Csepreghy Nándor

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség ál­lamtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt vagy tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén új terüle­ten folytatódhat a kormány már két évvel ezelőtt megkezdett bürokráciacsökkentési politikája. A hiva­tali ügyintézés mellett a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalko­zások mindennapjai.

A törvényjavaslat kidolgozásának kiindulópont­ja a magyar gazdaság versenyképességének átfogó javítására irányul, hosszabb távú és rendszerszintű beavatkozások mellett olyan intézkedések kidolgozá­sának szükségessége, amely rövid távon is érzékelhe­tő javulást eredményez egyes, a versenyképesség szempontjából kritikus területeken.

(9.40)

A törvényjavaslat a Nemzeti Versenyképességi Tanács 2017. március 23-ai alakuló ülésének javasla­tait is figyelembe véve készült el, amely az üzleti környezet versenyképességének javítását szolgáló intézkedések terveinek megfelelően került kialakí­tásra.

A tanács egyetértett azzal, hogy a gyors beavat­kozások egyik fontos célterülete az üzleti szabályozá­si környezet, amelynek a versenyképessége ‑ a nem­zetközi felmérések alapján jól azonosítható területe­ken ‑ javításra szorul Magyarországon. Ilyen például a Világbank évente közzétett Doing Business felmé­rése, amely a vállalati működési környezet verseny­képessége szempontjából 190 országot értékel és rangsorol egy időben.

A felmérés alapján Magyarországon kiugróan időigényes a villamos hálózatra csatlakozás. Hazánk a rangsorban e tekintetben a 121. helyet foglalja el. A villamos hálózatra csatlakozás teljes folyamatának időigénye 257 nap, a régióban messze a leghosszabb. Két régiós versenytársunkhoz képest, mint Lengyel­ország és Szlovákia, több mint kétszeres a magyar csatlakozási idő, és a csehországinak és az OECD-átlagnak pedig, ami összesen 76 napot jelent, több mint a háromszorosa.

A villamos hálózatra csatlakozás magas időigé­nye késlelteti a beruházások termőre fordulását is, tehát abból a szempontból is jelentős, hogy egy-egy vállalkozás új beruházása miként termelhet egyrészt a vállalkozásnak hasznot, másrészt pedig miként járulhat hozzá adókon keresztül az ország további fejlesztési forrásainak a megteremtéséhez. A prob­lémát a villamos hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági enge­délyezési eljárások időigénye okozza.

A fenti kiindulópont alapján a kormány nem­csak a villamos energia, hanem a földgáz- és a vízi­közműszektor vonatkozásában is kidolgozza a javas­latát ‑ a rezsicsökkentés szellemiségével összhang­ban ‑ a hazai közműcsatlakozási eljárások kapcsán alkalmazott jogszabályi határidők észszerű csökken­tésére, és ehhez kapcsolódóan a fogyasztók védelme érdekében a jelenleg alkalmazott közmű­csat­lakozási díjak egységesítésére, továbbá az elosztótársaságok mérlegelési és hatóságijogkör-gya­kor­lási jogosultsá­gának korlátozására vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat összesen hét törvény módosítására tesz javaslatot: a föld­gázellátásról, a villamos energiáról, a vízközmű-szol­gáltatásokról, a területfejlesztésről és területren­dezésről, az épített környezet alakításáról és védelmé­ről, az ingatlan-nyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt módosítja.

A közműcsatlakozási kérdéskör kapcsán az aláb­bi fő problémakörök megoldását tartalmazza a javas­lat: 1. a magas díjszabás problémaköre; 2. a gázmé­rők cseréjével kapcsolatos szabályok; 3. az elosztó­társaságok túlzott mérlegelési jogkörének korlátozá­sa; végül 4. az elosztótársaságok hatósági jogkörei­nek megvonása.

A csatlakozási díjak tekintetében a törvényjavas­lat mindhárom érintett szektor kapcsán új, törvényi szintű mentességi szabályokat vezet be. A mentesség az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz került igazításra, amelyek egy családi házat vagy egy kisebb gazdálkodó egységet is képesek kiszolgálni.

A törvényjavaslat a legkisebb költségek elvének érvényesítését törvényi szintre emeli, és rögzíti, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rend­szerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértéké­nek megállapítása során a munkavégzésre ténylege­sen ráfordított időt kelljen figyelembe venni.

A jelenlegi szabályozási környezetben a hatósági jogkörben eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csato­landó tervek elbírálása során. Ezt kiegészítve a ható­ságijogkör-gyakorlásuk indokolatlanul széles körű, és ezzel lassítják és elnehezítik a közműcsatlakozás folyamatát. Ezért törvényi garanciaként mindhárom szektornál beépül a szabályozásba, hogy ha az elosz­tó a nyilatkozatával a szolgáltatáshoz szükséges veze­ték létesítésére irányuló kiviteli tervet kivitelezésére alkalmatlannak minősíti, az igénybejelentő a műsza­ki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyi­latkozat kiadását.

Jelenleg az áram- és a víziközműszektorban nem biztosított, hogy a kivitelezési munkákat a fo­gyasztó a maga által választott kivitelezővel végez­tethesse el. Ezzel szemben a földgázszektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és a jogosult gázsze­relők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a fogyasztó által kiválasztott vállalkozó végzi. A három szektorra vonatkozó szabályozás összehangolása miatt a gázszektorban alkalmazott megoldást a tör­vényjavaslat átülteti a villamosenergia- és a víziköz­műszektorba is. A közműcsatlakozás kivitelezésének végeztével a törvényjavaslat biztosítja, hogy az elosz­tó észszerű határidőn belül akkor is köteles legyen közműcsatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a kivitelezést a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette el, és a kivitelezés a tervnek megfelelően készült el.

Tisztelt Képviselők! A fenti, gördülékenyebb közműcsatlakozást célzó erőfeszítésekhez társulva a javaslat tartalmaz egy 5 napos ügyintézésihatáridő-csökkentést is. A javaslat elfogadásával, ha az építés­ügyi hatóság az engedélyezési eljárásban kormány­rendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, és az eljárásba nem kerül bevonásra szakhatóság, az ügy­intézési határidő ipari rendeltetésű vagy mezőgazda­sági tevékenység végzésére szolgáló épület esetében az eddigi 35 nap helyett 30 nap lesz.

A versenyképesség javításához a közműcsatla­kozások egyszerűsítése és a felmerülő költségek csökkentése mellett egyéb terület- és településrende­zési kérdések rendezése is szükséges. Az ipari és mezőgazdasági szektorban a vállalkozások telephe­lyeinek megvalósítása során akkor merülnek fel terü­letrendezési és településügyi kérdések, amikor egy vállalkozás olyan beruházást szeretne véghez vinni, amely az építési engedélyezés megkezdése előtt terü­letrendezési terv vagy településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat készítését vagy módosítását igényli.

A megyei önkormányzatok által készített terü­letrendezési terv készítése vagy módosítása a feladat bonyolultságától függően 10-15, amíg a települési önkormányzatok által készített településrendezési eszközé 6-10 millió forint körüli összeget jelent. Ezek jelentős részét, akár 2-3 millió forintot tesz ki a ter­vezéshez szükséges alaptérképek beszerzésének, a közműadatoknak és egyéb adatszolgáltatásoknak a díja. A cél e költségek megszüntetése az adatszolgál­tatásoknak a központi költségvetésből finanszírozott szereplők számára a térképi adatok ingyenes biztosí­tása által.

A módosítással az önkormányzati költségvetési terhek csökkennek, ezáltal lehetővé válnak olyan munkahelyteremtő beruházások, amelyek korábban a terület- és településrendezési tervek módosításá­nak költségessége és időigénye miatt meghiúsultak. A térképi adatok önkormányzatok számára történő ingyenes átadását egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti jogszabályok nem teszik lehetővé, ezért a kivételeket ki kell mondani az érintett törvények­ben. Ezen adatok tekintetében ingyenességet kívá­nunk biztosítani a Lechner Tudásközpont számára, amely szerv az országos építésügyi nyilvántartás és az országos területfejlesztési és területrendezési in­formációs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.

Tisztelt Képviselők! A kormány részéről úgy lát­juk, hogy ez a módosítás egy olyan észszerű javaslat, ami a magyar gazdaság versenyképességében, a fo­gyasztóbarát és szolgáltató állam képét szem előtt tartva, rövid távon is érzékelhető javulást hoz. Ennek fényében kérjük a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)