalosnak tartott adatok­kal sem.

A példákat hosszan lehetne sorolni, de hadd emeljek ki még egy ügyet, a Központi Statisztikai Hivatal vitáját az Eurostattal, az Európai Unió sta­tisztikai hivatalával, ami azért robbant ki, mert a magyar hatóságok, a KSH és az igen jó barátságban lévő, blöffölő és kérdezgető Magyar Nemzeti Bank az Eximbankot nem sorolták át a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba, mint ahogy az Eurostat előírásai szerint ezt kellene. Ennek a kis csínytevésnek valószínűleg az volt az oka, hogy a megfelelő besorolás, tehát az Eurostatnak megfelelő besorolása az Eximbanknak a kormányzati szektorba az államadósság növekedését jelentette volna, mert akkor az Eximbank hitelállománya automatikusan megjelenik az államadósság rovaton.

Tehát amikor tudományosan megalapozott ada­tokról beszélnek, akkor sajnos nagyon sok embernek nem a tudomány, hanem a turpisság jut az önök magatartásával kapcsolatban az eszébe, hogy milyen turpisságokat követnek el a hivatalosnak tekintett adatok ide-oda csoportosításával, hogy olyan célokat elérjenek, amiket nem így kellene elérni. Az állam­adósságot nem úgy kellene csökkenteni, hogy statisz­tikailag az Eximbankot, amely nyilvánvalóan egy hitelkihelyező intézet, mindenképpen állami pénzt helyez ki, tehát ha ott megjelenik valami költség, az az államadósságot növeli, nem így kellene eltitkolni a hivatalos nemzetközi statisztikák elől.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát azt kell hogy mondjam, tisztelt előterjesz­tők, hogy ez egy skandalumtörvény, általában a KSH működése botrányos, úgyhogy ezt vigyék vissza, és helyezzék alkotmányos alapokra a KSH működését; ne rombolják tovább a jogállamot, ne rombolják tovább a magyar kormányzat és Magyarország hite­lességét, mert ennek nagyon súlyos gazdasági és jogi következményei lehetnek! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(11.00)