Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az igazságügyi jogalkotást érinti, a polgári nem peres eljárásként lefolytatásra kerülő csődeljárások és felszámolási eljárások hatékonyabb végigvitelét szolgálja. A csődtörvényt és az egyes kapcsolódó törvényeket módosító jogszabálycsomag az utóbbi években tapasztalt joghézagokat és a visszaélési lehetőségeket igyekszik megszüntetni, a jogszabályok közötti koherencia megteremtését célozza, ezenkívül igyekszik a sokszor feleslegesen bonyolult eljárási lépéseket egyszerűsíteni, és a joggyakorlat tapasztalatai alapján a szabályozást javítani.

A felszámolási eljárások hatékonyságának növelése érdekében az előterjesztés a következő célokat tűzi ki: a csődvagyon teljes körű összegyűjtése; a csődvagyont csökkentő jogellenes ügyletek megelőzése, szankcionálása és a fedezetelvonó ügyletek eredményes megtámadása; az eljárásokat lassító és költségesebbé tevő adminisztratív terhek csökkentése; az eljárások átláthatóbbá, ellenőrzöttebbé tétele; a bírók felesleges munkaterheinek csökkentése, de ezzel párhuzamosan egyes eljárási határidők lerövidítése; a hitelezők érdekeinek védelme az adós, az adós tulajdonosai és volt vezetői csalárd intézkedéseivel szemben; nagyobb hitelezői kontroll a felszá­moló tevékenysége felett; a fizetésképtelenségi szakértői szakma ‑ felszámolói vagyonfelügyelők ‑ haté­ko­nyabb állami ellenőrzése, velük szemben a szakmai követelmények növelése, jogsértések esetén a jogsértés súlyával adekvát szankció alkalmazása mind a bíróság, mind pedig a nyilvántartásukat vezető hatóság által.

A felszámolási eljárásokban a jogalkotói cél a hitelezők érdekeinek fokozottabb figyelembevétele, tehát annak az elvnek az érvényesítése, hogy a fizetésképtelen adós vállalkozás piacról történő kivezetésekor a közhitelezők és a magánhitelezők követelései minél nagyobb arányban megtérüljenek. Ennek részeként a jogalkotó célul tűzte ki, hogy a felszámolási költségek ne növekedjenek indokolatlanul, ezért a felszámoló szervezeteknek az adós működtetésével és a vagyongazdálkodással, vagyonértékesítéssel ezzel összefüggő tevékenysége felett hatékonyabb lesz a bírósági és a hitelezői kontroll. A törvénymódosítás csökkenti a bírák munkaterhét, ezzel párhuzamosan növeli a bírósági titkári jogkörben meghozható végzések körét.

A törvénycsomag célja ezenkívül a jogalkalmazásban problémát jelentő egyes rendelkezések pontosítása, az ellentmondások kiküszöbölése, a joggyakorlat által jelzett problémák megszüntetése. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kormány figyelembe vette a Kúrián felállított joggyakorlat-elemző csoportban elhangzott bírósági véleményeket, többek között azoknak a pereknek a tapasztalatait, amelyeket a hitelezők vagy a felszámolók kezdeményeznek az adós volt vezetői ellen.

(20.00)

A csődtörvény, valamint a cégtörvény módosítása többek között azt célozza, hogy eredményesebb legyen a fellépés azokkal a volt vezetőkkel szemben indított perekben, akik az adós fizetésképtelenségi vagy fenyegető fizetésképtelenségi helyzetében figyelmen kívül hagyták a hitelezői érdekeket, és ennek következtében az adós vállalkozásnál olyan vagyoncsökkenés következett be, amely a hitelezők kö­ve­teléseinek megtérülését hátrányosan befolyásolta.

A törvénymódosítás ezenkívül a polgári anyagi jogszabályok változásával összefüggésben egészíti ki a fizetésképtelenségi eljárási szabályokat, többek között egyértelművé teszi a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos, tehát a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog és biztosítéki célú jogátruházás jogosultjának helyzetét.

A törvénycsomag a hitelbiztosítéki nyilvántartás­ba bejegyezhető hitelbiztosítéki nyilatkozatok kö­rét kiegészíti a fiduciárius jellegű hitelbiztosítéki nyi­latkozatokkal, kapcsolódva a polgári törvénykönyv legutóbbi módosításához. A hitelbiztosítéki törvény módosítása azért szükséges, hogy bárki számára meg­ismerhető legyen az a körülmény, ha az adós a vagyonát vagy annak meghatározott részét biztosítékul lekötötte.

A felszámolási eljárások sikerét alapvetően befolyásolja az adós vagyonának hatékony és teljes összegyűjtése. Ennek érdekében a felszámoló szervezet feladatainak részletezése, valamint egyéb törvények módosítása is szükségessé vált.

A törvénymódosítás hatékonyabbá teszi a felszámoló szervezetek feletti hatósági ellenőrzést, elsősorban annak érdekében, hogy megfeleljenek a jogszabályi feltételeknek. A bírósági eljárásokban is következetesebb lesz a felszámoló szervezetek számonkérése annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeiket a tőlük elvárható gondossággal teljesítsék. A kormány célja az, hogy a felszámoló szervezetekkel szemben a szakmai követelményeket növelje és azokat egyértelműen meghatározza.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy az eljárások gyorsításával, hatékonyságának növelésével, a csődvagyon teljes körű összegyűjtésével, az eset­leges visszaélési lehetőségek visszaszorításával és következetesebb szankcionálásával a felszámolási eljárások nagyobb megtérülést eredményezzenek a hitelezők számára. A törvény-előkészítés során ezért többször is egyeztetés történt a bíróságokkal és a szak­mai szervezetekkel, és a javaslataikat beépítettük.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat figyelembe veszi a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak az üzleti környezet versenyképességének javítását szolgáló intézkedési tervében megfogalmazott, a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó elvárásokat is. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)