karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Szabó Zsolt (Fidesz)

2017-04-20 · 215. ülésnap · Előadói válasz · 7:43 · Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/15057 A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról

Szöveg6 281 karakter · 12 bekezdés · JSON

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem is tudom, hol kezdjem, mert annyi dolog elhangzott, és meglepetéssel érnek néha gondolatok, mert én sem tudom hová tenni a dolgot. Talán onnan szeret­ném kezdeni, hogy amit el fogok mondani, és hogy szakmailag mennyire rosszul látják, ezzel meg sze­retném alapozni a dolgokat. Könyvvizsgáló vagyok, és tudom, hogy a víziközmű-ágazatokban mi a hely­zet, én attól tartok, hogy a kedves baloldali frakció­nak nem sikerült a MaVízzel egyeztetni (Dr. Józsa István: De!), hiszen a víziközmű-szolgáltatók két­harmada, köszöni szépen, teljesen rendben van. (Dr. Józsa István: Eddig! ‑ Heringes Anita közbeszólá­sa.) És elmondom most jogszabályi alapon, hogy miről van szó, és melyik jogszabályi paraméterrel hogyan szeretnénk továbblépni.

Először is talán a lakásokkal kapcsolatos kér­déskör meg a vízlekötési díj, és párhuzamot szeret­nék vonni. Attól még, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját lecsökkentjük, még nem a vágóhidat segítjük, hanem az a cél, hogy amikor a végső szolgáltatóhoz eljut a hús, akkor ő olcsóbban kapja meg, legalább az áfával csökkentett módon.

(15.20)

Ugyanez vonatkozik erre is. Én nagyon bízom benne, hogy az összes olyan, aki lakásokat épít, en­nyivel olcsóbban fogja a felhasználóknak átadni, hiszen nem kell ezt a díjat kifizetni, és nem kell to­vábblépni ebben a témában. És nem vagyok hajlandó mint országgyűlési képviselő abban az ügyben sza­vazni, hogy emeljük vissza az áfát, mert ennek sem­mi értelme nincs. Ez egy értelmetlen dolog.

S ha végigmegyünk az egészen, szeretném el­mondani, hogy mi az a rendszer, amit a kormány visz most, és amivel a fejlesztéseket szeretné elősegí­teni. Az Európai Unió a fenntartási kötelezettséget öt évben határozta meg. Ez a csatorna- és a vizes beru­házásoknál egyaránt így van. Valójában tudjuk, hogy ennél sokkal hosszabb a használati idő, például a bajai vizes rendszer körülbelül az ötvenes évek óta szolgálja az ott élőket, de itt elhangzott, hogy van, ahol közel százéves rendszer működik.

A magyar kormány azt szeretné, ha lehetőséget teremtenénk fejlesztésekre. Ez az úgynevezett gör­dü­lő fejlesztési terv, amit most is jogszabály alkot meg, s amit az önkormányzatok egyeztetve a víziközmű-szolgáltatókkal összeállítanak. Három üteme van: van egy rövid, ami egy egyéves fejlesztés, van egy középtávú és van egy hosszú távú fejlesztési elképze­lés. A magyar kormány a költségvetésben külön fej­lesztési keretet alkot, amire pályázhatnak a vízi­köz­mű-szolgáltatók adott rendszerek fölújítására, kicse­rélésére. Ehhez egy feltételt szabunk, ami ebben a törvényben jelenik meg, hogy azt lássuk, ő is érték­csökkenés vagy bérletidíj-arányosan gyűjti a pénzt. Ezzel a pénzzel lehet erre a központi fejlesztési keret­re pályázni. És ehhez mit tettünk? Év végével a tár­saságiadó-törvényben a gyakorlati életnek megfele­lően állapítottuk meg az értékcsökkenési leírás mér­tékét, hogy tartható legyen a víziközmű-szolgáltatók által.

S még van más jogszabályi lépés is, ami pont most fog bekövetkezni. Ezzel a víziközmű-szol­gál­tatók esetében a fejlesztési alapok létrehozását segít­jük, s az a fejlesztési alap is, amit itt meghatároz­tunk, ezt szolgálja. Tulajdonképpen az a díj, ami így összegyűlik, biztosítani fogja vagy biztosítani tudja azt, hogy lehessen cserélni elavult rendszereket. Én olyan helyen lakom, ami zsákutca, ezért utolsók va­gyunk, s ha mosni kell a rendszert, akkor tudjuk, hogy a víziközmű-szolgáltató kimossa azt a rend­szert, és utána egy-két napig zavaros a víz. Baján az a probléma, hogy attól, hogy a kutakat és a szűrőrend­szereket fölújították, magában a víziközmű-rend­szer­ben található magánlecsapódás ott maradt. Ettől a mangánlecsapódástól színes a víz, és valahányszor mossák a rendszert ‑ akkor is ilyen történt, ez parla­menti válaszban elhangzott ‑, akkor ez a probléma fennáll.

Viszont az, hogy a karbantartást elmulasztotta a víziközmű-szolgáltató az előző időszakokban, nem a rendszer hibája, hanem meg kellene nézni annak a szak­értőnek a hozzáállását, akinek az a feladata, hogy a karbantartási folyamatokban részt vegyen. Az ilyen jogszabály-módosítások pont azt teszik lehetővé, hogy a víziközmű-szolgáltatókat ebbe az irányba vigyük, és segítsük elő az ilyen jellegű tevékenységüket.

A gördülő fejlesztési terv egyben arra is lehető­séget szolgáltat, hogy megtervezzék a víziközmű-szolgáltatók, hogy hány évente és milyen fejlesztése­ket kell végrehajtani. Azt szeretnénk látni, hogy ezekben a közel negyven víziközmű-szolgáltató ad in­formációt.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem egy vízi­köz­mű-szolgáltatónál van olyan, hogy 13. vagy 14. havi bért adnak, s olyan is van, hogy prémiumot vagy jutalmat fizetnek. Tehát nem mindenki egyértelmű­en problémásan gazdálkodik, és nem mindenütt van egyértelműen szükség arra, hogy ilyen fejlesztéseket végrehajtsunk.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy mielőtt szakmai véleményt alkotnak, kérdezzék meg, hogy mi a szándék és mely területet milyen fejlesztési lehetőségekkel szeretnénk segíteni. Az előttünk lévő jogszabály legtöbbször pont a MaVíz által javasolt módosításokat tartalmazza, és azok a szakmai módo­sító javaslatok, fejlesztési elképzelések, amelyek hosszú távon lehetőséget teremtenek beruházásokra, fejlesztésekre, lehetőséget fognak teremteni. Azon­ban amikor a karbantartás elmarad és olyan rend­szerek fejlesztésére, kicserélésére lenne mód, amik elmaradtak az elmúlt időszakban, az nem megy. Sem a KEOP, sem a KEHOP karbantartás-fejlesztést nem enged teljeskörűen módosítani, például a KEHOP-ban maximum 5 százalék van arra, hogy egy új fej­lesztés esetén a régi rendszerek fejlesztése ‑ csőcsere és egyéb dolog ‑ meg tudjon valósulni. Erre tesz most a kormány lépéseket ezzel a jogszabály-módosítással, és ezt tesszük lehetővé.

Az a kérésem képviselőtársaim felé ‑ akár mi is állunk szíves rendelkezésre ‑, hogy keressenek meg minket, nézzük meg, hogy mik azok a javaslatok, amiket eddig tettünk, és mik azok a törvénymódosí­tások, amik ezt lehetővé teszik. Majd ezt követően lehet véleményt alkotni és kritizálni. Egyébként pont azért, mert egy milliméterrel előbbre vagyunk, mint a korábbiak, kérem, támogassák ezt a törvénymódo­sítási javaslatunkat. Köszönöm szépen, hogy meg­hallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szabó Zsolt — 2017-04-20, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/215-110.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-215-110,
  title = {Szabó Zsolt — 2017-04-20, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/215-110.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}