Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatósági és közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, vagyis Ket.-et felváltó általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, vagyis az Ákr. és a közigazgatás törvényes működését garantáló bírósági eljárások kódexe, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. Így a hatálybalépéshez kapcsolódóan minden hatósági eljárásjogi és közigazgatásjogi, perjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt szükséges a hatósági eljárásjog és perjog új szabályozási rendszeréhez hozzáigazítani technikai jellegű előterjesztésekkel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nézzük először, hogy milyen módosítások szükségesek az általános közigazgatási rendtartás miatt úgy, hogy közben a kormány a bürokráciacsökkentés eddigi eredményeit fenn kívánja tartani, vagyis azokban nem enged visszalépést; úgy, hogy a felfüggesztés lehetővé tételére csak különösen indokolt esetben adna módot és úgy, hogy a függő hatályú döntésben a kérelmezett jog gyakorlására vonatkozó rendelkezés kizárásra kerüljön.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Figyelemmel arra, hogy Ákr. alapján miniszteri rendelet nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést, csak anyagi jogit, így az egész szabályozási struktúrát szükséges felülvizsgálni, a felhatalmazó rendelkezéseket pedig pontosítani kell. Tudniuk kell, hogy számos, kifejezetten ágazati jellegű jogintézmény szabályozása került ki a Ket.-hez képest az Ákr.-ből, így például a közmeghallgatás, a közreműködő hatóság, a hatósági közvetítő és a tanúsító szervezet. Ezért ezen jogintézményeket az ágazati eljárásokat szabályozó törvényekbe indokolt beemelni, például így történik az újrafelvételi eljárással a közúti közlekedési ügyek rendezése is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Terminológiai változások átvezetését is elvégzi a törvényjavaslat. Erről az imént éppen Répássy Róbert képviselőtársam részletesen beszámolt, ezért e vonatkozásban ezt nem kívánom még egyszer megismételni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek után nézzük azt, hogy a közigazgatási perrendtartás okán milyen módosítások váltak szükségessé. Egyrészt technikai jellegű módosítások, amelyek összehangolják a Kp. és az ágazati törvények terminológiáját, másrészt deregulálandó szabályok, amelyek a Kp.-ból következnek, és megtartásukkal a Kp. hatálybalépését követően párhuzamos szabályozás alakulna ki, vagy a Kp. rendelkezéseivel ellentétes szabályok. Harmadrészt pedig a Kp.-tól eltérő, illetve az azt kiegészítő olyan szabályok Kp.-hez igazítása, amelyek rendeltetése, hogy az ágazati sajátosságok perjogi megjelenését biztosítsák.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ilyen módosítások különösen az alábbiak. A Kp. generálklauzulája alapján a közigazgatási tevékenységekkel szemben általánossá válik a bírósághoz fordulás lehetősége, így nem szükséges a bírói út megnyitásáról külön rendelkezni az ágazati törvényekben. A Kp. tel­jes­körűen szabályozza a hatásköri és illetékességi szabályokat, ezért az ágazati törvényekben szabályozott kizárólagos illetékességi szabályok a minimális szintre kerülnek visszaszorításra. A Kp. azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályaitól csak különösen indokolt ágazati érdek esetében engedhető meg az eltérés, mivel az gyengíti a bírósági jogvédelem eszközeit. Így szűk körben tartalmaz a törvényjavaslat azonnali jogvédelem vagy keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya kizárására irányuló rendelkezést. A keresetlevél benyújtására nyitva álló 30 napos határidőnél rövidebb idő előírását kizárólag különösen indokolt esetben engedi meg a törvényjavaslat. A soronkívüliség a bírósági ügyvitel rendszerébe tartozó jogintézmény, ezért az ágazati szabályokban a soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályokat a javaslat hatályon kívül helyezi.

A bíróság reformatórius jogkörének kizárására csak különös szakértelmet igénylő ügyek esetében kerülhet sor. Módosítást igényeltek továbbá a kont­radiktórius eljárásokban nem peres eljárásra utaló rendelkezések is, ahol a közigazgatási per váltotta fel a korábbi nem peres eljárást. A nem kontradiktórius közigazgatási bírósági eljárások esetében továbbra is indokolt volt a közigazgatási nem peres eljárás fenntartása, ezen eljárásban háttérjogszabályként a továbbiakban a Pp. helyett a Kp.-t kell majd alkalmazni. Az új szabályok szerint azonban a nem peres eljárásokban bírósági titkár önálló érdemi döntést már, tisztelt hölgyeim és uraim, nem hozhat.

Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)